A távolsági értékesítés szabályai nem egyszerűek és fokozott figyelmet követelnek meg az eladóktól – az adózással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Lőrincz Zsuzsa, a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának munkatársa foglalja össze.

Az általános forgalmi adó rendszerében a termék értékesítések egyik speciális formája az ún. távolsági értékesítés. Ez az értékesítési forma, jellegéből adódóan elsősorban az internetes kereskedelemben jellemző, és egyre gyakoribb, természetesen azonban nem korlátozódik csupán erre a szektorra – írja az Adóvilág legfrissebb számában megjelent cikkében dr. Lőrincz Zsuzsa, a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának tájékoztatási kiemelt szakreferense.

Távolsági értékesítésről akkor beszélhetünk, ha a termék az Európai Közösség egyik tagállamából a másikba úgy jut el, hogy

  • az értékesítő az áru rendeltetési helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany,
  • a vevő az értékesítő tagállamától eltérő tagállamában illetőséggel bíró nem adóalany (például magánszemély), vagy adóalany, azonban alanyi adómentes, vagy kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végez, vagy mezőgazdasági tevékenységet végző, különös jogállású adóalany, és
  • a termék kiszállítását az értékesítő maga, vagy meg bízásából más végzi.

Az adóhivatal tapasztalatai szerint gyakori problémát jelent az adózók számára a távolsági értékesítés és az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés közötti különbségtétel. Ahogyan az a fenti meghatározásból is kitűnik az Áfa tv. (Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény) 29-31. §-aiban szabályozott távolsági értékesítés azonban alapvetően különbözik a 89. §-ban szereplő adómentes Közösségen belüli termék értékesítéstől, hiszen ez utóbbi ügylet résztvevői csak az általános forgalmi adó rendszerében adóalanynak minősülő szerződő felek lehetnek, a fuvarozást, szállítást pedig bármelyik fél végezheti, illetve szervezheti. Továbbá, míg adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetében az adó megfizetésére a vevő kötelezett, távolsági értékesítéskor az adó megfizetésére a vevő – tekintve, hogy nem adóalany vagy különleges jogállású adóalany – nem kötelezhető, így azt az eladónak kell megfizetnie, adott esetben az áru indulásának helyén, más esetben azonban a rendeltetési helyen. A távolsági értékesítésekről tehát mindig általános forgalmi adót tartalmazó számlát kell kiállítani, kérdés azonban, hogy a számlán az indulás vagy az érkezés szerinti tagállam adómértékét kell-e szerepeltetni.

Fontos szabály, hogy távolsági értékesítés tárgya nem lehet új közlekedési eszköz, illetve fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék, mert ezek értékesítésére speciális szabályok vonatkoznak.2 A távolsági értékesítés szabályai nem alkalmazhatóak továbbá a használt ingóságok, műalkotások, régiségek értékesítése esetén, de csak abban az esetben, ha az érékesítő e termékek értékesítése tekintetében az Áfa tv. XVI. fejezetében szabályozott árrésadózást alkalmazza.

A távolsági értékesítéseket vizsgálhatjuk a belföldön letelepedett adóalanyok, illetve az Európai Közösség valamely másik tagállamában letelepedett adóalanyok szemszögéből.

Belföldi adózók az Európai Közösség valamely más tagállamába irányuló termékértékesítései

Adófizetés helye

Fő szabály szerint a távolsági értékesítések teljesítési helye az áru rendeltetési helyén van, azaz az eladó adófizetési kötelezettségét a vevő tagállamában teljesíti akkor, ha a naptári évben és az azt megelőző évben az adott tagállamba irányuló értékesítéseinek adó nélkül számított összértéke meghaladja az ebben a tagállamban a távolsági értékesítésekre meghatározott értékhatárt. Ezt az eladó úgy teheti meg, hogy az adott tagállamban is adóalanyként regisztráltatja magát, és így az ottani szabályok szerint állítja ki számláit és fizeti meg az ebben a tagországban érvényes általános forgalmi adót.

A fő szabálytól eltérően azonban, ha az adott naptári évben, és az azt megelőző évben teljesített értékesítések adó nélküli összértéke nem haladja meg a célország által erre az esetre megállapított értékhatárt, és az értékesített termék nem jövedéki termék, az adófizetés helye az áru indulásának helyén marad.

Amennyiben tehát például egy magyar, ruházati termékek forgalmazásával foglalkozó webáruház osztrák magánszemélyeknek értékesíti termékeit, adófizetési kötelezettségeit fő szabály szerint Ausztriában köteles teljesíteni, ha a vonatkozó időszakban teljesített termékértékesítéseinek adó nélkül számított összértéke például 38 000 euró, amely meghaladja a távolsági értékesítésekre Ausztria által meghatározott értékhatárt. (Ez az értékhatár Ausztria esetében 35 000 euró.) Amennyiben azonban a vonatkozó időszakban csak 30 000 euró értékben értékesített osztrák magánszemélyeknek, a teljesítés helye Magyarországon marad, azaz az értékesítéseket magyar adó terheli.

Megjegyzendő, hogy a törvény nem zárja ki a távolsági értékesítések köréből a jövedéki termékeket, azonban jövedéki termék értékesítése esetén a teljesítés helye értékhatártól függetlenül minden esetben a rendeltetés helye szerinti tagállamban lesz. Amennyiben tehát, egy magyar gazdasági társaság interneten történő megrendelés alapján 30 palack pezsgőt értékesít egy román magánszemélynek – tekintet nélkül arra, hogy a Romániába irányuló távolsági értékesítéseinek összértéke nem éri el a Románia esetében irányadó értékhatárt –, adófizetési kötelezettségét Romániában kell teljesítenie.

Az értékhatárok meghatározásakor a tagállamoknak a Héa Irányelvben (a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK Irányelv) lefektetett szabályok alapján kell eljárniuk. Az értékhatárt a Héa Irányelv 100 000 euróban határozza meg azzal, hogy a tagállamok azt 35 000 euróra vagy annak megfelelő nemzeti valutában kifejezett összegre korlátozhatják, ha attól tartanak, hogy a magasabb összegű értékhatár a verseny súlyos torzulásához vezetne. Tekintve, hogy az egyes tagállamok eltérő értékhatárokat alkalmaznak, a távolsági értékesítést is végző vállalkozásoknak azon túl, hogy célszerű már a megrendeléskor lehetőséget biztosítaniuk a vevőknek arra, hogy adóalanyként azonosítsák magukat, érdemes a szállítási címet, szállítási célországot kiemelten kezelniük, hiszen több tagállamba irányuló értékesítés esetén az értékhatárokat tagállamonként kell figyelni. Az értékhatárok naptári évre vonatkoznak, így ha például egy magyar adóalany októberben kezd osztrák vevők felé távolsági értékesítés keretében értékesíteni, az értékhatár az ő esetében az október és december közé eső időszakban is 35 000 euró (ez az Ausztria által meghatározott értékhatár). Az egyes tagállami értékhatárokról az Európai Bizottság honlapján érhető el tájékoztató.

Bejelentkezés az adóhatósághoz

Amennyiben tehát az értékesítő értékesítéseinek összege a fent részletezettek szerint átlépi a célországban irányadó értékhatárt, az adófizetés helye a rendeltetési helyen lesz, és a belföldön letelepedett értékesítőnek adóalanyként regisztráltatnia kell magát ebben a tagállamban. Ezen túl azonban a magyar állami adóhatósághoz is bejelentést kell tennie a T101, T101E vagy T201 számú bejelentő és változásbejelentő lapon arról, hogy az adott tagállamba történő távolsági értékesítései után adófizetési kötelezettségét a másik tagállamban teljesíti. A bejelentést az értékhatár túllépését követő 15 napon belül kell megtenni.

Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy az értékesítő az értékhatár túllépése nélkül úgy döntsön, hogy adókötelezettségeit a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban teljesíti. Figyelemmel kell lennie ugyanakkor arra, hogy választásától két évig nem térhet el, és döntését a magyar adóhatósághoz is be kell jelentenie (az előzőekben említett, tevékenysége szerinti bejelentő és változásbejelentő lapok valamelyikén). A bejelentést tagállamonként kell megtenni, így több tagállamba irányuló értékesítés esetén az értékhatárt tagállamonként kell figyelni.

Adóbevallás

Amennyiben az adófizetés helye belföldön van, akkor a távolsági értékesítés utáni adókötelezettség az általános szabályok szerint alakul, így a 65’ számú áfabevallás 05-07. sorát kell kitölteni, az alkalmazott adómértéktől függően. Amennyiben azonban az adóalany, akár az értékhatár túllépése, akár választása miatt másik tagállamban teljesíti adó kötelezettségét, arról bevallást a másik tagállamban, az ottani szabályoknak megfelelően kell készítenie, hiszen az ügylet nem tartozik a magyar Áfa tv. hatálya alá. Az értékesítések nettó összegét azonban a belföldi áfa-bevallás részletező adatai között (90-95. sor) szerepeltetni kell. Az A60-as számú összesítő nyilatkozaton ugyanakkor a távolsági értékesítések ellenértékét nem kell feltüntetni, akárhová essék is az adófizetés helye.

Az Európai Közösség valamely másik tagállamában letelepedett adóalanyok belföldre irányuló értékesítései

Adófizetés helye

Magyarország a távolsági értékesítésekre vonatkozó an a 35 000 eurós értékhatárt alkalmazza. Az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adó alanyok tehát akkor kötelesek Magyarországon teljesíteni adókötelezettségeiket, ha belföldi magán személyeknek, vagy különleges adózói körbe tartozó adóalanyoknak teljesített értékesítéseik adó nélkül számított összesített ellenértéke a tárgyévben vagy az azt megelőző évben meghaladta a 35 000 eurót. A forintra történő átszámítást az Európai Unióhoz való csatlakozás napján érvényes MNB árfolyamon kell elvégezni. (A csatlakozás időpontjában érvényes árfolyamon számítva 35 000 euró 8 826 650 forintnak felel meg.)

Bejelentkezés az adóhatósághoz

A jelzett értékhatár elérése esetén a külföldi adóalanyok kötelesek Magyarországon regisztráltatni magukat, azonban nekik is lehetőségük van arra, hogy adókötelezettségeiket Magyarországon teljesítsék akkor is, ha értékesítéseinek ellenértéke 35 000 euró alatt marad. Ha a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany akár értékhatár-túllépés, akár választás alapján teljesíti ezen ügyletei után belföldön az adókötelezettséget, a T201-es nyomtatványon köteles bejelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságához. Amennyiben választás alapján teljesíti belföldön adókötelezettségét, választását a tárgyévre a tárgyé vet megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelentenie. Az értékhatár túllépése esetén bejelentését azon termék értékesítését megelőzően kell teljesíteni, amelynek ellenértéke túllépi az értékhatárt.

Az adókötelezettség teljesítéséhez elsődleges fontosságú a magyar adószám megléte, így bejelentő és változás bejelentő lap főlapján kötelezően kitöltendő az adószám igénylésre vonatkozó rovat is, hiszen a bejelentő és változásbejelentő lap használatára elsősorban azért van szükség, hogy az adóalany Magyarországon regisztráltassa magát. Érdekes kérdéseket vet fel azonban az az eset, ha egy olyan adóalany távolsági értékesítéseiről van szó, akinek (amelynek) székhelye Magyarországon van, azonban az Európai Közösség valamely más tagállamában is rendelkezik áfa regisztrációval vagy telephellyel és termékeit távol sági értékesítés keretében értékesíti e másik tagállamból magyarországi vevők számára. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a belföldön letelepedett adóalany nyilvánvalóan már rendelkezik magyar adószámmal és mivel az Art.16 a távolsági értékesítés után keletkező adófizetési kötelezettség belföldön történő teljesítésére vonatkozóan nem ír elő bejelentési (és nyilvánvalóan bejelentkezési) kötelezettséget egy magyar adószámmal már rendelkező, azonban a Közösség valamely másik tagállamában is áfa regisztrált adóalany számára, ezért az adatlapon bejelentést nem kell tennie. Az adóalany tehát külön erre irányuló magyarországi bejelentés nélkül teljesítheti adókötelezettségeit belföldön és a távolsági értékesítésre vonatkozó bevallási kötelezettségét az áfa bevallás fő soraiban (05-07) köteles teljesíteni.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kérdéses adóalanynak a Héa Irányelv rendelkezéseire figyelemmel feltehetően a magyar szabályokhoz hasonlóan bejelentési kötelezettsége keletkezik az Európai Közösség másik érintett tagállamában arról, hogy távolsági értékesítései utáni adókötelezettségeit Magyarországon fogja teljesíteni.

Az előzőekhez hasonló a helyzet akkor is, ha egy olyan adóalany értékesíti termékeit távolsági értékesítés keretében az Európai Közösség valamely másik tagállamából magyar vásárlóknak, akinek (amelynek) székhelye az Európai Közösség e másik tagállamában van, azonban magyar adószámmal is rendelkezik. Ebben az esetben is arról van szó, hogy az adóalany mind Magyarországon mind az Európai Közösség valamely másik tagállamában rendelkezik adószámmal, így ha az irányadó értékhatár elérése miatt, vagy döntése szerint Magyarországon teljesíti adókötelezettségeit távolsági értékesítései után, a T201-es bejelentő és változásbejelentő lapon bejelentkezésre nincsen szükség. Ekkor is figyelemmel kell lenni ugyan akkor arra, hogy az adóalanynak a másik érintett tagállamban feltehetően bejelentési kötelezettsége keletkezik arról, hogy távolsági értékesítései után Magyarországon fogja adókötelezettségeit teljesíteni.

Adóbevallás

Amennyiben az Európai Közösség valamely másik tagállamában illetőséggel bíró adóalany kötelezettsége vagy választása alapján adókötelezettségeit Magyarországon teljesíti, értékesítéseinek ellenértékét az áfabevallás megfelelő belföldi adómértékre vonatkozó sorában (05-07) kell figyelembe vennie.

Összegzés

Összegzésként elmondható, hogy a távolsági értékesítés szabályai nem egyszerűek, és fokozott figyelmet követelnek meg az eladóktól, már csak azért is, mert értékesítéseiket tagállamonként kell nyilvántartaniuk. Tekintve, hogy a tagállamok a távolsági értékesítésekre vonatkozó értékhatárokat úgy határozzák meg, hogy azokat folyamatos tevékenység mellett az értékesítők előbb-utóbb elérik, érdemes már a tevékenység megkezdésekor tájékozódni a külföldi adókötelezettségekről.