A második negyedévben nőtt a háztartások pénzügyi vagyona 874 milliárd forinttal 45 963,5 milliárd forintra, kötelezettségeik pedig 25 milliárd forinttal 8577 milliárd forintra emelkedtek, így nettó pénzügyi vagyonuk 849 milliárd forinttal 37 387 milliárd forintra nőtt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint jelentősen, 108 milliárd forinttal nőtt a készpénzállomány és 301 milliárddal a látra szóló betétek állománya, a lekötött betéteké azonban 115 milliárddal csökkent. A lakosság 187 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú államkötvényeket a második negyedév alatt, tőzsdei részvényt 5 milliárd forint értékben adtak el.
Az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvényeken nagyon jól kerestek a lakossági befektetők, 49 milliárd forintot hoztak ezek az értékpapírok, a befektetési jegyek hozama 4 milliárd forint volt, a háztartások nyugdíjpénztári hozama pedig 10 milliárd forintot jelentett. Ezen felül jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 291 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a devizabetéteken viszont 25 milliárd forintot vesztett a lakosság.
A háztartások kötelezettségei is nőttek, ami élénkülő hitelpiacot jelez: fogyasztási és egyéb rövid lejáratú hiteleket 8 milliárd forintért vett fel a lakosság, míg hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhitel szerződést 78 milliárd forintnyit írtak alá. Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyon alapján. Hozzátette, hogy a gazdaság és a reálbérek folyamatos növekedésével párhuzamosan tovább emelkedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő időszakban. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz egyre kockázatosabb eszközöket venni a lakosság.
A Takarékbank elemzője kiemelte: 20 negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, amelynek leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség. Szerinte ilyenek lehetnek az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával való fizetés ösztönzése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítése, ami a gazdaság fehéredését is szolgálná.
Rámutatott: a lakosság nagyon jelentős hányadban állampapírt tartalmazó értékpapírjainak értéke 2,5-szeresére nőtt 5 év alatt, ez a trend a közeli jövőben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége ebbe az eszközosztályba tereli a megtakarításokat, de az infláció visszatérésével középtávon a befektetési alapoknál várható felfutás, majd stagnálás. Az előző negyedéves, 27 milliárd forintos lakossági részvényvásárlás után, a második negyedévben 5 milliárd forintos eladás történt, bár az árfolyamnyereség 49 milliárd forint volt. Ezzel együtt is mindössze 2,4 százalékos a részvényvagyon aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül, és a 600 milliárd forint körüli állományon belül is mindössze kétharmad a hazai kibocsátású részvények aránya. Ez a régiós átlag 3-4 százalékos szintjétől is elmarad – jelezte. (MTI)
