Törökországnak el kell fogadnia az uniós értékeket és normákat, tisztelnie kell az uniós jogot, és nem vonhatja kétségbe az olyan nemzetközi szerződések létjogosultságát, mint például a Lausanne-i békeszerződés – mondta Manolis Kefalogiannis, a Törökországgal való kapcsolatokért felelős EP-delegáció vezetője.

November 24-én, 10 évvel azután, hogy az EU megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, az Európai Parlament a tárgyalások befagyasztását kérte, amíg a török vezetés meg nem szünteti az „aránytalanul elnyomó intézkedéseit”, amelyeket a nyári puccskísérlet után hozott. Törökország válaszul több ezer migráns az EU-ba történő átengedésével fenyegetette meg az uniót.

„Új fejezethez érkeztünk az EU–Törökország kapcsolatokban” – mondta Manolis Kefalogiannis, a Törökországgal való kapcsolatokért felelős EP-delegáció vezetője a parlament sajtósainak. Az EP-képviselő hangsúlyozta: „az EU ennek ellenére Törökország legfontosabb és legmegbízhatóbb partnere marad”.

Miért kéri az EP a csatlakozási tárgyalások befagyasztását?

A kudarcba fulladt nyári puccskísérlet óta katonák, köztisztviselők, tanárok és egyetemi dékánok, ügyészek, újságírók és ellenzéki politikusok tízezreit bocsátották el, függesztették fel, vagy éppen tartóztatták le Törökországban.

Az EP-képviselők aggódnak az alapvető jogok védelme miatt és nyugtalanítónak tartják, hogy Erdogan elnök a halálbüntetés esetleges visszaállításáról beszélt. Manolis Kefalogiannis hangsúlyozta, hogy Törökországnak fel kell hagynia azzal, hogy fontolóra veszi a halálbüntetés visszaállítását. Emellett el kell fogadnia az uniós értékeket és normákat, tisztelnie kell az uniós jogot, és nem vonhatja kétségbe az olyan nemzetközi szerződések létjogosultságát, mint például a Lausanne-i békeszerződés.

A november 24-én elfogadott állásfoglalásukban az EP-képviselők a csatlakozási tárgyalások befagyasztását kérték Törökországgal, amíg az meg nem szünteti „aránytalanul elnyomó intézkedéseit”. Piri Kati (szocialista, holland) elmondta: „Nagyon remélem, hogy ez csak egy ideiglenes dolog, de a kulcs a befagyasztott tárgyalások újrakezdéséhez Törökország kormányának kezében van”.

Az EP-képviselők már korábban is hangsúlyozták, hogy a demokrácia igazi tesztje az Törökországban, hogy milyen választ ad a kormány a puccskísérletre. Októberben állásfoglalást fogadtak el, amelyben azt kérték, hogy bocsássák szabadon a meggyőző bizonyíték nélkül fogva tartott újságírókat az országban.

Lehetséges a nyílt párbeszéd?

„Egymással kell beszélnünk, nem pedig egymásról” – mondta Martin Schulz EP-elnök szeptemberi törökországi látogatása során. Ennek ellenére két hónappal később, november 16-án az EP delegációjának el kellett halasztania törökországi látogatását, mert a török hatóságok nem értettek egyet a találkozó formájával.

Törökország válasza: a migrációs megállapodás felbontása

Törökország a legnagyobb számú menekültet befogadó állam a világon és tranzitország az Irak, Szíria és Afganisztán felől Európába igyekvő menekültek számára.

A menekültválság megoldását célzó március 7-i EU–Törökország csúcstalálkozót követően a vezetők megállapodást kötöttek, amelynek egyik eleme, hogy Törökország vállalja, hogy visszafogadja azokat a nemzetközi védelemre nem szoruló migránsokat, akik onnan érkeztek Görögországba. Az EU pedig vállalja, hogy minden visszafogadott szír migránsért cserébe egy másik, nemzetközi védelemre szoruló szír migránst áttelepít Törökországból az EU területére.

Az egyezmény megkötésekor számos civil szervezet és a Parlamenten belül is jónéhány képviselő aggodalmát fejezte ki a törökországi menekültek helyzete miatt, és amiatt, hogy a megállapodás hatással van a vízumliberalizációra és a csatlakozási tárgyalásokra is.

A megállapodás következtében jelentősen lecsökkent a Törökországból Görögországba érkező menekültek száma: 2015-ben 885 ezren érkeztek ezen az úton az EU-ba, 2016 januárja és szeptembere között pedig mindössze 173 ezren.

„Az EU számára kulcsfontosságú, hogy Törökország végrehajtsa a migrációs és menekültválság megoldására kötött megállapodásban foglaltakat” – mondta Kefalogiannis.

Most, miután a parlament elfogadta állásfoglalását a csatlakozási tárgyalások befagyasztásáról, Erdogan elnök kilátásba helyezte, hogy megnyitja a kaput a migránsok ezrei előtt Európa felé. Ez nem először történik, a török kormány nyáron is ezzel fenyegetett, amikor a vízumkövetelmények elengedését kérte állampolgárai számára, ezt azonban az EU elutasította, mondván, hogy a vízummentességhez teljesítenie kell az előírt követelményeket.

November 30-án, szerdán Ömer Çelik uniós ügyekért felelős török miniszter Brüsszelben egyeztet Dimitris Avramopoulos migrációért felelős uniós biztossal.