Újabb, a koronavírus járvány gazdasági hatásait csökkentő javaslatot terjesztett be a kormány, ezzel is segítve munkahelyek és a gazdaság védelmét.
A most benyújtott törvényjavaslat biztosítja, hogy a fejlesztési tartalék összegét az egész adózás előtti nyereségből le lehet írni. A tervezet azokat az adókönnyítő intézkedéseket is tartalmazza, amelyek csak úgy tudnak érdemi segítséget nyújtani a vállalkozásoknak, ha a veszélyhelyzetet követően is hatályban maradnak.
A kormány újabb beruházásösztönző intézkedése lehetővé teszi azt, hogy az elkövetkező négy évben magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társasági adómentességben részesüljön. Az ún. fejlesztési tartalékot a jelenlegi szabályok szerint csak az adózási előtti nyereség összegének a felére lehet igénybe venni. A módosítás szerint a teljes nyereségre igénybe vehető, de továbbra is figyelemmel kell lenni a tízmilliárd forintos felső határra. A kedvezménnyel minden hazai vállalkozás élhet, de a kedvező szabály hatására akár a külföldi székhelyű, de hazánkban tevékenykedő multik is dönthetnek úgy, hogy a tavalyi nyereségüket nem külföldre viszik, hanem azt Magyarországon fektetik be. Most csak a döntést kell meghozniuk, a beruházás megvalósítására négy év áll rendelkezésükre.
Ugyan a beszámoló leadásának határidejét szeptember 30-ig meghosszabbította a kormány, de ezzel együtt már sok cég dolgozik a tavalyi év számviteli lezárásán. Ezért annak érdekében, hogy a kedvező szabályt a lehető legegyszerűbben lehessen alkalmazni már a 2019-es adóévre, a törvényjavaslat mellett hamarosan megjelenik a fejlesztési tartalék szabályait módosító kormányrendelet is. A veszélyhelyzet időszakában így lehet az adózókat segítő szabályt a lehető leggyorsabban alkalmazni.
A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékének a csökkentéséről szóló kormánydöntés a veszélyhelyzetet követően is érvényes és hatályos legyen. A szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentésével az ekhosok és a katások is jól járnak. Július 1-től a jelenlegi 17,5 százalék helyett 15,5 százalékra csökken a kifizető által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke, amely 40 ezer magánszemélyt érint. Nő a katások ellátási alapja is július 1-től. Az a kisadózó, aki 50 ezer forint tételes adót fizet, annak az ellátási alapja (társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának alapja) havi 98 100 forintról 102 000 forintra emelkedik. Az a katás, aki havi 75 000 forint adót fizet, annak az ellátási alapja havi 164 000 forintról 170 000 forintra emelkedik.
A törvényjavaslat tartalmazza a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos visszatérítési szabályokat. A bankok az általános közterheiken felül 2010. óta járulnak hozzá különadóval a költségvetési bevételekhez. Idén számításaink szerint összességében több mint 270 milliárd forintot fizetnek be a pénzügyi tranzakciós illeték, és a bankadó révén a pénzintézetek. A járványügyi különadót, mintegy 55 milliárd forintot ezen felül fizetik meg a bankok. A hitelintézetek ezt az összeget – a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból – adóvisszatartás formájában kapják vissza.
Egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat itt érhető el.
(Forrás: Pénzügyminisztérium)
