A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón kedden. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
Továbbra is laza, támogató monetáris politikára lehet számítani, az alapkamat emelését 2021 negyedik negyedéve előtt vélhetően nem lépi meg a jegybank – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a monetáris tanács döntését.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője rámutatott: jövőre nem várható szigorítás, egyrészt a vezető jegybankok várható lazításai miatt, másrészt mert az infláció várhatóan a jövő év második felében is elmarad majd a 3 százalékos céltól, legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések. Véleménye szerint az alapkamat emelésére 2021 negyedik negyedéve előtt nem lehet számítani, de nem kizárt, hogy erre még később kerül sor.
Suppan Gergely jelezte: a forint közelmúltbeli gyengülése némi felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra nézve, így a monetáris kondíciók lazítására nem lát jelentős mozgásteret. Kiemelte: a hazai gazdaságot jellemző szignifikáns megtakarítási többlet, a következő években az uniós forráslehívások következtében jelentős többletbe kerülő költségvetési pénzforgalmi egyenleg, valamint a nemzetközi hozamkörnyezet miatt nem valószínű, hogy a piaci hozamok számottevően emelkednének, így a Bubor kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok tartósan alacsony szinten, a kamatfolyosó aljára tapadhatnak.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője úgy ítélte meg: a jegybank keddi közleménye továbbra is laza, támogató monetáris politikát jelez előre, a jegybank a gazdaság túlfűtöttségének és így az inflációnak a mérséklődését a külső hatások mellett az új állampapírtól és a fiskális politikától várja.
Rámutatott: az MNB döntéshozói a külső és belső folyamatok közül a külső folyamatokat látják erősebbnek, ami szintén a laza monetáris politika irányába hat. Amíg az inflációs mutató lehetővé teszi, fennmarad az ultralaza monetáris politika, azonban a belső inflációs folyamatok és a tartósan gyenge forintárfolyam a szigorítás irányába mutathatnak. A monetáris politika alakulását nagyban befolyásolhatja, hogy hogyan alakul a nyugat-európai gazdaságok teljesítménye és inflációja – jelezte a Századvég üzletágvezetője.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint a magyar jegybank kivár, a monetáris tanács keddi közleménye nem tartalmazott érdemi, új információt. A tanács ismét jelezte, hogy a monetáris politika irányultsága változatlanul támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei kedvezőek.
Rámutatott: további monetáris lazítás várható a nagyobb jegybankoktól. A nagy központi bankok közül az Európai Központi Bank mind az inflációs, mind a növekedési folyamatokat szem előtt tartja, míg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed most inkább a növekedési adatokra koncentrál.
Az Equilor várakozása szerint gyenge maradhat a forint, nem számítanak arra, hogy az euró-forint árfolyama tartósan a 323-327-es tartomány alá süllyedjen a következő időszakban – jelezte Varga Zoltán.
(Forrás: MTI)
