A Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának keretében megjelent „A felnőtt lakosság prevenciós célú egészségfejlesztése a szabadidősport révén” című (EFOP-1.8.6-17) felhívás.

A felhívás átfogó célja, hogy egységes szakmai elvek mentén olyan egészségfejlesztő testmozgás és szabadidősport programok valósuljanak meg Magyarországon, amelyek a kevésbé fejlett régiókban mind térségi, mind helyi szinten hozzájárulnak a kínálat bővüléséhez, a polgárok életminőségének javulásához, a szakmai együttműködések fokozásához, az alulról szerveződő sport és rekreációs kezdeményezések megvalósításához – olvasható a hivatalos pályázati oldalon megjelent felhívásban.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3 milliárd forint; a forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. Egy pályázó minimum 150 millió, maximum 1,2 milliárd forint vissza nem térintendő támogatást kaphat; a kormány 3–19 támogatott kérelemre számít.

Az önállóan is támogatható tevékenység: „egészségfejlesztő testmozgás szolgáltatás fejlesztési tevékenységek megvalósítása minimum egy kevésbé fejlett régióra vonatkozóan”. Ez az alábbiakat foglalja magába:

  • egészségfejlesztő testmozgás szolgáltatás fejlesztési cselekvési terv készítése (minőség- és szolgáltatásfejlesztés, innováció);
  • komplex lakossági testmozgásprogramok, szabadidősport események és eseménysorozatok szervezése és megvalósítása a 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások pontban meghatározott feltételek szerint;
  • szemléletformálási célú print (nyomtatott) kiadványok stratégiai és operatív (kreatív) tervezése, gyártása, információs eszközök, felületek kialakítása;
  • az egészségfejlesztő testmozgásról szóló lakossági kampányok és fórumok szervezése.

Támogatási kérelmet önállóan benyújthat

  • sportköztestület,
  • sporttevékenységet végző egyéb szövetség, sportegyesület és alapítvány,
  • a sportról szóló 2004. évi I. törvény 19.§ (3) c)-e) pontja szerinti sportszövetségnek minősülő szövetség.

„A felhívás indokoltsága és célja”

című alfejezetben olvashatjuk:

A magyar lakosság egészségi állapota jelenleg elmarad a Magyarország társadalmi-gazdasági fejlettsége alapján elvárható szinttől. A daganatos és szív-érrendszeri betegségek mellett a mentális megbetegedések előfordulása is nagyarányú, mely tényezők összességében nagy betegségterhet jelentenek az ország számára. 2014-ben a lakosság 55 százalékának állt fenn krónikus betegsége. Legelterjedtebbek a magas vérnyomás (31 százalék), a derék- vagy hátfájás (21 százalék) és a szív- és érrendszeri betegségek, továbbá jelentős megbetegedések még az allergia (12 százalék) és a lakosság 8 százalékát érintő cukorbetegség. A magyar felnőtt lakosság több, mint fele túlsúlyos vagy elhízott, ezen belül a fiatal nők 23 százaléka, a fiatal férfiak 40 százaléka szenved ettől a problémától. Az életkor előrehaladtával ez az arány egyre nő, a középkorú nők 53 százaléka, a középkorú férfiak 72 százaléka, valamint az idősebb nők 65 százaléka és az idősebb férfiak 72 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A felnőtt lakosság 20 százaléka mindennapi tevékenysége során mérsékelten korlátozott, 9,2 százaléka súlyosan korlátozott.

A felsorolt betegségek jelentős hányada vezethető vissza a helytelen (ülő, fizikailag inaktív) életmódra, ezért a lakosság egészségmagatartásában jelentős javulást kell elérni, és ehhez biztosítani szükséges a megfelelő fizikai-, társadalmi-, gazdasági- és jogi környezetet. Az egészség fejlesztésének és az egészségmagatartásból eredő hátrányok csökkentésének egyik fontos módszere a fizikai aktivitás növelése.

A családok − korosztálytól, nemtől, társadalmi helyzettől, egészségi állapottól, adott esetben fogyatékosságtól függetlenül – egészséges életvitellel, életvezetéssel összefüggő szemléletformálása tekintetében nélkülözhetetlen azon kulcskompetencia-összetevők kialakítása, fejlesztése, amelyek hozzájárulnak az egészséges életmód kialakításához, az egyéni életminőség javításához, az interperszonális és szociális kapcsolatok fejlesztéséhez, így ahhoz, hogy a szabadidő tartalmas, testmozgásban gazdag eltöltése értékként legyen jelen a mindennapokban.

A projekt ennek érdekében biztosítani kívánja a szociális, egészségügyi és a társadalmi kirekesztés elleni fellépést szolgáló közösségi és közcélú szolgáltatásokhoz, ezen belül a szabadidősporthoz való egyenlő esélyű hozzáférést, annak mennyiségi és minőségi javítását.

Az egészséges életvezetési kompetenciák fejlesztésének, az életminőséggel összefüggő egyéni elégedettség növelésének és a közösségteremtésnek egyik legjobb eszköze a sport és a rendszeres testmozgás. A szabadidősport, az egészségfejlesztő testmozgás hozzáférhetőségének fejlesztését minden szinten ösztönözni szükséges, a rekreációs és sportszolgáltatások mennyiségi és tartalmi-módszertani fejlesztésével, az érintett szolgáltatók, szervezetek és szakemberek hálózatba szervezésével. A lakosság fizikai aktivitásának növelésével ugyanis csökkenthetők a népegészségügyi kiadások, de akár még az aktív turizmus fokozása révén is emelkedhet a látogatók száma, ezáltal a sportfogyasztási ráta. Különösen ösztönözni szükséges a sport- és rekreációs szolgáltatások elérhetőségét a kevésbé fejlett régiókban, hiszen itt mind a kínálati oldal szűkösebb volta, mind pedig a fizetőképes kereslet hiánya meghatározza az állampolgárok egészséges életvezetési lehetőségeit, így rendszeres testmozgásuk ösztönzését kiemelten támogatni szükséges.