A kormányzat indokoltnak tartja a közösségi szálláshelykiadás szabályozását, de ennek nem lehet célja a teljes ellehetetlenítés Egy tanulmány szerint a tavaly Budapesten eltöltött külföldi vendégéjszakák ötödét az Airbnb vitte el.
Mivel jelentős piaci szegmenssé nőtte ki magát, indokolt szabályozni a közösségi szálláshelykiadást, ennek azonban nem feltétlenül egy másik piaci szereplő, azaz a szállodaipar érdekei mentén kell alakulnia – közölte a Magyar Idők érdeklődésére a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az egyre jelentősebb bevételeket elérő közösségi szálláshelyek, ismertebb nevén az Airbnb-lakáskiadás rendezetlensége kapcsán.
Az ügynökség szerint a szabályozás célja egyensúlyt teremteni a fogyasztók biztonsága, a minőségi szolgáltatás és az adózási fegyelem között, de – mint hangsúlyozták – ez nem szólhat arról, hogy adminisztratív eszközökkel lehetetlenítsék el ezt az új típusú magánszálláshely-kiadó tevékenységet. – A külföldi vendégek budapesti tartózkodási idejének meghosszabbítása és költésük növelése egybeesik a kormány stratégiai céljaival – indokolta álláspontját a turisztikai csúcsszervezet.
A BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató tanácsadó cég tanulmányában azt írja: 2010 és 2015 között a budapesti kapacitás megkétszereződött, s míg az Airbnb felületén átmenő vendégforgalom csaknem hatszorosára nőtt, eközben a szállodai kereslet negyven százalékkal bővült.
A fővárosi közösségi szálláshelyeken tavaly már 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, míg a hotelekben mintegy nyolcmilliót. Budapesten csaknem 4800 aktív vendéglátót tart nyilván az egyik legnépszerűbb szállásmegosztó cég, az Airbnb, közülük 1200 ráadásul több egységgel is rendelkezik.
Budapesten a szabadidős turisták jelentős aránya miatt a közösségi szálláshelyek elsősorban a középkategóriás hoteleknek jelentenek erős konkurenciát. Mivel vendégeket szipkáznak el, ennek a szállásadók és képviseleti szerveik időről időre hangot is adnak.
