A jelenlegi kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer nem képes megteremteni a Magyarország versenyképességének növelése érdekében szükséges társadalmi és gazdasági hasznot, ezért itt az ideje a változásoknak: az intézményrendszert és a finanszírozást is meg kell erősíteni.
Az Európai Bizottság által összeállított Európai Innovációs Rangsor (European Innovation Scoreboard) nemzetközi összehasonlításban segít értékelni a 28 uniós tagállam kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) rendszereit. A friss jelentés szerint hazánk stagnáló innovációs teljesítménnyel a 23. helyre csúszott vissza.
Magyarország – a visegrádi négyekhez hasonlóan – továbbra is a tizennégy „mérsékelt innovátorként” számon tartott ország között szerepel a rangsorban. Az előrelépéshez több kutatásra, több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot erősítheti. A kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények kutatási kapacitásai széttagoltak, nem kellően koncentráltak, a kutatási eredmények nem hasznosulnak megfelelően. A hazai kis- és középvállalkozások innovációs képessége és hatékonysága az egyik legnagyobb gazdaságpolitikai kihívás.
Az innovációpolitika megújítása elengedhetetlen: új típusú intézkedésekre van szükség, amelyek a hazai KFI rendszer gyengeségeit orvosolni tudják. Támogatni kell a hazai vállalkozásokat abban, hogy magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú tevékenységet folytassanak, meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények ne elszigetelten működjenek, hanem kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki a gazdaság és a társadalom legkülönbözőbb szereplőivel. E megújulási folyamat első lépéseként, katalizátoraként jött létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A kormány több forrásból több kutatást szeretne, ezért a változás érdekében 2020-tól 32 milliárd forinttal növeli meg a KFI-re fordított állami forrásokat. Az innovációs tárca számos intézkedést megtett, amelyek egy eredményesebb KFI rendszer irányába hatnak. Ilyen lépés a többi között az alap- és alkalmazott kutatások és az innováció egységes finanszírozását megteremtő Nemzeti Kutatás – Fejlesztési és Innovációs Alap létrehozása, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala működésének ügynökségszerű átalakítása, vagy a versenyképességet és teljesítményt előtérbe helyező 2020-2030-as Nemzeti KFI Stratégia kidolgozása. Az intézményrendszer és finanszírozás nemzetközi mintákon alapuló megújítását szolgálják az Országgyűlés által tárgyalt javaslatok is egyebek mellett a kormány tanácsadó testületeként működő Nemzeti Tudománypolitikai Tanács felállítására, az Eötvös Loránd Kutatóintézet Hálózat létrehozására.
A hazai innovációpolitikának három fő kihívásnak kell megfelelnie a következő időszakban: el kell érni, hogy növekedjen az állami finanszírozású kutatóhelyek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosítása, hogy javuljon a hazai vállalkozások, elsősorban a kkv-k alacsony innovációs teljesítménye, és hogy erősödjön az együttműködés a KFI rendszer szereplői között. Magyarország gazdasági növekedésének előmozdítása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium a továbbiakban is az innováció iránti fogékonyságot és értékteremtési képességet javító, az erőforrások hatékonyabb felhasználását célzó, technológiai fejlődést előmozdító innovációs ökoszisztéma kialakítására törekszik.
(Forrás: ITM Kommunikáció)
