A Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának keretében elindult a „Lakhatási körülmények javítása” című (EFOP-2.4.2-17) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.
A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2017. május 18-ig várja a kormány a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1 milliárd forint; egy pályázó 5 millió és 30 millió forint közötti összeget kaphat; a kormány 33-200 támogatott kérelemmel számol. A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A konstrukció célja a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek lakhatási körülményeinek javítása és ezáltal a társadalmi felzárkózásuk segítése. A lakhatási célú beruházások a társadalmi integrációt szolgálják: hozzájárulnak a marginalizált közösségeknek a többségi társadalomba történő fizikai és társadalmi integrációjához. A felhívás célja a lakhatási körülmények, a lakhatás biztonságának javítása olyan infrastrukturális beruházásokkal, melyek nem építési engedély kötelesek – olvasható a felhívástervezetben.
A konstrukció célcsoportja „a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben, szegregátumban élő, halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony, illetve elavult iskolai végzettséggel rendelkező, jellemzően szociális és anyagi gondokkal küzdő, roma és nem roma egyének és családok, akik a támogatást igénylő(k) tulajdonában lévő ingatlanokban élnek”.
Pályázatot nyújthatnak be konzorciumvezetőként
- helyi önkormányzat, illetve
- helyi önkormányzatok társulásai;
konzorciumi tagként csatlakozhatnak
- helyi önkormányzatok,
- egyéb egyesületek,
- egyéb alapítványok,
- elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személyek vagy
- elsődlegesen vallási tevékenységet végző belső egyházi jogi személyek.
A felhívás keretében önállóan az alábbi szociális bérlakásokat érintő, nem építésiengedély-köteles beruházások támogathatóak:
- felújítás, átalakítás,
- energiahatékonyság javítása,
- komfortfokozat növelés.
Háttér
„Az ország területén 709 településen, 1384 – főként romák lakta telep illetve település szövetbe ágyazódott elmaradott településrész található, melyben az ország lakosságának 2,8 százaléka él. Ezeken a helyeken egyszerre vannak jelen munkanélküliség, a szociális és egészségügyi problémák, szolgáltatásokhoz való hozzájutási nehézségek.
A nélkülözés, a hátrányos helyzet generációról generációra való öröklődését a hátrányos helyzetben lévők illetve maguk a hátrányos helyzetű települések önerőből nem tudják meggátolni. Az elmaradott településrészeken élők felzárkózását a lakhatási körülményeik akadályozzák legnagyobb mértékben. Ezen területeken élő marginalizálódott csoportok kirekesztődéséhez nagyban hozzájárul lakóhelyüknek az átlagosnál lényegesen rosszabb infrastrukturális helyzete.
A rossz lakásminőség növeli az egészségügyi kockázatokat is, ami további leszakadáshoz vezethet.”
