Minél magasabb rangú beosztásban dolgozik a munkavállaló, annál több a képzésekben való részvételének az átlagos ideje – derül ki többek között a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutatóközpontja, a Grow Szervezetfejlesztési Tanácsadó Zrt. a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Humán Szakemberek Országos Szövetsége (HSZOSZ) szakmai támogatásával készült felmérésből.
A felmérésben 450 szervezet vett részt; a válaszadók több mint kétharmada magántulajdonú szervezet, amelynek egyharmada az ipar és az építőipar területén tevékenykedik.
A felmérés főbb megállapításai:
- Az összes szervezetet tekintve a legnagyobb arányban a munkahelyen történő betanítási folyamatot, a csapatépítő tréninget, valamint a konferenciákat alkalmazzák a válaszadó szervezetek.
- A közszférában nagyobb arányban készítenek képzési tervet, mint a magánszférában; az ilyen tervek tipikus időintervalluma a 6-12 hónap.
- Jóval kevesebb válaszadónál készítenek személyzetfejlesztési terveket. A kérdőívet kitöltő szervezetek valamivel több mint 50 százaléka szisztematikus igényfelmérést alkalmaz a személyzet képzésének és fejlesztésének a megalapozásához.
- Minél magasabb rangú beosztásban dolgozik a munkavállaló, annál több a képzésekben való részvételének az átlagos ideje. Ez a különbség átlag 7 nap/év a vezetők és a fizikai dolgozók éves képzési ideje között.
- A válaszadók közel több mint fele vizsgálja valamilyen módszerrel a képzéseik hatékonyságát. Ez az arányszám 10 százalékkal magasabb a magánszféra szervezeteinél, szemben a közszférával. A legtöbbször használt tréninghatékonyság értékelési módszerek közül a következőket emelték ki a válaszadók: közvetlenül a képzés utáni reakcióértékelés, közvetlen vezetőktől kapott informális visszajelzés, a munkavállalóktól kapott informális visszajelzés és az elégedettségmérés. A legkevesebbet használt értékelési mód a képzésekbe történő befektetések megtérülési vizsgálata.
- A kérdőívet kitöltő szervezetek 35 százaléka mindig ad valamilyen visszajelzést a képzés/tréning lezárását követően. Ez igaz a privát és a közszférára is.
A kutatási zárójelentés itt olvasható el.
