A budapesti taxis társaságok nem a versenytárs megjelenését kifogásolják, hanem azt, hogy nem egységes feltételeken alapul a versenyhelyzetet. Vajon betiltják-e az Ubert?

Van, aki már forradalomról beszél a fővárosban. Ne tessék megijedni (vagy örülni), az a téma és a dühös vita tárgya, hogy a közösségi taxizás alapjaiban rengeti-e meg a piacot. A fővárosi taxisok nemcsak az uberesektől tartanak, hanem morognak a kormányra és a fővárosra, mert szerintük képtelen fellépni az érdekükben.

Emlékszünk még rá, amikor hosszú hónapokig már-már hadat üzenve tiltakoztak a készülő taxis rendelet miatt. Akkor is voltak taxis demonstrációk, mint amilyent kedden rendeztek Budapest szívében, csak akkor más volt a célpont. Ma már azt is hallani, hogy éppen Tarlós István főpolgármester „segítette” a közösségieket a magyarországi felbukkanáshoz, azzal, hogy egységesítették a tarifát, szabályozták a piacot, megszűnt a lehetőség, hogy valaki egy másik társaság árai alá kínáljon. Erre adtak csattanós választ a közösségiek! Előbb a Wundercar, majd nyomban utána az Uber. Ők a hatósági árakat ismerve kevesebbért viszik az utast. A taxisok szerint az adózásuk is átláthatatlan, úgy ügyeskednek, ahogy tudnak.

Azt tartják, sokszor az olcsóbb a drágább. A magyarok többsége mégis az árat nézi meg először. A boltokban is hiába nyomják a propagandát, hogy magyar terméket vegyünk, ha azért 15-20 százalékkal többet kérnek, mint az importért, a többségnél a kérdés eldőlt. Így lehet ez a közösségi taxizással is. Ha megbízható, pontos vagyok, nem szakadt verdával megyek az utasért, udvariasan szolgáltatok, s ráadásul ezért kevesebbet kérek, mint a társaságok, akkor van-e miről beszélni? Ami pedig az adózást illeti: feltételezhetjük-e alapból, hogy egy közösségi fuvarozó csalni akar, célja a jövedelmének eltitkolása a hatóság előtt? Nem tételezhetjük fel, de azt tesszük, mert vannak tapasztalataink. Akár a legegyszerűbb esetekben is hagyjuk, hogy meglegyintsen a kísértés szele. Például amikor nem kérünk számlát a mosógépszerelőtől (sem), mert így kölcsönösen spórojunk. Ismerős a számlával vagy nélküle kérdés? És ismerős a válaszunk? Nagy magyar álom egyelőre, hogy eljön az idő, amikor patyolatfehér lesz a gazdaság. Addig még sokszor ülünk taxiba, és biztos lesznek, akik a közösségit választják. Ameddig tehetik.

Szerdahelyi Csaba