Magyarország és Kína a befektetések, a kínai vállalatok magyarországi megjelenése, a közlekedés, az oktatás-kutatás, a pénzügy és a kultúra területeken folyó együttműködés további erősítését szolgáló eredményekről számolt be Palkovics László Pekingben, az újabb együttműködési megállapodások aláírása alkalmából.
Az innovációs és technológiai miniszter emlékeztetett, Magyarország 2014-ben hirdette meg a keleti nyitás politikáját, amelynek keretében folyamatosan keresi az újabb lehetőségeket a Kínával folytatott együttműködésre, és különböző módokon igyekszik építeni a bizalmi környezetet.
Hetven évvel ezelőtt Magyarország az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal, és 2015-ben az európai országok közül elsőként csatlakozott Kína „Egy övezet, egy út” elnevezésű globális gazdasági-infrastrukturális kezdeményezéséhez.
A miniszter elmondta: Magyarország és Kína kereskedelmi áruforgalma meghaladta a 10,5 milliárd dollárt, a kínai beruházások egy főre jutó összegét tekintve pedig Magyarország első helyen áll a közép- és kelet-európai régióban. Az összes külföldi működőtőke befektetésnek azonban csupán 2,1 százaléka származik Kínából, ezért a magyar kormány azon dolgozik, hogy még több kínai beruházást vonzzon az országba – hangsúlyozta Palkovics László, hozzátéve: az együttműködésre különösen sok lehetőség kínálkozik a csúcstechnológia, az oktatás és kutatás, valamint a logisztika és a pénzügy területén.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációs és kutatási transzferről írt alá együttműködési megállapodást a pekingi Tsinghua Egyetemmel. A technológiai transzfernek helyet adó központ kialakításáról pedig az E-Group magyar szoftvercég állapodott meg a kínai egyetemmel.
Az oktatás és kutatás területén született megállapodás továbbá a budapesti Corvinus Egyetem és a CTrip utazási szolgáltatásokat biztosító kínai vállalat között, amely irodát és duális képzőhelyet létesít majd a Corvinus Egyetemen.
A magyar Záhony Logisztikai és Ipari Övezet Konzorcium és a Central European Trade and Logistics Cooperation Zone logisztikai és vasúti közlekedési együttműködésén keresztül pedig Belső-Kína és Záhony között alakítanak ki összeköttetést, mely további lehetőségeket biztosíthat a két ország közötti kereskedelem számára.
Palkovics László szót ejtett arról is, hogy a nap folyamán elhárult az utolsó akadály a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának kiépítését célzó projekt elől is, az erre vonatkozó finanszírozási szerződést ugyanis a tervek szerint még az év végéig aláírják, a projekt pedig a jövő év elejétől kezdetét veheti.
Beszédében kitért arra is, hogy a magyar kormány szándéka szerint hamarosan aláírhatják a szerződést a sanghaji Fudan Egyetemmel a magyarországi intézmény létrehozásáról, mely Európa első kínai egyeteme lesz.
Az innovációs és technológiai miniszter nyitotta meg a China High Tech Fair 2019 csúcstechnológiai vásár magyar pavilonját Sencsenben.
„Magyarországnak ambiciózus fejlesztési tervei vannak a következő generációs mobilhálózati adatátvitel, az 5G és a Dolgok Internete (IoT), vagyis a távközlési hálózatokra kapcsolódó végfelhasználói eszközök, mint önvezető autók vagy a mesterséges intelligencia segítette automatizált gyártósorok területén” – emelte ki nyitóbeszédében Palkovics László. Majd hozzátette: „az ország az elmúlt kilenc évben az ipar és a szolgáltatások terén egyaránt a csúcstechnológia irányába mozdult el. Ennek a törekvésnek az eredményességét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanulmánya is alátámasztotta, amely szerint Magyarország az európai uniós tagállamok közül Németország és Dánia mellett a legmagasabb high-tech tartalmat jeleníti meg a termékeiben.”
Kína már elindította országos kereskedelmi 5G hálózatát, így a miniszter az üzemeltetés első tapasztalatairól is tájékozódott. A kiállítás után a tárcavezető ellátogatott a Huawei Technologies székhelyére. Palkovics Lászlót Yao Fuhai, a vállalat globális beszerzéséért felelős elnöke, az igazgatótanács tagja fogadta. A miniszternek bemutatták a cég alap- és alkalmazott kutatásokkal foglalkozó központját és stratégiáját.
Az innovációs tárca vezetője elmondta: a magyar kormány célja, hogy a high-tech megoldásokat a hazai szakemberek ne csak működtessék, hanem világszínvonalú fejlesztéseket is végezzenek velük.
(Forrás: MTI, ITM Kommunikáció, fotó: Van Huy Bui/Pixabay)
