Szakértelem, magyar vállalkozás, innováció – ez az, ami ma nagyon hiányzik a magyarországi élelmiszeriparban. A főleg poralapú élelmiszereket gyártó rábapatonai Tutti Élelmiszeripari Kft. az indulás óta eltelt harminc évről szerdán, Budapesten számolt be.

A Tutti belépett az egymilliárd forintos exportőrök táborába, ami az elmúlt három évben évente 30 százalékos növekedést jelentett a rábapatonai vállalkozás számára. Az idei év első három hónapjának 300 milliós exportteljesítése azt jelenti, hogy év végére nem kizárt az 1,2-1,3 milliárd forintos exporteredmény a több mint 4 milliárd forintos összforgalmon belül.

A céget még a gmk-s időkben 1986-ban alapította négy barátjával Prohászka Ottó (64), aki ma is fontosnak tartja, hogy az 1992 óta kft.-ként működő vállalkozás továbbra is kkv méretű maradjon. Ez ma azt jelenti, hogy 90-100 alkalmazottal dolgoznak, köztük a stafétabotot átadni készülő tulajdonos-ügyvezető két lánya és fia. Íme, egy tipikus családi vállalkozás, amelyiknél nem gond a generációváltás, pedig Magyarországon ezt alapvető problémának tartják.

Prohászka Ottót sokan úgy ismerik, hogy ő a magyar fagylaltkirály. Nem véletlenül, hiszen nevéhez fűződik a fagylaltpor magyarországi szabadalmaztatása. A minőségi terméknek akkora sikere lett, hogy a sokak által „rettegett” Köjál is ajánlotta a fagylaltport, mondván, aki a Tuttitól vásárol, az nem csalódhat.

A fagyi sztori azóta is folyamatosan új fejezetekkel bővül. Az 59 féle ízben gyártott alapanyagot az ország rengeteg pontjáról rendelik a cukrászdák és az édesipari üzemek. Prohászka Ottónak a kollégái kiszámolták, hogy Magyarországon minden évben fejenként 4-5 gombóc olyan fagyit nyal el minden magyar, ami a Tutti nélkül nem kerülhetett volna a tölcsérekbe. A siker külföldön is töretlen. Tíz évig például Curacao-szigetét a cég látta el fagylaltporral, Prohászka úr egyik ismerőse anno le is fotózta a cég emblémáját egy vitorlázás alkalmával, dokumentálva, hogy milyen egzotikus helyen is hódítani tudott a vállalat.

A kft. másik kiemelt terméke a holland kakaópor, amelyből tavaly 700 tonna került ki az üzemből. A kakaóporos termékek kiskereskedelmi összforgalma három év alatt megduplázódott. Prohászka Ottó ironikusan arra hívta fel az édesiparban dolgozó vállalkozások figyelmét, hogy ha prémium minőséget állítanak elő, azt hamisíthatják is. Így történt a Tutti holland kakaóporral is 2014-ben, amikor a csalók csak abba egymillió forintot ruháztak be, hogy a csomagolást lekoppintsák. A hamisításnak a Nébih vetett véget.

A minőség kérdése többször is szóba került. Prohászka Ottó közölte: ez a cég egyik üzletfilozófiája, mert azok, akik silány, olcsó termékekkel akarták elárasztani az országot, ma már nincsenek a piacon. Olcsóbb árukat persze most is találni, ám egyre több az olyan fogyasztó, aki például az 1 százalékos tartalmú instant kávé helyett a Tutti 8-10 százalékos termékét választja.

A minőség kérdése hatványozottan fontos a külpiacokon. A kft. jelenleg Szaúd-Arábiába szállítja a legtöbb terméket, ahol köztudottan nem sajnálják a pénzt, azonban csak a legjobbat vásárolják meg. Ugyanez a tendencia a nyugat-európai célországokban, s a minőségi fogyasztás terén már látni biztató jeleket idehaza is. A minőség mellé azonban az is kell, hogy nemzetközi szinten elismerjék, díjazzák a terméket. Vagyis: nem elég jónak lenni, díjat is kell kapni érte.

Prohászka Ottó szerint a jövő nagy Tutti-durranása a jegeskávé lehet, amellyel 2015-ben komoly elismerést vívtak ki, elnyerve a Superior Taste Award legrangosabb, háromcsillagos nemzetközi díját. Azóta több ország, többek között éppen Szaúd-Arábia is a megrendelők közé lépett elő, noha korábban hiába kínálták eladásra a már akkor is kiváló minőséget. A cég a jegeskávéval beszállítói lehetőséget kapott a belga Bidvest élelmiszerláncba is.

Itthon a diszkontláncokon kívül a legtöbb hiper- és szupermarket áruházlánc sajátmárkás instant kakaója is rábapatonai, ezekből tavaly ezer tonnát értékesítettek.

A cég mindig nagy figyelmet fordított a termékfejlesztésre és a kutatásra. Prohászka Ottó öt éve adta ki a jelszót: irány Nyugat-Európa, s azóta szakemberei folyamatosan járják a jelentős kiállításokat, minden jelentős helyen bemutatkoznak Dubajtól Frankfurtig. Bár ez sok pénzbe kerül, nem sajnálják rá, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szervezésében több helyen állítottak ki, majd kötöttek üzletet.

A jövőről Prohászka Andrea cégvezető beszélt, aki a nehézségeket is szóba hozta. Mint mondta, tart attól, hogy az élelmiszeripar a „21. század dohányipara” lehet – vagyis számtalan támadás érheti a területen dolgozó cégeket. Az internet világában ugyanis sokszor ellenőrizetlen és sokat ártó „információk” jelennek meg, abból kiindulva, hogy a negatív hírek jobban eladhatóak, s az evéshez amúgy is mindenki ért.

Prohászka Andrea például a Google keresőjében a táplálkozást beírva elsőként a betegségekről olvashatott, az élelmiszeripar szóra pedig azonnal a trükközésekről ugrottak fel címszavak. Ilyen környezetben aztán azoknak is nagyon nehéz megtartaniuk a vevők bizalmát, akik minden szabályt szigorúan betartanak, ahogy a Tutti is teszi.

Ugyancsak a gondok között szerepel, hogy a megváltozott fogyasztói szokások miatt egyre több a csomagolóanyag, ami nem igazán környezetbarát megoldás. De nincs mit tenni, ma már instant termékekből nem feltétlenül az a legnépszerűbb, amelyik 20-30 adagos kiszerelésben kerül a boltokba, hanem az egyadagosok.

Prohászka Andrea is megerősítette, hogy a vállalkozás piaci stratégiájában változatlanul az export bővítése szerepel az első helyen, miközben réspiaci igényeket is kielégítenek. A bérgyártással kapcsolatos tárgyalásokon olykor elképesztő igényekkel is találkoznak, de igyekeznek rugalmasan megoldani problémát.

A Tutti három évtizedes története során Prohászka Ottó egyetlen megbízást nem vállalt: még a 90-es években keresték meg Ukrajnából, hogy gyártsanak por alakú vodkát… Ennek kivitelezését nem vállalták.

A Tutti születésnapi tájékoztatóján Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke köszöntötte a cégtulajdonost és a csapatot. Mint mondta: amíg az édességgyártás egyre zsugorodik (húsz éve még 9-10 ezren dolgoztak az ágazatban, ma csupán 2500-an), addig Rábapatonán előre tudtak menni. Az élelmiszeripar talpra állításának egyik kulcskérdését abban látja, ha már egyszer a kormány stratégiai fontosságúnak nevezte az ágazatot, hogy alapjaiban erősítsék meg a szakemberképzést, amihez a duális képzés nagy segítség lehet.

Noha a cégtulajdonos nem sorolta az elismeréseket, Sánta Sándor emlékeztetett rá, hogy a sok cím mellett Prohászka Ottó 2010-ben az Év üzletembere lett, míg 2013-ban a Tutti kapta a Legjobb Női Munkahely díjat.

KamaraOnline

A vezető fotón: Prohászka Andrea, Sánta Sándor és Prohászka Ottó.

Fotó: KamaraOnline