A kkv-szektor helyzetéről tartott szerdán közös konferenciát az MKIK és a BKIK. Parragh László a migrációs válság gazdasági következményeiről is beszélt. Szatmáry Kristóf szerint tíz éven belül el kell érni a nyugat-európai bérszínvonal 65-70 százalékát.

Magyarország gazdasági helyzetét jól tükrözi, hogy milyen állapotban vannak a kis és középvállalkozások, és hogyan segíti őket a Kamara, mint a gazdaság önkormányzata. Ha a kkv-k rosszul működnek, a gazdaság sem működhet jól, ezért különösen fontos, hogy a foglalkoztatás nagy részét biztosító szektorban dolgozók helyzetét segítsék a kamarák épp úgy, mint a kormányzat – fogalmazott előadásában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával közösen rendezett konferencián szerdán Budapesten.

A Fókuszban a kkv szektor című rendezvényen Parragh László mellett házigazdaként Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartott bevezető előadást, amelyet rövid felszólalások és reagálások követtek.

Folyamatos kamarai egyeztetések a kormányzattal

Parragh László megkerülhetetlennek nevezte a kamarák szerepét a gazdasági életben, hiszen több olyan programban a legelejétől részt vettek, amelyek a kkv-k életét és tevékenységét is könnyebbé teszik. Jelenleg éppen tart a párbeszéd a kormánnyal az adórendszer és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átszervezéséről, új feladatairól, amellyel kapcsolatban a kamara a vállalkozók érdekeit képviseli. Például abban is, hogy a mai számítógépes világban valóban eljussunk odáig, hogy ne papíron kelljen bonyolult adóbevallásokat kitölteni, a bürokratikus rendszert minél jobban le kell egyszerűsíteni.

Az MKIK elnöke példaként hozta fel, hogy öt éve hazánkban a gazdasági hírek között visszatérő téma volt a körbetartozások miatt kialakult lehetetlen helyzet. Mint mondta, sikerült olyan intézményi rendszert kialakítani, amely lehetővé tette, hogy ez a kérdés mára lekerüljön a napirendről. Fontosnak nevezte, hogy az építőiparban a kötelező regisztrálás miatt tisztult a kép, a korábbi hozzávetőlegesen 100 ezer vállalkozásból 54-55 ezer maradt meg, a csak papíron létezők döntő többsége kihullott a rendszerből.

Jövőre még több információ a vállalkozóknak

Parragh szerint fontos dátum lesz 2016. január 1., amikor nyolc különböző állami hatóság adatbázisát kötik össze, és teszik az adatokat nyilvánossá, ezzel a vállalkozások munkáját és informálását jelentősen megkönnyítve.

Az elnök úgy látja, hogy az apró lépésekkel az MKIK egészében nagy változásokat ért el, amely a következő évek gazdasági stratégiáját is meghatározzák. Ilyennek nevezte a szakképzési rendszer átlakítást, a duális képzés bevezetését vagy az építőiparban a teljesítés igazolási rendszer életre keltését. Emlékeztetett rá, hogy az MKIK még 2002-ben meghatározott külgazdasági céljai, a kkv-k külföldi piacra jutásának módjai egybeesnek azzal a törekvéssel, amelyet ma a kormány képvisel és támogat.

Parragh László közölte: az MKIK jelenleg az OTP Bankkal új hitelkonstrukció kialakításáról egyeztet, amely a Növekedési Hitelprogram kifutása után elsősorban a középvállalkozókat célozza majd meg. Az OTP mellett más bankokkal is készek egyeztetni.

Egy felvetésre közölte: az MKIK és az ő személyes terve jó ideje, hogy országos szinten alakuljon kamarai női tagozat, mert a jövőben még nagyobb szerepük lesz a női vállalkozóknak és munkavállalóknak.

Érzékeny és jelenleg még nehezen kiszámítható helyzetnek nevezte, hogy a pénzügyi válságból éppen csak kilábalt Magyarország most a migrációs válság szélére sodródott. Azt mondta: a kkv-szektor egésze még nem érzékeli ennek hatását, nem úgy, mint például a Keleti pályaudvarnál a boltos vagy az a fuvarozó, aki a sztrádadugók miatt nem tudta időben eljuttatni az árut a megrendelőhöz.

Szerinte a migrációs helyzet kezelésére a magyar költségvetés kénytelen lesz több tízmilliárd forintot költeni, ami mértékében máris érzékelhető tételt jelent a büdzsében. A migrációs válság kihathat a fogyasztásra, a befektetésekre, a befektetői bizalomra is.

Még több európai uniós forrás

Szatmáry Kristóf előadásában felhívta a figyelmet, hogy a 2000-es évek közepétől egyre nagyobb figyelem fordul a kis és középvállalkozókra. A mai kamarai és kormányzati munka egyik meghatározó feladatának nevezte a kkv-k fejlesztését. Problémának nevezte, hogy a rendszerváltozás után az egyre több, hazánkba érkező multi cég élén sokszor nem magyar vállalkozók irányítottak, érezhető volt a multik és a magyar vállalkozások érdekei közötti különbség.

A BKIK elnöke kiemelte, hogy a fővárosban működik a hazai kkv-k több mint 50 százaléka, gazdasági súlyúk 40 százalék fölötti. Vannak olyan, főleg innovatív területek, amelyeken Budapest vezető helyet foglal el. A BKIK különös figyelmet fordít arra, hogy a kkv-k megfelelő információkhoz jussanak, ennek egyik eszköze a BKIK (és a KamaraOnline – a Szerk. megjegyzése) weblapján is megtalálható e-kamara szolgáltatás. A kkv-k munkájához kiemelten fontos, hogy pályázatok útján európai uniós forrásokhoz jussanak, a munkaerőt ne csak megtartani tudják, hanem legyenek képesek bővíteni a létszámot.

A jó munkaerőn van a hangsúly

Szatmáry Kristóf közölte: ha a következő 5-10 évben Magyarország nem lesz képes a nyugat-európai bérszínvonalának 65-70 százalékát nyújtania, akkor nagy problémák lesznek. Személyesen ismer több vállalkozót, akinek ma az a legnagyobb problémája, hogy nem tudja megtartani a jó munkaerőt, mert már Ausztriában is sokkal többet tud keresni. A hangsúly a jó munkaerőn van, mondta Szatmáry. Szerinte el kell érni, hogy a vállalkozások a következő években jelentősen tudják növelni alkalmazottaik fizetését, s erre plusz állami terhek már ne rakódjanak.

Jelentős siker, hogy Magyarország a fogyasztás 24 hónapja folyamatosan növekszik, ami a kkv-k számára is létfontosságú, hiszen jelenleg a hazai piacon adják el a termékeik és szolgáltatásaik 90 százalékát.

Szatmáry Kristóf jelentősnek tartotta a pénzintézetek szemléletváltását, hiszen nem elég csak betéteket gyűjteni, hanem sokkal hatásosabban kell nyitni a kkv-k hitelezésének terén is, amire az OTP Bankot nevezte meg jó példaként.

Szerdahelyi Csaba