Mikor jár és hogyan számítandó a távolléti díj a Munka Törvénykönyve szerint? A kérdésre Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője válaszol.
A Munka Törvénykönyve korábbi szövege még az átlagkereset fogalmát használta azokra az esetekre, amelyek díjázását a jelenleg hatályos Mt. már távolléti díj néven definiálja. Az alábbiakban áttekintjük, hogy mikor kell egy munkavállalónál távolléti díjat számolni és hogyan kalkulálandó ennek összege – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.
Távolléti díj akkor jár, ha…
Munkabér helyett távolléti díj illeti meg a munkavállalót például a következő esetekben:
- a szabadság tartamára,
- a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
- a véradáshoz szükséges legalább négy óra időtartamra,
- a szoptató anyát a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
- hozzátartozója halálakor két munkanapra,
- bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, ha tanúként hallgatják meg,
- felmondási idő azon tartamára, amelyre a munkavégzés alól felmentették.
A távolléti díj a számítási alapja a betegszabadság tartamára járó díjazásnak is, ekkor a távolléti díj hetven százaléka jár a munkavállalónak.
A munkavállalót a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján arra az időszakra – pl. amíg vért adott, vagy amíg tanúskodott a bíróságon – bérpótlékra lett volna jogosult.
A távolléti díj kiszámítása
A távolléti díj számítás lényege a következő:
- a távolléti díjat alapesetben az adott havi alapbér és – ha van ilyen – pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani;
- amennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, ebben az esetben a távolléti díj számítása során ezeknek az esedékességet megelőző 6 hónapra kifizetett összegét kell figyelembe venni.
Fix összegű bér esetén a távolléti díj kiszámítása is egyszerűbb
A legegyszerűbb esetben, amikor nincs teljesítménybér és nincs bérpótlék – ez jellemzően az egyszerű havibéres, órabéres, pótlékra nem (legfeljebb fix pótlékátalányra) jogosult munkavállalónál áll fenn – csak a „fix” összegekkel kell számolni (alapbér és pótlékátalány), vagyis ilyenkor a távolléti díj összege egyezik a havi fix összegű kifizetéseknek a távollét idejével arányos összegével.
Ebben az esetben az alapbér adott időszakra eső összegét a fent ismertetett módon úgy számoljuk ki, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét megszorozzuk az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.
További egyszerűsítésre ad lehetőséget az Mt. amikor lehetővé teszi, hogy amennyiben nem kell teljesítménybérrel és bérpótlékokkal számolni – tehát az egyszerű havibéres, órabéres, vagy legfeljebb pótlékátalányt kapó munkavállalók esetén – a távolléti díj a havibér, órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Ezzel a megoldással tehát a távolléttel érintett hónapokban gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti díjat számolni, egyszerűen csak szokásos a havi alapbért, órabért és pótlékátalányt kell kifizetni erre a periódusra, mert az egyezni fog az adott időszakra fizetendő távolléti díj összegével.
A távolléti díj számítási alapját a távolléti díj esedékességének időpontjához képest kell meghatározni, ami a távollét kezdő időpontja, vagyis pl. szabadság esetén annak a hónapnak az alapbérével kell számolni a távolléti díjat, amikor szabadságát megkezdte a munkavállaló, a pótlékok tekintetében pedig az ezt megelőző 6 hónapot kell figyelembe venni.
Távolléti díj kiszámítása pótlékok esetén
A távolléti díj számításánál figyelembe veendő bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy a távolléti díj esedékessége előtti 6 hónapra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az ebben az időszakban beosztás szerinti(!) munkaidőben teljesített órák számával. A bérpótlékok közé tartozik a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, a vasárnapi pótlék, valamint az ügyelet és készenlét tartamára kifizetett bérpótlék is.
