Az Agrárkamara a napokban kézbesített felszólításokban tömegesen „sorolt be” tagjai közé ipari, kereskedelmi és szolgáltató cégeket – az MKIK szerint törvénysértő módon.

A Nemzeti Agrárkamara (NAK) a gazdasági szereplők tömegét értesítette agrárkamarai tagságának „a vonatkozó közhiteles adatbázisokból származó információkra alapított” létrejöttéről; erről a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához is több bejelentés érkezett. Az Agrárkamara arra hivatkozott, hogy a címzett agrárgazdasági tevékenységet folytat és szerepel az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (a NÉBIH nyilvántartásában, az ún. FELIR rendszerben).

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a NAK elnökéhez fordult a kérdés azonnali – a törvényi szabályozást maradéktalanul betartó – rendezésében való haladéktalan együttműködés érdekében.

Az MKIK álláspontja

„A fenti két feltétel együttes teljesülése esetén – azaz agrárgazdasági tevékenységet folytat az adott gazdálkodó szervezet és szerepel az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben – az agrárkamarai tagság az agrárkamarai törvény alapján valóban létrejön. Az agrárkamarai tevékenység folytatásának azonban az agrárkamarai törvény megfelelő alkalmazásában ténylegesnek kell lennie, amit önmagában a tevékenység cégjegyzékben történő szerepeltetése nem támaszt alá (agrárkamarai törvény 2.§ bb) pont és 5.§ d) pont). E rendelkezések értelmében ugyanis az agrárgazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytató, a NÉBIH-ben nyilvántartott gazdálkodó szervezet (ide nem értve az egyéni vállalkozót, agrárkamarai törvény 2.§ bb) pont) agrárkamarai tagsága az agrárgazdasági tevékenység folytatása és a NÉBIH-ben történő nyilvántartásba vétel együttes napjától kezdődően jön létre. Mindaddig, ameddig az agrárkamarai tevékenységet a gazdasági szereplő a tevékenységi körében nem főtevékenységként, a tevékenység tényleges folytatása nélkül szerepelteti, az agrárkamarai tagság létrejöttének együttes törvényes feltétele nem következnek be.

Az Agrárkamarának a tagságkeletkezést megállapító a fentiek szerinti tömeges eljárása azért törvénysértő, mert az agrárgazdasági tevékenység nem főtevékenységkénti folytatásának ténylegessége pusztán a közhiteles adatbázisokból (cégjegyzék, NÉBIH-nyilvántartás) származó információk alapján megalapozottan nem állapítható meg.

Az MKIK jogi álláspontja az, hogy a cégjegyzék szerint a tevékenységi körében nem főtevékenységként agrárgazdasági tevékenységet is szerepeltető gazdasági szereplők agrárkamarai tagsága létrejöttének megállapításához a közhiteles adatbázisokból (cégnyilvántartás, NÉBIH-nyilvántartás) származó információk önmagukban elégtelenek.”