Több mint háromszáz olyan kis- és középvállalkozást azonosítottak tanulmányuk készítése során a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői, amelynek – a felállított kritériumok alapján – érdemes lenne megfontolnia a tőzsdére lépést.

A tőzsdeképes kkv-k kiválasztásának lehetséges menetével, kritériumaival is foglalkozik a Hitelintézeti Szemle, az MNB tudományos folyóiratának most megjelent, szeptemberi számában. A bemutató sajtótájékoztatón Varga Péter, a jegybank elemzője felidézte, hogy a következő öt évre megalkotott tőzsdestratégia alapján a –  jegybank többségi tulajdonában lévő – Budapesti Értéktőzsde is erőteljesen nyitni kíván a kkv-szegmens felé. Az új tőzsdestratégia lényege egy olyan tőkepiac létrehozása, amely a jelenleginél szélesebb vállalati kör számára  biztosítja a forrásokat, elősegíti a vállalatok diverzifikált finanszírozását, miután a banki finanszírozás, hitelezés még nem hatékony.

Banai Ádám, Erhart Szilárd, Vágó Nikolett és Varga Péter tanulmányában egy olyan értékelő rendszert mutatnak be a szerzők, amely azokat a kkv-kat képes “beazonosítani”, amelyeknek érdemes lehet megfontolni a tőzsdére lépést. A szerzők elemzéséből kiderül, hogy a rangsorolás alapján a legjobb vállalatok csoportja jobb gazdasági teljesítményt mutatott a múltban, mint a jelenleg tőzsdén szereplő vállalatok.

A tőzsdeképes vállalatok meghatározására alkalmasak  lehetnek egyes kvantitatív jelzőszámok, így az árbevételre, mérlegfőösszegre és a létszámra vonatkozó adatok, a növekedésre és nyereségességre vonatkozó kritériumok,  a részvényenkénti nyereség, és az értékesítések növekedését, a tőkearányos nyereség, a profitabilitás emelkedését mutató számok – sorolta.

Az elemző szerint a tőzsdeképesség szempontjából releváns kkv-k leválogatásánál figyelni kellene a kis- és középvállalatok tipikus jellemzőire, így arra, hogy ezek 50 és 250 munkavállalót foglalkoztató kiscégek, amelyek 1 milliárd és 15,5 milliárd forint közötti árbevételt, illetve maximum 13,5 milliárd forint mérlegfőösszeget értek el 2014-ben, nem rendelkeznek állami vagy önkormányzati tulajdonrésszel, és 80 százaléknál alacsonyabb külföldi tulajdoni arányt mondhatnak magukénak. Kiemelte: ezt nézve 1684 vállalat van a vizsgált kkv-k csoportjában.

A további kritériumokat is figyelembe véve –  minimum hét éve működnek, pozitív a saját tőkéjük, és úgynevezett “gazella-cégek”, azaz az  OECD definíciója szerint három év alatt évi 20 százalékos átlagos reálnövekedésnél nagyobb bővülést produkálnak – 331 vállalkozás található az “előszűrt vállalatok” csoportjában. Közülük a legjobb ötven vállalat esetében továbbra is dinamikus növekedést lehet látni, míg a mostani tőzsdén szereplő cégeknél több esetben is enyhén csökkent az árbevétel az utóbbi években – fűzte hozzá Varga Péter. (MTI)