Az első félévben 8697 új lakás épült, 34 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 475 volt, 32 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Budapesten 1657 lakást vettek használatba, 22 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A községekben a fővároshoz hasonló mértékben 23 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma, a megyei jogú városokban 40 százalékos, az egyéb városokban 47 százalékos emelkedést mértek.

A Covid-19-járvány kirobbanása utáni hónapokban az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma átmenetileg visszaesett – közölte a KSH. A múlt év azonos hónapjaihoz képest márciusban kétharmadára, április-májusban alig több mint felére csökkent az építeni tervezett lakások száma. Júniusban már mutatkoztak a fellendülés jelei, a tervezett lakások száma újra megközelítette az egy évvel korábbi szintet, elérte a tavalyi 90 százalékát. Budapesten az április-májusi visszaesés még erőteljesebb volt, de júniusban a tavalyinál majdnem kétszer több lakás építését kezdeményezték.

A használatba vett lakások számát tekintve nem mutatható ki hasonló visszaesés, a második negyedévében 40 százalékkal több lakás készült el, mint az előző év azonos időszakában.

Az új lakások 39 százalékát a fővárosban tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma minden településkategóriában csökkent a tavalyi év első feléhez képest: Budapesten 21 százalékkal, a megyei jogú városokban 51 százalékkal, az egyéb városokban 34 százalékkal, a községekben 25 százalékkal. Az építtetők az esetek 49 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma csak Fejér és Veszprém megyében nem csökkent, hanem 76, illetve 11 százalékkal növekedett.

A természetes személyek által épített lakások aránya 47 százalékról 45 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 52-ről 54 százalékra nőtt a tavalyi év első félévéhez képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49 százaléka családi házban, 43 százaléka többlakásos épületben, 4,2 százaléka lakóparkban van.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 96,6 négyzetméter, 2 négyzetméterrel kisebb a tavaly első félévinél.

Az új lakások számának növekedését a még 5 százalékos áfával vásárolt otthonok használatbavételének tulajdonítják, a tervezett építkezések csökkenését pedig a kedvezményes kulcs kifutásával magyarázzák az MTI-nek nyilatkozó szakértők a KSH adatait kommentálva. A rozsdaövezetek szeptemberre várható kijelölésétől várják az építkezések fellendülését.

A koronavírus egyelőre nem fékezte a lakásépítéseket – állapította meg kommentárjában Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Az új lakások számának emelkedése a második negyedévben dinamikus volt és minden településtípust érintett. A növekedéshez hozzájárulhatott a vásárlóerő elmúlt években tapasztalt emelkedése, a kedvezményes áfakulcs, a hitelállomány bővülése, illetve a családi otthonteremtési kedvezmény.

Jelentősen csökkentek azonban az új lakások építésére kiadott engedélyek, ami a kedvezményes áfakulcs kivezetésével, illetve a vírushelyzet miatti bizonytalansággal magyarázható szerinte. Tekintettel arra, hogy a korábban kiadott építési engedélyek száma magas, ezért a csökkenés ellenére is van még tér az új lakások építésének növekedésére, amire a régiós országok építési volumenének eléréséhez szükség is van. Ugyanakkor hosszabb távon a kevesebb engedély, illetve a szigorodó energetikai előírások az épülő lakások számának csökkenéséhez vezethetnek, figyelmeztetett a szakértő.

Földi Tibor, a Cordia lakóingatlan-fejlesztő és befektető csoport igazgatóságának elnöke rámutatott: most készülnek el azok a lakások, amelyek az elmúlt években még 5 százalékos áfával keltek el. Ezzel szemben az új építési engedélyek száma csökken, hiszen az áfaemelést követően a fejlesztők már alig indítanak új projekteket, vagyis folyamatosan és trendszerűen szűkül a kínálat. A szakember szerint igaz, hogy az építőiparban más iparágakhoz – például az idegenforgalomhoz vagy a vendéglátáshoz – képest jóval kevésbé érezhetőek a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai. Számos ingatlanfejlesztési projekt a járványhelyzet kezdetekor már jelentős előértékesítettséggel, megfelelő finanszírozással rendelkezett, ez pedig biztosította a folyamatos munkát és a stabil megrendelésállományt.

Bár a járvány okozta bizonytalanságok és a magasabb áfakulcs miatt szűkül az újlakás-kínálat, kevesebb új beruházás indult, a Cordia vezérigazgatójának véleménye szerint bizakodásra ad okot a rozsdaövezeti fejlesztések 5 százalékos áfakulcsa. Ahhoz, hogy a lakóingatlan-fejlesztő szektor még inkább segíthesse a magyar gazdaság fellendülését, a készülő rozsdaövezeti térképeknek – természetesen a szakmai szempontok figyelembevételével – minél nagyobb területet kell magukba foglalniuk, szorgalmazta Földi Tibor.

Fontos és pozitív intézkedésnek tartja a rozsdaövezeti újlakás-építésekre júliusban bevezetett 5 százalékos, kedvezményes áfakulcsot a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület, amelynek véleménye szerint az érintett területeket kijelölő, szeptemberre várható kormányhatározat az év végére növelheti az induló, illetve előkészítés alá kerülő projektek számát.

Véleményük szerint jelen helyzetben a rozsdaövezeteken kívüli területekre is visszaállítható lenne az 5 százalékos áfakulcs, az ingatlanfejlesztők által javasolt 4 százalékos szektorális különadóval kiegészítve. A szektorális különadó mértékének módosításával a kormány reagálni tudna az aktuális konjunkturális ciklusra.

Az Otthon Centrum közölte, második negyedéves újépítésű lakásprojekt-felmérésük szerint Budapesten 463 beruházás van folyamatban – ez az egy évvel ezelőttihez képest csupán 1,7 százalékos csökkenés – a projektekben mintegy 33 200 lakás épül. Ugyanakkor megjegyezték, hogy 2020 második negyedévben mindössze 28 új projekt indult, ami éves összevetésben 37,8 százalékos csökkenést jelent.

Az Otthon Centrum felmérésében megállapította, hogy a megyei jogú városokban 325 projekt keretében 9231 új lakás épült 2020 június végén. A 23 megyei jogú város közül a legtöbb beruházás Győrben, Debrecenben, Pécsett és Szegeden zajlott.

Arról is beszámoltak, hogy 2019. második negyedévben 45, 2020-ban 29 projekt indult, ami 35 százalékos csökkenés.

A járványhelyzet nem befolyásolta lényegesen az átadásokat, ugyanakkor a gazdasági bizonytalanság visszatartja a fejlesztőket – olvasható az Otthon Centrum elemzésében.

(Forrás: MTI)