Tavaly októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete 8,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 431 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 286 800 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 6,5 százalékos októberi inflációval számolva a reálkeresetek emelkedése 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 409 200 forintra becsülhető, 8,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bruttó kereset mediánértéke – aminél ugyanannyian kerestek többet, mint ahányan kevesebbet – 350 100 forint volt, 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,9 százalékkal 441 500 forintra nőttek, a mediánkereset 350 ezer forint volt, 7,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A feldolgozóiparban 5,4 százalékos volt a keresetek emelkedése és 445 600 forint volt a bruttó átlag. Az építőiparban 7,3 százalékos emelkedéssel 343 ezer forintra nőtt az átlagkereset. A kereskedelemben 8,2 százalékos, az idegenforgalomban és vendéglátásban 9,6 százalékos növekedéssel 403 ezer, illetve 275 300 forint volt az októberi átlagbér.

A költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – 9,4 százalékkal nőttek a keresetek. Az egészségügyben 38,2 százalékos emelkedést mért a KSH, amivel 547 100 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, az oktatásban 10,5 százalékkal 401 600 forintra nőtt. A közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén 490 100 forint volt a bruttó átlagkereset, 3,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A munkáltatók teljes körét tekintve az októberben alkalmazásban állók létszáma 109 ezerrel, 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A múlt év első tíz hónapjában 2021. január-októberben a bruttó átlagkereset 428 900, a nettó átlagkereset 285 200 forintot ért el, mindkettő 8,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 3,7 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,6 százalékos növekedése mellett.

A béremelkedés és ezzel a fogyasztás jelentős élénkülésére számítanak az idei évben az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a gazdasági növekedésre gyakorolt kedvező hatások mellett a klasszikus ár-bér spirál veszélyét is felvetik.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a januártól további 30 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve az évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják majd a bérdinamikát, amelyben gyorsulás várható az idei évtől. A minimálbéremelés miatt, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.

A Takarékbank elemzője szerint az idei évben érdemben feljebb tolódhat a teljes bérskála és 13 százalék körüli lehet az átlagbér emelkedése, a tavalyi 9 százalék után. Ezt látszanak alátámasztani a szakszervezeti források, amelyek szerint 7 és 27 százalék közötti átlagos béremelésben állapodtak meg januártól a vállalkozásoknál. Az ilyen mértékű emelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen érvényesíthetnek is a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett.

Horváth András szerint a helyzet elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul, a vállalatok pedig a kereslet következtében rekord számban keresnek új munkaerőt, ami szintén felfelé hajtja a béreket.

Egyelőre az inflációs kockázatok is inkább felfelé mutatnak, tette hozzá. Az szja visszatérítésnek, a 6 havi fegyverpénznek és több egyszeri transzfernek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 2022-ben 10 százalék feletti lehet a reáljövedelem növekedése, ami a fogyasztási oldalról jelentős támaszt ad a GDP növekedésének.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzőjének nem okoztak meglepetést az októberi kereseti adatok: a bérnövekedés megegyezett az év korábbi hónapjaiban mérttel. Az emelkedés ismét a költségvetési szektorban volt gyorsabb az állami bérrendezések nyomán. A versenyszférában pedig az alacsonyabb bérnövekedésben az összetételhatás, a korábban elbocsátott alacsony keresetű munkavállalók felvétele játszott közre, amelyet ellensúlyozott az egyre több ágazatban kialakuló munkaerőhiány – írta kommentárjában.

Az idei béremelésekkel kapcsolatban szerinte a legfontosabb kérdés az lesz, hogy a 20-20 százalékkal növekvő minimálbér és garantált bérminimum milyen béremelési nyomást vált ki a magasabb bérkategóriákban. A századvég szakértője arra számít, hogy idén a versenyszférában ismét kétszámjegyű béremelkedés várható, amelynek kigazdálkodását a gazdasági növekedés, a járulékcsökkentés, valamint az infláció segíti elő. A költségvetési szférában szintén fennmaradhat a gyors bérdinamika, amelyet az egyes területek bérrendezései segítenek elő. A kétszámjegyű béremelkedés azt is jelenti, hogy a magas, de várhatóan lassuló infláció ellenére a reálbérnövekedés tovább folytatódhat.

(Forrás: MTI)