Mivel az Európai Unió új, piacliberalizációt célzó rendeletét 2018 novemberéig a magyar jogrendbe is át kell ültetni, ezért a kormányzat hozzálátott az új állattenyésztési törvény kidolgozásához.
Megkezdődött az állattenyésztési törvény módosításának előkészítése, a tervezet várhatóan 2018 első felében kerülhet az Országgyűlés elé – derült ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából.
Az Európai Bizottság tavaly júniusban megjelent rendelete alaposan felkavarta az állóvizet a közösség tenyésztésszervezésében, e szerint ugyanis a tagállamoknak, így Magyarországnak is 2018 novemberében már az új uniós szabályok alapján kell eljárnia, a szabályozást az új előírásokhoz igazítania – írja a Magyar Idők.
A tárcavezető szerint a teljes magyar tenyésztésszervezési joganyagot újra kell alkotni. A leendő hazai törvény mellett a végrehajtási rendeleteket is el kell készíteni, így 2018. november elsején a teljes megújult hazai állattenyésztési szabályozás hatályba léphet.
Az EU-rendelet többek közt szarvasmarha-, bivaly-, juh-, ló- és sertésfajtákra terjed ki, tehát a baromfit leszámítva az állattenyésztés valamennyi meghatározó ágazatát érinti.
A miniszter emlékeztetett rá, hogy a rendelet tervezetét Brüsszel 2014 elején tárta a tagállamok elé. A szöveg tárgyalása több mint két évig tartott, a magyar álláspont végig az volt, hogy a közösségi tenyésztésszervezési szabályozásnak kötelezően alkalmazandó rendelet helyett irányelveken kellene alapulnia. Ezt a többi tagállam azonban nem támogatta.
Magyar javaslatra végül több részkérdésben biztosítékok kerültek a szövegbe, így például garantált lesz a tenyésztők anyanyelvhasználata, emellett a génmegőrzéssel kapcsolatban korlátozó intézkedéseket vezetnek be.
– A szóban forgó rendelet hatályba lépését Magyarország nem akadályozhatja meg, azonban a hazai kiegészítő jogalkotással kiküszöbölhetjük az esetleges veszélyeket – emelte ki a tárcavezető.
