Az adóhatósági gyakorlat és az annak alapját képező jogszabályi környezet újragondolásának szükségességét is felveti az Európai Bíróság késedelmi kamatfizetéssel kapcsolatos ítélete. A NAV ugyanis csak a hatályos magyar rendelkezéseknek tett eleget, amikor elutasította egy adózó késedelmi kamatigényét.
A PwC tanácsadó cég közleményében emlékeztet arra, hogy az Európai Bíróság megállapította, a késedelmi kamatfizetésre vonatkozó magyar rendelkezések nincsenek összhangban az uniós joggal. Az ügy előzménye, hogy a gabonakereskedelemmel foglalkozó Glencore Agriculture Hungary Kft. áfabevallásában megközelítőleg 4,5 milliárd forint adókülönbözet visszatérítését kérte az adóhatóságtól, amely a kérelem teljesítése előtt ellenőrzést folytatott le a vállalkozásnál, és ennek során a céget iratátadási kötelezettség megsértése miatt többször is mulasztási bírsággal sújtotta.
Az ellenőrzés évekig elhúzódott, és ezalatt a cég nem jutott hozzá a visszajáró pénzösszeghez, ami miatt az adóhatóságtól késedelmi kamat megfizetését követelte. Az adóhatóság azonban megtagadta ezt arra hivatkozva, hogy iratátadási kötelezettségének megsértésével a vállalkozás maga is hozzájárult az adóvisszatérítés teljesítésének elhúzódásához.
Várszegi Zoltán, a Réti, Antall és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda irodavezető partnere a közleményben kifejti: ez a döntés rávilágít arra, hogy az akár évekig is elhúzódó adóhatósági ellenőrzéseknek, valamint áfakiutalási gyakorlatnak az Európai Unió hozzáadott érték adó irányelve korlátokat szab. Az uniós jog által védelemben részesített adósemlegesség elvének ugyanis az is a része, hogy az adózó ésszerű időn belül visszakapja a rá áthárított áfát. Ha pedig ez nem történik meg, pénzügyi veszteségét az adóhatóságnak késedelmi kamat megfizetésével ellentételeznie kell.
Varga Szabolcs, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának menedzsere szerint az adóhatósági ellenőrzések ésszerű határidővel történő lezárása a kormány kiemelt célkitűzései között is szerepel, így a mostani ítélet gyakorlatilag ennek a végrehajtását szorgalmazza. Az Európai Bíróság által kifogásolt rendelkezés bizonyos esetekben – ahogyan ezúttal is történt – súlyosan sértheti az arányosság uniós elvét (például az eljárás ésszerűtlen elhúzódása esetén), így az adózás rendjének újragondolása során a jogalkotónak ezt is célszerű figyelembe vennie – jelezték a szakértők.
A magyar jogszabályok és a hatósági gyakorlat sok esetben szigorúbbak, illetve nincsenek összhangban az uniós rendelkezésekkel, így amennyiben az adózók úgy érzik, hogy a fenti jogelvek vonatkozásában méltánytalanság érte őket, érdemes szakértők segítségével, az uniós rendelkezésekre hivatkozással valamennyi jogorvoslati fórumot igénybe venniük – tanácsolja a PwC. (MTI)
