A jegybank tőkekövetelmény-kedvezményt hirdet a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek a 2020-2023 között kihelyezett zöld lakáscélú hitelei után a klímabarát pénzügyi termékek terjesztése és az ingatlanok energiahatékonysága javítása érdekében.
A jegybank új Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programja révén a hitelintézetek az energiahatékony lakáscélt (vásárlást, építést vagy felújítást) szolgáló, 2020. január 1. és 2023. december 31. között kihelyezett hiteleik után tőkekövetelmény-kedvezményt, az e kölcsönöket felvevő fogyasztók pedig kamatkedvezményt kaphatnak – mondta el Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke. A kedvezőbb tőkekövetelményt biztosító 4 éves időszak lezárultával a jegybank a tapasztalatokat értékelve dönt a program folytatásáról.
Az MNB ösztönözni akarja az úgynevezett zöld jelzáloglevelek hazai megjelenését, elterjedését is. E cél érdekében – a hitelintézetekkel egyeztetve – intézkedéseket dolgoznak ki, s megvizsgálják a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóban (JMM) való kedvezményes elbírálás lehetőségét is – tette hozzá Kandrács Csaba.
Kiemelte: a bankok hitelezési tevékenységük során ma jellemzően nem veszik figyelembe az épületek energetikai tulajdonságait, noha az energiahatékony (zöld) ingatlanok átlagos rezsiköltsége alacsonyabb. A hitelt felvevő fogyasztónak így magasabb összege marad a havi törlesztésre, s a kedvezőbb energiahatékonyság az adott ingatlan értékállóságát is javíthatja.
A zöld lakáscélú hitelek emiatt átlagosan alacsonyabb kockázatúak lehetnek, mint a hasonló, ám nem energiahatékony kölcsönök – mutatott rá az alelnök. Hozzátette: e kisebb kockázatot lehet érvényesíteni a hitelek árazásában és az ezekre vonatkozó banki tőkekövetelménynél is.
Statisztikák szerint a hazai épületek felelősek az ország energiafelhasználásának közel 40 százalékáért. Az ingatlanok jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota viszont elavult, így sok megtakarítás származna az épületek energiafelhasználásának csökkentéséből.
A zöld pénzügyi termékek volumene itthon kedvező tulajdonságaik ellenére még alacsony. Kandrács Csaba szerint az MNB célja az is, hogy a bankszektor rendszerezett módon gyűjtse a hitelügyletekhez köthető energiahatékonysági adatokat, azok beépüljenek a kockázatelemzési és -kezelési modellekbe.
A jegybank a lakossági kereslet fejlesztése érdekében oktatási és tájékoztatási programokkal is segíti majd, hogy minél több fogyasztó felismerje: pénzügyeik is szolgálhatják a fenntarthatóságot – hangsúlyozta az alelnök.
Az MNB idén februárban elindított Zöld Programjának célja, hogy a hazai pénzügyi intézmények lényegesen erőteljesebben járuljanak hozzá a klímaváltozás kockázatainak csökkentéséhez. Márpedig a bankrendszer legnagyobb mértékben a hiteleivel, illetve finanszírozási forrásainak e cél szerinti átcsoportosításával támogathatja ennek megvalósítását – nyomatékosította Kandrács Csaba.
Az MNB a lakossági zöld hitelezésről hamarosan részletes háttéranyagot is publikál. A jegybanki program a lakáshitelek után később további területeken, így a kkv- és vállalati hitelezésben, valamint a megtakarítások terén is megvizsgálja, miként tudja elősegíteni a hazai zöld pénzügyi piac fejlődését – összegezte az MNB alelnöke.
(Forrás: MTI)
