A mezőgazdasági termőföld ára 2015-ben átlagosan 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A szántó átlagára 1 003 200 forint, bérleti díja 45 700 forint volt hektáronként – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2015-ben közel felére csökkent az értékesített mezőgazdasági termőföldek területe az előző évhez képest. A csökkenés 2013 óta tart, az ezt megelőző évek átlagos szintjéhez képest harmadára esett vissza az értékesített terület nagysága 2015-ben. A csökkenő forgalom mellett az árak emelkedése 2010 óta töretlen, 2015-ben átlagosan 14 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1 003 200 forint volt hektáronként.
A földbérleti díjak is emelkedtek: egy hektár szántó éves bérleti díja 45 700 forint volt 2015-ben, 7,0 százalékkal magasabb, mint 2014-ben – olvasható ki a KSH „Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak, 2015” című kiadványában.
További fontos megállapítások:
- 2010 és 2013 között az összes használatban lévő mező- és erdőgazdasági terület 2,0–2,5 százaléka cserélt gazdát évente. 2014-től ez az arány jelentősen lecsökkent, 2015-ben 0,7 százalékos volt, a termőföldforgalom 41 000 hektárra korlátozódott.
- A művelési ágak közül a szőlő ára emelkedett a legkisebb mértékben, 7,1 százalékkal. Az erdőterületek ára 14, a gyepé 17, a gyümölcsös területeké pedig 30 százalékkal lett magasabb.
- Az értékesített szántóterületek átlagára Békés, Győr-Moson-Sopron, Hajdú- Bihar, Fejér és Tolna megyében volt a legmagasabb (1,2–1,3 millió forint hektáronként). Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyében közel feleannyiért lehetett szántóföldet vásárolni.
- 2014-hez képest a gyümölcsös művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja 9,9 százalékkal emelkedett, míg a szőlőé stagnált.
A termőföldforgalom alakulása
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény jelentős személyi korlátokat vezetett be a föld tulajdonjogának megszerzésére. 2014 májusától 1 hektárnál nagyobb mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát elsősorban földműves szerezheti meg, aki vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja.
2010 és 2013 között az összes használatban lévő mező- és erdőgazdasági terület 2,0–2,5 százaléka cserélt gazdát évente. 2014-től ez az arány jelentősen lecsökkent, 2015-ben 0,7 százalékos volt, a termőföldforgalom 41 000 hektárra korlátozódott.
Az összes értékesített termőföldterület 71 százaléka szántó művelési ágba tartozott 2015-ben, ezt követte az erdő (13 százalék) és a gyep (10 százalék) értékesítése. A maradék 6,0 százalékot a szőlő- és gyümölcsös területek értékesítése tette ki.
Termőföldárak művelési áganként
2015-ben a mezőgazdasági termőföldárak – az előző két év 8,2, majd 15 százalékos növekedése után – átlagosan 14 százalékkal voltak magasabbak a 2014. évihez képest. Ezen belül a legjelentősebb művelési ág, a szántó árának növekedése kissé lelassult, az előző évi 16 után 13 százalékos volt. Így egy hektár szántóföld átlagára 2015-ben 1 003 200 forint lett. A többi művelési ág esetében is nőttek az árak 2014-hez képest. A szőlő ára emelkedett a legkisebb mértékben, 7,1 százalékkal. Az erdőterületek ára 14, a gyepé 17, a gyümölcsös területeké pedig 30 százalékkal lett magasabb.
A termőföldforgalom és a szántó ára megyénként
Területi összehasonlítást a megyei szintnél kisebb területi egységekre az alacsony tranzakciószám miatt nem tudunk végezni. Megyei átlagárak közléséhez is csak a szántó művelési ág esetében áll rendelkezésre elegendő adat.
A termőföld-értékesítés volumene Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú- Bihar megyében volt a legmagasabb, az előbbiben 8300, az utóbbiban 6000 hektár földterületet értékesítettek 2015-ben. Ezzel szemben Tolna, Nógrád és Baranya megyében 500 hektárnál kevesebb terület került forgalomba.
Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlásában nagy különbségek voltak az ország egyes területei között 2015-ben. Bács-Kiskun és Nógrád megye kivételével minden megyében a szántók értékesítése volt a meghatározó, az előbbit a szőlő-, az utóbbit az erdőértékesítés jellemezte. A szántóértékesítés aránya Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb (87 százalék), a legtöbb szántóterületet Hajdú-Bihar (5200 hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (4800 hektár) megyében értékesítették. Ebben a két megyében volt a legjelentősebb a gyepforgalom is. Az értékesített gyepterületek aránya Veszprém megyében volt a legmagasabb, 20 százalék.
A szántóföldek átlagára 2015-ben már a megyék több mint felében megközelítette vagy meg is haladta az 1 millió forintot hektáronként. Az átlag- árak alakulását az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg, amit a föld minőségén kívül számos más tényező is befolyásol, ezért a területi különbségek jelentősek. Nemcsak a megyék közötti, hanem a megyéken belüli eltérések is nagyok. Békés, Győr-Moson-Sopron, Hajdú- Bihar, Fejér és Tolna megyében volt a legmagasabb az értékesített szántóterületek átlagára (1,2–1,3 millió forint hektáronként). Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyében közel feleannyiért lehetett szántóföldet vásárolni.
2015-ben a megyék többségében emelkedtek az átlagárak az egy évvel korábbihoz képest, az emelkedés mértékében jelentős eltéréseket figyelhetünk meg az egyes megyék között. 2014-hez hasonlóan 2015-ben is Nógrád megyében nőtt a legnagyobb mértékben a szántóföld ára (33 százalékkal), ami még így is az egyik legalacsonyabb a megyei szántók átlagárai között. Ezt követte Szabolcs-Szatmár-Bereg (32 százalék), Bács-Kiskun (27 százalék) és Győr-Moson-Sopron megye (21 százalék) árnövekedése. Kismértékben csökkentek az árak Heves, Veszprém, Baranya és Vas megyékben.
A szántóföldforgalom értékének alakulása szerint három csoportba sorolhatjuk a megyéket. Egyik részükben a szántóföldforgalom átlag feletti volt 2015-ben, de a megelőző évhez képest már csökkent. Ezek közül Győr-Moson-Sopron és Somogy megyében közel harmadával, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyében több mint felével esett vissza a szántóértékesítés a 2014. évi forgalomhoz képest.
Másik részükben a keletkezett forgalmi érték átlag alatti, továbbá az előző évhez viszonyítva is csökkent. Ezek közül a legmérsékeltebb forgalmat Nógrád, Tolna és Bács-Kiskun megye térségeiben realizáltak.
A harmadik csoportba egyedül Baranya megye tartozott 2015-ben, csak itt növekedett a szántóföldforgalom 2014-hez képest, az értéke viszont így is jóval átlag alatti.
Országos földbérleti díjak
A 2013. évi mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 44 százalékát bérleményként művelték. Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legmagasabb (57 százalék) a bérelt területek aránya. A gyepterületek 43, a szőlő- és gyümölcsös területek nagyjából 20 százalékát használták bérlet jogcímén. A bérelt mező- és erdő- gazdasági területek aránya Heves (64 százalék), Fejér (58 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok (56 százalék) megyében volt a legmagasabb.
Míg a szántó művelési ágba tartozó földterületek árának emelkedése lassult 2015-ben, addig az éves bérleti díj emelkedésének üteme kissé felgyorsult, az előző évi 5,2 százalékos növekedése után átlagosan további 7,0 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Így egy hektár szántó országos éves bérleti díja 2015-ben 45 700 forint volt. 2014-hez képest 9,9 százalékkal emelkedett a gyümölcsös művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja, míg a szőlőé stagnált. Az előbbi használatáért 52 400, az utóbbiért 71 200 forintot kellett fizetni hektáronként. 2014-hez mérten átlagosan 5,6 százalékkal emelkedett a gyep bérleti díja, amely így 22 700 forint/hektár volt. Az erdő művelési ágba tartozó földterületek bérlete átlagosan 25 700 forintba került hektáronként.
2010 és 2015 között minden művelési ág esetében több mint másfélszeresére emelkedtek a bérleti díjak. Az erdő és a szőlő bérleti díja emelkedett a legnagyobb mértékben 2010-hez viszonyítva, 86, illetve 70 százalékkal.
A szántó bérleti díja megyénként
A szántó éves bérleti díja Tolna és Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb 2015-ben: 60 500, illetve 58 900 forint/hektár. Már negyedik éve ebben a két megyében a legdrágább a szántók bérlése. Nógrád és Veszprém megyében a szántók bérleti díjai viszont jelentősen elmaradtak az átlagtól, az előbbiben 21 500, az utóbbiban 30 400 forintot kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért. 2015-ben több mint 15 százalékkal emelkedett a szántó bérleti díja Győr-Moson-Sopron megyében, de Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Zala megyében is 10 százalék feletti növekedést figyeltek meg. Legkisebb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén (2,2 százalék), Vas (2,3 százalék) és Tolna (3,2 százalék) megyében nőtt a szántó bérleti díja 2014-hez viszonyítva.
A megyék többségében egy hektár szántó bérleti díja az ára 3,0–6,0 százalékát tette ki 2015-ben. Az előző évhez mérten nőtt azoknak a megyéknek a száma, ahol a szántóföld bérleti díja nem érte el az ár 4,0 százalékát. Ezekben a megyékben a viszonylag magas szántóföldárak alacsonyabb bérleti díjjal párosultak. A szántó bérleti díjának és árának aránya Szabolcs-SzatmárBereg megyében volt a legmagasabb, 5,9 százalék.
