A nyereségnek az értékteremtés helyén történő adóztatása érdekében a közelmúltban jelentős változások történtek a vállalatcsoporton belüli elszámolóárak alkalmazásának, az úgynevezett transzferárazásnak a szabályozásában is.

A transzferár-dokumentációs kötelezettség idén három pilléressé vált: az úgynevezett fődokumentum (master file) és a helyi dokumentumok (local files) mellett országonkénti jelentést (country-by-Country report; CbCR) is készíteni kell, amennyiben a cégcsoport konszolidált éves árbevétele eléri a 750 millió eurót. A CbCR-hez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség első határideje 2017. december 31-e, a késedelmes, hibás vagy hiányos teljesítést akár 20 millió forintos mulasztási bírsággal is szankcionálhatja az adóhatóság.

Az adóharmonizáció hiánya miatt az elmúlt években egyes multinacionális vállalatcsoportok agresszív nyereségátcsoportosítást hajtottak végre azokba a tagvállalataikba, amelyek számukra kedvezőbb adózási környezetben működtek. Ezt a folyamatot elsősorban a transzferárakkal való kisebb-nagyobb visszaélésekkel tudták igazán hatékonyan megvalósítani.

A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 szervezet minden eddiginél hatékonyabb fellépésével, az úgynevezett BEPS-akcióterv megvalósításával megvalósult a transzferárak ellenőrzése és átláthatóbbá tétele. Ennek következményeként idén Magyarországon is jelentősen változtak a transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettségét előíró jogszabályok.

„A transzferár-nyilvántartás három pillérűvé vált (fődokumentum, helyi dokumentumok, illetve országonkénti jelentés), a nyilvántartásokban új tartalmi elemeket (immateriális javak, értéklánc-elemzés, ügyvezetés felépítése, stb.) is fel kell tüntetni a jövőben – magyarázza Orbók Ilona, a BDO Magyarország adópartnere. – Az összehasonlító adatok keresésének reprodukálhatónak kell lennie, és az összehasonlító elemzésben bármely módszer alkalmazása során az ártartománynak csak a szélső 25 százaléktól megszabadított középső, 50 százalékos része vehető figyelembe (az úgynevezett interkvartilis tartomány).”

Az érintett cégcsoportoknak ezentúl országonkénti jelentést (CbCR) is készíteniük kell. Ehhez kapcsolódik a 2016-os és 2017-es üzleti évükre vonatkozó bejelentési kötelezettség, amelyet (naptári évvel megegyező üzleti év esetén) december 31-ig kell teljesíteniük. Ha a magyar társaság az anyavállalat, vagy anyavállalatnak kijelölt szervezet, akkor a 2016. január 1-től kezdődő üzleti évre vonatkozó CbCR-t is az idei év végéig kell benyújtania. A késve, hibásan vagy hiányosan teljesítő társaságok akár 20 milliós mulasztási bírsággal is számolhatnak.