A magyarországi média-reklámpiac tavaly nominálisan 3,7 százalékkal 316 milliárd forintra nőtt, vagyis a médiatorta az orosz-ukrán háború és az energiaválság miatt reálértéken 10,8 százalékkal szűkült.
Tavalyhoz képest a televízió reklámbevétele még nominálisan is csökkent némileg, míg a moziké 25 százalékkal, a rádióké 10,4, a közterületi reklámhordozóké 7,3, a digitális szegmenssé 4,2, a sajtóé 4,1 százalékkal nőtt – ismertették a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) konferenciáján.
Gulyás János, az MRSZ elnöke emlékeztetett, a pandémia után pozitív várakozásokkal indult az iparág a 2022-es évnek, de az orosz-ukrán háború és az energiaválság lehűtötte a várakozásokat. Hozzátette: az extraprofit adó és a kata megszűnése szintén hátrányosan érintette a reklámszakmát, miként az is, hogy az állami reklámköltés a választások után visszaesett, az állami top hirdetők megvágták a büdzsét.
Szólt arról is, hogy a médiatorta reálértékben a 2019-es évinél is kisebb 0,6 százalékkal. Egyedül a digitális szegmens tudott növekedést felmutatni 2019-hez képest, azonban ezen a területen a bevételek 64 százaléka a globális szereplőkhöz áramlik, a maradék jut a magyar vállalkozásoknak.
A szegmens részesedése tavaly a médiatortából 51,4 százalék volt, 162,5 milliárd forintot, ebből a lokális rész 55,1 milliárd, a globális 107,4 milliárd forintot tett ki.
Gulyás János közölte: a 2022-es MRSZ Kommunikációs torta szolid nominális növekedése is megtévesztő, mert reálértéken 5,4 százalékkal csökkentek a kommunikációs iparág marketingkommunikációs bevételei az előző évhez képest.
A médiát is magában foglaló teljes kommunikációs piac bevétele 2022-ben 6,2 százalékkal 570,5 milliárd forintra nőtt.
„Abban azért bizakodhatunk, hogy az infláció jelentősen mérséklődik az év további részében és újabb váratlan fordulatok sem teremtenek rapszodikus körülményeket a szakma számára, így a kommunikációs iparág is nagyobb erőre kaphat. Az fellélegzést adhat a piacnak, hogy a reklámadó felfüggesztésének év végéig való meghosszabbítása miatt legalább ezzel az adónemmel nem terhelődnek a kommunikációs büdzsék. A legjobb lenne, ha ez az adónem hosszútávon és véglegesen is kivezetésre kerülne” – fogalmazott az elnök.
Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja kiemelte: az iparág szereplőinek prognózisa szerint erre az évre 1,4 százalékos növekedés várható a médiatortában, ami reálértéken 15-20 százalékos csökkenést hozhat a piacnak. Új jelenségnek nevezte a médiapiacon, hogy a hirdetők – elsősorban a kkv-szektor – egyre inkább a rádiókat használja marketing céljaira.
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke hangsúlyozta: a sajtó megtartotta helyét a médiatortában. A magyar lappiac üzleti modellje az erős és stabil lapárbevételen alapul. Emellett a kiadóvállalatok a print költésen kívül 20,884 milliárd forint online hirdetési árbevételt is realizáltak, igaz e bevételek növekedése lassult. Hozzátette: a nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, hogy a print továbbra is elengedhetetlen eleme a hirdetési csatornáknak.
Ismertetése szerint a sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 53,706 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2022-ben 112,185 milliárd forint volt. A kiadók a megnövekedett költségek ellensúlyozása érdekében áremelésekkel stabilizálták bevételeiket.
Az MRSZ kiadványa szerint a 2022. évi sajtó médiaköltés 37,6 milliárd forintra rúg, ami 4,1 százalékkal haladja meg a 2021-est, miközben 8,8 százalékkal marad el 2019-estől szinttől.
(Forrás: MTI)
