Az Európai Bizottság cselekvési tervet terjeszt elő a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítése céljából.
Az Európai Unióban és azon kívül elkövetett közelmúltbeli terrortámadások jól mutatják, hogy a terrorizmus leküzdése érdekében határozott és összehangolt európai válaszra van szükség – olvasható az Európai Bizottság szerdán megjelent közleményében. Az európai biztonsági stratégia számos olyan területet azonosított, amelyeken javítani kell a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet. Az új – a már meglévő uniós szabályokon alapuló és szükség esetén azokat kiegészítő – cselekvési terv erőteljes és gyors válaszreakció a jelenlegi kihívásokra.
Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „El kell vágnunk azon erőforrásokat, amelyekkel a terroristák gyalázatos tetteiket végrehajtják. Ha feltárjuk és elvágjuk a terrorhálózatok finanszírozását, kevésbé tudnak majd utazni, fegyvereket és robbanóanyagokat vásárolni, támadásokat szervezni, valamint online gyűlöletet szítani és félelmet kelteni. A bizottság az elkövetkezendő hónapokban naprakésszé teszi és fejleszti az uniós szabályokat és eszközöket olyan megfelelően kialakított intézkedések révén, amelyek elősegítik a kialakulóban lévő fenyegetések leküzdését, továbbá segítik a nemzeti hatóságok terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmét és hatékonyabb együttműködését, az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Elengedhetetlen együttműködnünk a terrorizmus finanszírozása terén, hogy eredményeket mutassunk fel, és megvédjük az európai polgárok biztonságát.”
Valdis Dombrovskis az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „A mai cselekvési tervvel gyorsan lecsapunk a terrorizmusfinanszírozásra: először is az elkövetkező hónapokban jogalkotási javaslatokat terjesztünk elő. El kell vágnunk a terroristák pénzforrásokhoz való hozzáférését, lehetővé kell tennünk, hogy a hatóságok jobban nyomon követhessék a pénzáramlásokat a tavaly Párizsban elkövetettekhez hasonló pusztító merényletek megakadályozása céljából, valamint biztosítanunk kell, hogy valamennyi tagállam szankcionálja a pénzmosást és a terrorizmusfinanszírozást. Jobban át kívánjuk látni a terroristák által használt pénzügyi eszközök sokaságát – kezdve a készpénztől és a kulturális műtárgyaktól egészen a virtuális pénznemekig és a névtelen előre fizetett kártyákig –, ugyanakkor a hétköznapi törvénytisztelő polgárok számára nem kívánjuk szükségtelenül akadályozni a fizetések lebonyolítását és a pénzügyi piacok működését.”
A cselekvési terv két fő fellépési ágra helyezi a hangsúlyt:
- a pénzmozgások követésével a terroristák felderítése, valamint annak megakadályozása, hogy pénzeszközöket vagy más eszközöket mozgassanak;
- a terrorszervezetek által használt bevételforrások elvágása, elsősorban pénzszerzési kapacitásuk megcélzásával.
A pénzforrások mozgásának megakadályozása és a terrorizmus finanszírozásának azonosítása
A terroristák különböző legális és illegális tevékenységekkel finanszírozzák a terrorcselekményeket. A pénzáramlások nyomon követése segíthet a terrorhálózatok azonosításában és felkutatásában. Az új pénzügyi eszközökkel és fizetési módokkal olyan új sebezhetőségek alakulnak ki, amelyekkel foglalkozni kell. A biztonság szempontjából elengedhetetlen elvágni a terrorizmus finanszírozási lehetőségeit, az e területen hozott intézkedések viszont az EU egész területén kihathatnak a polgárok életére és a vállalkozások gazdasági tevékenységére is. A bizottsági javaslat éppen ezért egyensúlyozni fog a fokozott biztonság igénye és az alapvető jogok (beleértve az adatvédelem és a gazdasági szabadságok) védelmének szükségessége között.
A pénzmosás elleni negyedik csomag 2015. májusi elfogadása jelentős lépésnek számított ahhoz, hogy az EU hatékonyabb erőfeszítésekkel vegye fel a harcot a bűncselekményekből származó pénzösszegek tisztára mosásával és a terrorcselekmények finanszírozásával szemben. Most azon a sor, hogy a tagállamok mielőbb végrehajtsák a csomagot. A bizottság felkéri a tagállamokat, hogy ennek 2016 végéig tegyenek eleget. 2015 decemberében a bizottság előterjesztette a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvet, amely bűnténnyé nyilvánítja a terrorizmusfinanszírozást, továbbá a toborzás, a kiképzés és az utazás terrorizmus céljából történő finanszírozását. A bizottság most további lehetőségeket térképez fel arra vonatkozóan, hogy miként lehetne leküzdeni a pénzügyi rendszerrel terrorizmusfinanszírozási célokból történő visszaélést.
Legkésőbb 2016 második negyedévének végéig a pénzmosás elleni negyedik irányelv számos célzott módosítását terjesztik elő az alábbi területeken:
- Magas szintű biztosítékok nyújtása a magas kockázatú harmadik országokból érkező pénzáramlásokra vonatkozóan: A bizottság módosítja az irányelvet azáltal, hogy azt kiegészíti azon kötelező ellenőrzések (átvilágítási intézkedések) listájával, amelyeket a pénzügyi intézményeknek el kell végezniük az olyan országokból érkező pénzügyi forgalom tekintetében, amelyek pénzmosás elleni és terrorizmusfinanszírozás elleni nemzeti rendszereiben stratégiai hiányosságok mutatkoznak. Ha az összes tagállam ugyanazokat az intézkedéseket alkalmazza, azzal kiküszöbölhetővé válnak Európában azon hézagok, amelyeket kihasználva a terroristák az alacsonyabb védelmi szintű országokon keresztül hajthatják végre műveleteiket;
- Az uniós pénzügyi hírszerző egységek hatáskörének megerősítése és együttműködésük megkönnyítése: a pénzügyi hírszerző egységek rendelkezésére álló információk körét – a legutóbbi nemzetközi szabványokkal összhangban – kiterjesztik;
- Nemzeti szintű központosított bank- és fizetési számla nyilvántartások, valamint központi adatlekérdező rendszerek valamennyi tagállamban: az irányelv módosítására azért kerül sor, hogy a pénzügyi hírszerző egységek könnyebben és gyorsabban juthassanak hozzá a bank- és fizetési számlák tulajdonosaival kapcsolatos információkhoz;
- A terrorizmusfinanszírozás virtuális pénznemekkel kapcsolatos kockázatainak kezelése: a fentiekkel pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási célokra történő visszaélés megakadályozása érdekében a bizottság azt javasolja, hogy a virtuális pénznemeket alkalmazó átváltási platformokat vonják a pénzmosási irányelv hatálya alá. Ezáltal az említett platformoknak a virtuálisról valós pénznemekre váltáskor ügyfél-átvilágítási ellenőrzést kellene végezniük, ami véget vetne az ilyen átváltási ügyletek anonimitásának;
- A névtelen előre fizetett eszközökkel (pl. előre fizetett kártyákkal) kapcsolatos kockázatok kezelése: a bizottság javasolja az azonosítási korlát csökkentését és az ügyfél-ellenőrzési követelmények kiszélesítését. Megfelelőképpen figyelembe fogjuk venni az arányosságot, különösképpen ami az ilyen kártyák anyagilag kiszolgáltatott polgárok által történő használatát illeti.
Egyéb intézkedések
- Az ENSZ befagyasztási intézkedései uniós átültetésének hatékonyabbá tétele és 2016 végéig az uniós pénzügyi intézmények és gazdasági szereplők ENSZ-jegyzékekhez történő hozzáférésének javítása. A bizottság értékelni fogja, hogy a terrorista tevékenységekkel kapcsolatos vagyoni eszközök befagyasztását illetően szükség van-e különleges uniós szabályozásra;
- A pénzmosás bűnténnyé nyilvánítása: a pénzmosás tárgykörében az EU egészére kiterjedő tényállások és szankciók átfogó közös meghatározásával elhárulnak a pénzmosás legyőzése érdekében folytatott, határokon átnyúló igazságügyi és rendőrségi együttműködés előtti akadályok;
- A készpénzfizetéshez kapcsolódó kockázatok csökkentése: az illegális készpénz-mozgásokkal kapcsolatos jogalkotási javaslat révén a bizottság ki fogja terjeszteni a meglévő szabályozás hatályát a rakományként vagy postai úton szállított készpénzre, továbbá lehetővé fogja tenni a hatóságok számára, hogy tiltott tevékenységek gyanújakor kisebb készpénzösszegek esetén is beavatkozhassanak;
- A terrorizmusfinanszírozás nyomon követését szolgáló további intézkedések értékelése: a bizottság megvizsgálja, hogy a terrorizmusfinanszírozás nyomon követését illetően szükség van-e kiegészítő uniós rendszerre, amely például kiterjedne az olyan Unión belüli kifizetésekre is, amelyekre az EU és az USA közötti, terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program nem terjed ki.
A terrorszervezetek jövedelemforrásainak elvágása
Jelenleg a terrorszervezetek elsődleges jövedelemforrását az elfoglalt területeken folytatott tiltott kereskedelem (beleértve a kulturális javak kereskedelmét és a vadon élő állatok tiltott kereskedelmét) jelenti. Emellett a jogszerű áruk kereskedelméből is származhat bevételük. A bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat technikai segítségnyújtást biztosít a közel-keleti és észak-afrikai országok számára a kulturális javak illegális kereskedelme elleni küzdelemhez, valamint támogatást nyújt harmadik országok számára ahhoz, hogy eleget tegyenek az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa e területen hozott határozatainak. A közel-keleti, észak-afrikai és délkelet-ázsiai országok ugyancsak kapnak támogatást ahhoz, hogy fejlesszék a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet.
2017-ben a bizottság jogalkotási javaslatot terjeszt elő az árukereskedelem útján történő terrorizmusfinanszírozás kezelése céljából a vámhatóságok jogkörének megerősítésére, például a kereskedelmi ügyletek elrejtésével, az áruérték hamis közlésével és fiktív számlázással szerzett illegális jövedelmek elleni intézkedésekkel.
Egy másik javaslat pedig a kulturális javak illegális kereskedelmével foglalkozik, a jelenlegi szabályozás hatályát több országra kiterjesztve.
Az európai biztonsági stratégia
Az európai biztonsági stratégia hangsúlyozta, hogy olyan intézkedésekre van szükség, amelyek hatékonyabban és átfogóbban foglalkoznak a terrorizmus finanszírozásának problémájával. Az elmúlt évben tett lépések között szerepelnek például a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslat által a terrorizmus finanszírozására vonatkozóan bevezetett büntetőjogi szankciók, valamint az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményének az Európai Unió általi aláírása.
Mind a Bel- és Igazságügyi Tanács november 20-i, mind a Gazdasági és Pénzügyi Tanács december 8-i, továbbá az Európai Tanács 2015. december 18-i ülésének következtetései azt hangsúlyozták, hogy e területen fokozottabban fel kell lépni. Ezzel egyidejűleg az ENSZ Biztonsági Tanács 2015. december 17-én elfogadott – konkrétabban az Iszlám Állam finanszírozásáról és a korábbi al-Kaida szankciórendszer kiterjesztéséről szóló – határozata messzemenő globális konszenzust tanúsított a terrorizmus finanszírozásának leküzdését illetően – zárul a bizottság közleménye.
