Az első negyedéveben tapasztalt lefékezés után a tavalyihoz hasonló mértékben bővült a magyar gazdaság teljesítménye a második három hónapban. Az építőiparon kívül minden fontosabb ágazat hozzájárult a növekedéshez.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idei második negyedévében 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – derül ki a KSH adataiból. (Egy évvel korábban a gazdaság 2,7 százalékkal gyarapodott.) A bővülés üteme jelentősen gyorsult az első három hónap teljesítményéhez viszonyítva, amikor a GDP mindössze 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amely az Európai Unió második leggyengébb adata volt a görög után. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, valamint az ipar és a mezőgazdaság járultak hozzá. Az építőipar teljesítménye ugyanakkor továbbra is mérsékelte a növekedést.

A naptárhatással korrigált adat 2,2 százalékos növekedést mutat (az első negyedévben 0,8 százalék), míg a szezonális hatásokat is kiszűrve a GDP 1,7 százalékkal (január és március között 0,7 százalék) bővült a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei első fél évben így összességében 1,7 százalékkal nőtt a GDP, míg a naptárhatással korrigálva 1,5, a szezonális hatásokat is kiszűrve pedig 1,2 százalékkal.

Ugyan a második negyedévben már az ipar is hozzájárult a GDP-bővüléshez (szemben az első három hónappal), ám az ágazat teljesítménye továbbra is ingadozó. A KSH ugyancsak pénteken közzétett adatai szerint júniusban az ipari termelés volumene 0,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Az előző hónaphoz képest – a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított – ipari kibocsátás 2,4 százalékkal csökkent. Az első fél évben az ipari termelés így összességében 2,3 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 66 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,6 százalékkal nőtt, a 34 százalékát képviselő hazai értékesítésé 1,4 százalékkal csökkent.

Az ipari export volumene 0,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét adó két alág közül a 38 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 2,4 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export több mint egyhetedét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 9,9 százalékkal nőttek. Az ipar belföldi értékesítése 4,1 százalékkal csökkent, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 0,2, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 1,2 százalékkal emelkedett, míg a csekély súlyú bányászaté 5,3 százalékkal visszaesett 2015 júniusához viszonyítva. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül a termelés háromban csökkent, a többiben 0,7 és 19,7 százalék közötti mértékben emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás kibocsátása 3,2 százalékkal nőtt. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 97 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 2,1 százalékkal csökkent, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 10,6 százalékkal bővült. A feldolgozóipari rangsorban második alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 10,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. 

A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés több mint tíz százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,7 százalékkal nőtt. A legjelentősebb alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,9 százalékkal emelkedett, a legnagyobb mértékben a takarmánygyártás nőtt, 31 százalékkal.

A kormány szerint meglesz éves szinten a 2,5 százalék

A második negyedévi növekedési adatok igazolják, hogy az első negyedévi visszaesés átmeneti volt, a gazdaság lendülete továbbra is tart, és ha nem történik váratlan esemény, a tervezett 2,5 százalékos növekedési ütem tartható – kommentálta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a KSH által pénteken nyilvánosságra hozott GDP-adatokat. A miniszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, jó remény van arra, hogy a második fél évben a dinamika erősebb legyen.

Kifejtette, a 2,6 százalékos második negyedévi ütem jóval meghaladja a várakozásokat, a szaktárca ugyanis 1,9-2 százalékkal, a piaci elemzők pedig 2,1 százalékkal számoltak. A miniszter kiemelte, a magyar gazdaság úgy is képes volt magasabb szintű növekedésre, hogy az uniós átutalások nem érték el a tervezett szintet. A második negyedévben az építőipart kivéve valamennyi ágazat jól teljesített. Az ipar termelése az első negyedévi visszaesés után visszaállt a normális kerékvágásba. Az ipari konjunktúra indexek, a rendelésállomány azt vetítik előre, hogy ez a tendencia a következő hónapokban is fennmarad – tette hozzá Varga Mihály.

A második fél évben javíthat a mezőgazdaság és az építőipar

A mezőgazdaságban a belvíz, vihar- és fagykárok ellenére jók a terméskilátások, számítani lehet arra, hogy a mezőgazdaság a második negyedévben akár fél százalékponttal is hozzájárulhatott a növekedéshez. A szolgáltatások terén a növekedés igen kedvező volt, ami mögött a magasabb bérkiáramlás áll, az első félévben ugyanis 6-6,5 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. Az építőipar ugyanakkor csalódást hozott, de a miniszter szerint a második fél évben ebben az ágazatban is változásra lehet számítani. A növekedéshez a keresleti oldalon jelentősen hozzájárult a kiskereskedelmi forgalom első fél évi mintegy 6 százalékos bővülése, amiben szerepe volt a foglalkoztatás növekedésének.

Kitért arra is, hogy a 28 uniós tagállam negyedéves alapon 0,4, éves alapon 1,8 százalékkal növekedett, amit a magyar növekedés jócskán meghalad. A közép-európai régióban is kedvező tendencia érvényesül, a régió egésze növekedést tudott felmutatni. Ehhez hozzáfűzte, hogy az uniós források áramlása mindenhol befolyásolja a növekedést, és az építőipar a többi visegrádi országban sem tudott jól teljesíteni. A miniszter kifejtette: a második fél évben tovább gyorsulhat a gazdasági növekedés. Arra számítanak, hogy a visszahúzó hatások gyengülnek, a 2,5 százalékos növekedési ütemet nem kell módosítani. 

Az építőiparnak lökést adhat a csok és az áfa 5 százalékra csökkentése. Az első fél évben egyharmaddal több építési engedélyt adtak ki, a csokot pedig 12 ezren igényelték már eddig – ismertette a miniszter. A bérkiáramlás számottevő mértékben élénkítheti a keresletet, és van remény arra, hogy az uniós támogatások felhasználása még kedvezőbbé válik. A mezőgazdaság, ha nem következik be előre nem látható katasztrófa, jelentős mértékben hozzájárul majd a GDP növekedéséhez. 

Kérdésekre válaszolva a miniszter beszélt arról is, hogy a közösségi fogyasztás területén nem terveznek jelentős változásokat. A kormány a parlament által elfogadott 2016-os költségvetés alapján dolgozik, ennek módosítását egyelőre nem látják szükségesnek. A határszakaszok védelmével kapcsolatos kiadások kis mértékben emelkednek, de ez nem lesz érdemi hatással a gazdasági növekedésre.

A munkavállalók mobilizálásával mérsékelnék a munkaerőhiányt

A strukturális munkanélküliségen a munkaerő mobilitásának növelésével lehet segíteni, ezt támogatják a tavasszal elfogadott adószabályok – mondta Varga Mihály. Hozzátette, bízik abban, a következő hónapokban további intézkedésekkel tudnak előállni, amelyek jelentősen javíthatják a munkaerő mobilitását. Azon is el kell gondolkodni, hogy a közfoglalkoztatásban milyen további ösztönző elemeket lehet bevezetni, amelyek visszaaintegrálják az elsődleges piacra a munkavállalókat – tette hozzá.

Magyarországon erőteljes bérfelzárkóztatás valósul meg, ez pedig a kormány számára azt a kihívást jelenti, hogyan lehet a munkaerő átstrukturálását átképzéssel felgyorsítani. A reálkeresetek utoljára 2012-ben csökkentek, 2013 óta gyorsuló ütemben növekednek, idén január-május között 7,5 – a közfoglalkoztatás nélkül 8,2 – százalékkal emelkedtek. Amíg nem történik meg a munkaerő átképzéssel történő átstrukturálása, a bérek a korábban vártnál jobban emelkednek, ez a tendencia a következő 1-1,5 évben erős lesz. A kormány a munkaadók és munkavállalók bölcsességére hagyatkozik. “Jó megállapodásokat kívánunk, amelyek reális mértékben, úgy növelik a béreket, hogy ezzel nem veszélyeztetik az ország versenyképességét” – mondta Varga Mihály.     

A harmadik országból történő munkaerőbehozatalra vonatkozó kérdésre Varga Mihály kifejtette: amíg vannak Magyarországon olyan emberek, akik munkát keresnek, elsősorban őket kell segíteni, jelenleg 250 ezer ember keres munkát. A betöltetlen munkahelyek száma meghaladja az 50 ezret. A munkáltatókat abban tudják segíteni, hogy felgyorsítják az átképzéseket, azonban a mérnökképzésben például két-három évre van szükség ahhoz, hogy a hiányt pótolják. Várják a munkaadók javaslatait.