A kormány célja az ágazat korszerű technológián alapuló, fenntartható fejlődésének támogatása annak érdekében, hogy a hazai ipar meghatározó szektora eleget tudjon tenni a növekvő volumenű megrendelői igényeknek.
A KSH legfrissebb adatai alapján 2019 novemberében 6,8 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított index alapján 4,5 százalékos csökkenés mutatható ki. A korábbi hónapokhoz képest mérsékeltebb éves növekedés és a havi alapú mérséklődés a tavalyi magas bázisnak és az idei októberi kiugró bővülés korrekciójának tudható be. 2019 egészét tekintve az adatok nem várt növekedést mutattak, ennek fényében az ágazat súlya a bruttó hazai termék előállításában jóval 5% felett alakulhat a tavalyi évben – erre korábban nem volt példa.
Épületből 8, míg egyéb építményből 5,7 százalékkal több épült az előző évi szinthez viszonyítva. 2010-hez képest tavaly már 115 ezerrel több lakás szerepelt a nyilvántartásban. A csoknak és egyéb kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 2015 óta folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma is: míg 2015-ben az egész év alatt 7.600 lakás épült, addig 2018-ban 17.700, és 2019-ben csak szeptemberig már 10.300-ra nőtt az épített lakások száma. Emellett az év első három negyedévében tovább folytatódott az új építési engedélyek és egyszerű bejelentések bővülése, ugyanis darabszámuk közel 28 ezer volt, ami éves alapon 2,7 százalékos növekedést jelent.
2023-ig mintegy 25 ezer milliárd forint értékű építőipari beruházás fog megvalósulni Magyarországon. Ezek a beruházások közvetlenül és közvetve hozzájárulnak a magyarok életminőségének javulásához, hiszen a cél az, hogy hazánk az Európai Unió öt legélhetőbb országa között legyen.
Az Európai Uniót tekintve a magyar ágazat szintén az élmezőnyben található. A visegrádi országok közül novemberben nálunk nőtt a legnagyobb mértékben az építőipar, de uniós összevetésben is erősek a mutatóink: az elmúlt 10 évben a tagországokban összesen átlagban 6 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, míg nálunk ez az érték 72 százalék.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az elmúlt időszakban jelentős összegekkel támogatta az építőipari szereplők modernizációját. A hazai kis- és középvállalkozások versenyképesség-növekedését segíti, ha megfelelő forrásokkal rendelkeznek a korszerű technológiák alkalmazásához, olyan eszközök beszerzéséhez, amelyekkel munkafolyamataik egyszerűsíthetőek, a termelési kapacitásaik pedig növelhetőek. Gyorsabb, jobban tervezhető építőipari kivitelezés az elvárás, amely egyértelműen hozzájárulhat a hatékony munkavégzéshez. A technológiai korszerűsítéshez az ITM az elmúlt két évben 28 milliárd forintos támogatást nyújtott az építőipari vállalkozásoknak.
Az ágazat bővülése vélhetően 2020-ban is folytatódik, a magas bázis miatt 5-10 százalék körüli volumen növekedés várható – így kommentálták az elemzők a KSH adatait.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, az építőipar novemberi számai azt mutatják, hogy az ágazat termelési értéke 2019 egészét tekintve megközelíti a 4300 milliárd forintot.
Kiemelte, a 2019. első 11 hónapjában éves összevetésben mért 24,4 százalékos növekedés pedig azt támasztja alá, hogy az építőipar tavaly is meg tudta őrizni a 2018-ban elért 20 százalék feletti növekedési ütemét.
Az ÉVOSZ elnöke szerint az építőipar termelése jövőre is emelkedni fog, a magas bázis miatt 5-7 százalékkal számol a szakszövetség.
A KSH jelentéséből kiderült, hogy az építőipari vállalkozások november végi szerződésállománya 8,3 százalékkal elmaradt a 2018 november végén mért adattól. Koji László szerint ez több tényezővel magyarázható: már csaknem teljes egészében kihelyezték az európai uniós forrásokat, újabb nagy értékű forrásokra pedig az uniós költségvetési ciklus lezárása miatt 2021-ig várni kell; a nagy megrendelőknél, mint a főváros és az egyes megyei jogú városok vezetése az önkormányzati választások miatt megváltozott, ezért az általuk igényelt építési beruházási célú megrendelések megtorpantak; a harmadik oka pedig az volt, hogy a lakosság és az ingatlan fejlesztők is az utolsó pillanatig kivártak a lakásépítés területén, mindezt az építési engedélyeknél tapasztalható visszaesés mutatja.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában közölte, 2019 egészében az építőiparban csaknem 30 százalékos bővülésre számít, 2020-ban pedig 10 százalék körüli növekedést vár a magas bázis miatt.
Az elemző szerint az építőipar hónapról hónapra egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakul, a trend azonban továbbra is érdemi növekedést mutat. Az okok közé tartozik például a szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületeknél eredményez csúszásokat, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma, de a téli időjárás sem kedvez a külső munkálatoknak.
A visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az építési engedélyszámokon is látszik -, a lakóingatlan piac érdemi fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások lesznek a motorjai továbbra is az iparágnak.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában közölte, a tavaly novemberi 6,8 százalékos növekedés jelentős lassulás a korábbi hónapok eredményeihez képest.
Hozzátette, az épületépítések november végi szerződésállománya 46 százalékos éves növekedése mellett az út-, vasútépítéseket és mélyépítési beruházásokat is magában foglaló egyéb építményeknél több mint 20 százalékos visszaesés következett be.
Mindez azt jelenti, hogy a részben uniós forrásokon alapuló fejlesztések kezdenek kifutni. Az épületek építésénél viszont a lakásépítések mellett a kereskedelmi ingatlanoknak köszönhető a növekedés.
Németh Dávid úgy vélte, a legfrissebb adatok megerősítik, hogy 2020-ban az építőipar a korábbinál jóval lassabb növekedésre áll át és míg az ágazat 2019-ben vélhetően több mint 20 százalékkal bővült, idén 10 százalékos emelkedés várható.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint bár novemberben nőtt az építőipar teljesítménye az előző év azonos időszakához képest, de a növekedés lassult.
Az ágazatra vonatkozó új szerződések volumene novemberben jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit, azonban a teljes szerződésállomány a projektek elkészülte és az uniós források lekötöttsége miatt bár továbbra is magas, de majdnem 10 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól.
Az elemző úgy vélte, hogy az építőipar hozzájárulása 2019. negyedik negyedévében és 2020-ban is várhatóan pozitív lesz, de a korábbi időszakok kiemelkedő értékétől elmarad.
(Forrás: ITM Kommunikáció, MTI)
