A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén keddi kamatdöntő ülésén, tovább szűkítette viszont a kamatfolyosót, amelynek felső széle szerdától 18,5 százalékról 100 bázisponttal, 17,5 százalékra csökken. A kamatfolyosó alsó széle továbbra is 12,5 százalékon áll.

A monetáris tanács az eddiginél 100 bázisponttal alacsonyabb kamat alkalmazását tartja indokoltnak egynapos betéti gyorstendereken és devizacsere-tendereken – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményében, amelyet a keddi kamatdöntő ülést követően tett közzé a honlapján.

A kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 16 százalékról 15 százalékra csökkenti szerdai hatállyal a testület.

A tanács határozatát azzal indokolta: megítélése szerint a továbbra is kedvező kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank folytassa a kamatkörnyezet normalizációját.

A monetáris tanács megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges. A jegybankárok az inflációval kapcsolatban megjegyezték, hogy globálisan a világgazdaság lassulása, az energia- és a nyersanyagárak korrekciója, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése az inflációs ráták további süllyedését vetíti előre. A lassabb ütemben mérséklődő maginflációs mutatók azonban arra utalnak, hogy az árstabilitás újbóli elérése a korábban vártnál hosszabb folyamat lehet.

A magyarországi folyamatokkal kapcsolatban arra számítanak, hogy a második fél évben a dezinfláció üteme tovább gyorsul, és várhatóan az év végén az infláció egyszámjegyű tartományban süllyed, miközben a maginfláció némileg lassabb ütemben csökken. Éves átlagban az infláció az idén 16,5-18,5 százalék között, 2024-ben 3,5-5,5 százalék, míg 2025-ben 2,5-3,5 százalék között alakulhat az MNB előrejelzése szerint.

A külső egyensúlyi folyamatok júniusban tovább javultak, májusban a külkereskedelmi egyenleg 1,3 milliárd eurós, rekordmértékű többletet ért el. A trendszerű javulás mögött a kedvezőbb energiaegyenleg és cserearányok, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export élénk növekedése áll. A jegybank várakozása szerint a folyó fizetési mérleg hiánya a javuló külkereskedelmi egyenleggel párhuzamosan a júniusban vártnál kedvezőbben, a GDP 2 százaléka alatti szinten alakulhat 2023-ban.

(Forrás: MTI)