Tavaly novemberben a nyers adat szerint 0,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 0,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek változatlan áron számolt forgalma az egy évvel korábbihoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt az üzletek szezonális és naptárhatástól megtisztított forgalma – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Szeptemberben és októberben egyaránt 2,0 százalékos volt a forgalom szezonálisan kiigazított csökkenése.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,8 százalékkal nőtt, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 1,0 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,4 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év novemberéhez képest.

Az első negyedévi 7,2 százalékos emelkedés után a tavalyi második és a harmadik negyedévben egyetlen egyszer, júliusban nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatással kiigazított volumene, akkor is minimális, mindössze 0,4 százalékos éves növekedést mért a KSH.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,0 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,6 százalékkal csökkent.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 1,0 százalékkal kisebb lett. Az eladások 11,3 százalékkal nőttek a gyógyszertárakban és 1,3 százalékkal csökkentek az illatszertárakban, így -, gyógyászatitermék-, illatszer-üzletekben átlagosan 6,2 százalékos volt a forgalom növekedése az előző havi 0,3 százalékos éves csökkenés után. Az iparcikk jellegű vegyesboltokban 2,6 százalékkal csökkent a forgalom volumene, a könyv-, újság- és papírboltokban 25,8 százalékos volt a kereslet visszaesése, a számítástechnika és egyéb iparcikk üzletekben 7,5 százalékkal esett a forgalom az előző év novemberéhez mérve. A bútor-, műszakicikk boltokban 20,7 százalékos, a textil-, ruházati és cipőboltokban 26,7 százalékos volt az éves csökkenés, míg a használtcikk-üzletekben 27,9 százalékkal maradt el a naptárhatástól megtisztított forgalom az előző novemberitől.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 12 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene az előző hónapokhoz hasonlóan 43,2 százalékkal bővült.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 9,4 százalékkal kisebb lett az előző havi 10,5 százalékos visszaesés után.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 13 százalékkal csökkentek – tette hozzá a KSH.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1109 milliárd forint volt, amivel hatodik hónapja haladta meg az ezer milliárd forintos küszöböt.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 42 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 13 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

A múlt év első tizenegy hónapjában a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 0,2 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

A csalódást keltő októbert követően novemberben sikerült a kiskereskedelemnek kozmetikáznia az összképet, a karácsonyi forgalom alakulásán az is múlik, vajon a tavalyi negyedik negyedévben mekkora lesz a gazdaság visszaesése az előző negyedévhez viszonyítva – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH jelentését.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elemzésében előre bocsátotta: a kiskereskedelmi szektor helyreállása továbbra sem teljes. Inkább pozitív meglepetésként lehet viszont értékelni, hogy a novemberben jelentősen szigorodó korlátozó intézkedések ellenére is némileg javulni tudott a kiskereskedelmi összkép. Az otthonról munkát végző arányának további emelkedése nem rontotta még jobban az üzemanyag-kiskereskedelmet.

Az élelmiszer-kiskereskedelem teljesítménye – ha a szokásosnál alacsonyabb szinten is -, de stabilizálódni látszik és ez járult hozzá leginkább a teljes kereskedelmi szektor vártnál kedvezőbb novemberi teljesítményéhez. A koronavírus második hulláma miatt ismét jelentősen nőttek az eladások a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-üzletekben. Emellett a „Fekete Péntek”-ből lényegében „Fekete Novembert” csináltak a kereskedők, folyamatos akciókkal csábítva a vásárlókat. Virovácz Péter kiemelte, hogy éves összevetésben csupán 1 százalékkal estek a nem-élelmiszer üzletek eladásai tavaly novemberben annak ellenére, hogy a bázis rendkívül magas volt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vásárlások jelentős része áttevődött az online térbe: míg 2019 novemberében a csomagküldő és internet kereskedelem 38 százalékkal nőtt éves alapon, tavaly novemberében már 43,2 százalékos növekmény mutatkozott.

A gyenge októberi adat után a november képes volt kozmetikázni valamelyest az összképet a kiskereskedelem tekintetében. Már csak az a kérdés, vajon a karácsonyi időszak mennyivel sikerült gyengébbre az előző évinél. Ez nagyban meghatározza majd, hogy végül milyen mértékű negyedéves csökkenést mutat a GDP a tavalyi év utolsó negyedévében. Az ING jelenleg 2,5 százalékos negyedév/negyedév visszaeséssel számol – összegezte a vezető elemző.

Novemberben a korlátozások bevezetése ellenére sem zuhant be a tavaszihoz hasonló mértékben a kiskereskedelmi forgalom – emelte ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Az üzletek korábbi zárása mindenképpen fékezőleg hathatott a forgalomra, míg az üzemanyagforgalom visszaesésében az otthoni munkavégzés, valamint a szállodák zárva tartása, így a belföldi utazások elmaradása játszhatott szerepet. E tényezőket figyelembe véve a vásárlóerő összességében stagnálhatott vagy kismértékű emelkedést mutathatott. Továbbra is megfigyelhető az internetes kereskedelem szárnyalása.

A gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó lesz a decemberi forgalom alakulása, hiszen a kiskereskedelmi forgalom ebben a hónapban a legnagyobb. Kérdés, hogy a vírustól való félelem, illetve a korlátozó intézkedések mennyire fogták vissza a forgalmat. Az idei évben növekedést várnak a Századvégnél, ám meghatározó lesz a korlátozóintézkedések, valamint a vásárlóerő alakulása.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a járvány második hulláma miatti óvatosság és a kissé romló munkaerőpiac, valamint az előző évi magas bázis hatására csökkent a kiskereskedelmi forgalom novemberben.

A következő hónapokban lassulhat a kiskereskedelmi forgalom javulása, az egy évvel ezelőttihez képest stagnálást, minimális növekedést mutathat. A forgalom növekedést támogatja, hogy az őszi hónapokig egyre többen tértek vissza munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba. Ezzel szemben az egyes szektorokban újra bevezetett korlátozások újabb elbocsátásokhoz, bércsökkentésekhez vezethet. Az ellentétes munkaerőpiaci folyamatokkal, ugyanakkor a teljes foglalkoztatottak esetében továbbra is dinamikus bérnövekedés mellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható stabilizálódásában. A vendéglátás leállása miatt helyettesítési hatás is jelentkezhet a kiskereskedelemben.

A Takarékbank elemzői szerint tavaly 0,2-0,5 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom, idén pedig bázishatások miatt is 6 százalékhoz közeli növekedésre számítanak. A járványhelyzet előtti szint elérése a jövő év elején várható a kiskereskedelemben. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre várható, amihez elengedhetetlen a társadalmak széleskörű átoltottsága, mivel a turizmus és számos más szolgáltatás csak azt követően indulhat újra – vélekedett Suppan Gergely.

Idén újra beindulhat a dinamikus növekedés a kiskereskedelemben, amely ágazat a járvány előtti időszakban 81 hónapon keresztül masszívan bővült – mondta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a statisztikai adatokat kommentálva. Külön kiemelte az internetes vásárlások bővülését és a csomagküldő szolgáltatások iránti érdeklődés növekedését, amely területeken rekordszintek voltak megfigyelhetők.

Az államtitkár biztatónak tartja azt, hogy az év első 11 hónapjában a forgalom összességében nagyobb volt, mint egy évvel korábban, és arra számít, hogy a decemberi adatokat is számításba vége a 2020-as év a kereskedelemben a járvány ellenére kicsit jobb lesz, mint az egy évvel korábbi.

Az euróövezetben Jelentősen, a vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene novemberben a koronavírus-járvány terjedését fékezni hivatott intézkedések újabb szigorításának közepette. A negyedik negyedéves fogyasztás szempontjából rossz előjel, hogy meredek ütemben esett vissza a ruházati termékek és a lábbelik forgalma.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 6,1 százalékkal, éves szinten pedig 2,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom.

Elemzők éves összehasonlításban 0,8 százalékos emelkedésre, az előző hónaphoz képest pedig 3,4 százalékos visszaesésre számítottak, miután októberben még 4,2, illetve 1,4 százalékos bővülést mértek.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió egészében havi szinten 5,0 százalékkal, éves összevetésben pedig 2,0 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom novemberben. Októberben az előző hónaphoz mérve 1,4 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest pedig még 4,1 százalékkal nőtt a forgalom.

Havi összehasonlításban az euróövezetben különösen erősen, 32,0 százalékkal bővült az internetes és postai megrendelések forgalma, míg a ruházati termékek és lábbelik forgalma 27,8 százalékkal esett vissza. Az élelmiszer-, alkohol- és dohányáruk forgalma 2,7 százalékkal nőtt.

Az unió egészében a ruházati termékek és lábbelik forgalma 26,6 százalékkal esett vissza, míg az élelmiszer-, alkohol- és dohányáruké 2,4 százalékkal nőtt. Az internetes és a postai megrendeléses vásárlások volumene 32,9 százalékkal ugrott meg.

Az uniós tagállamok közül havi szinten Hollandiában (2,6 százalék), Horvátországban (2,5 százalék) és Németországban (1,9 százalék) nőtt legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom volumene novemberben. A legnagyobb csökkenést Franciaországban (-18,0 százalék), Belgiumban (-15,9 százalék) és Ausztriában (-9,9 százalék) mérték.

Éves összevetésben az eurózónában az élelmiszer-, alkohol- és dohányáruk forgalma 2,7 százalékkal nőtt, míg az üzemanyagok kivételével számított nem élelmiszeripari termékeké 5,2 százalékkal csökkent. A benzinkutak forgalma 18,0 százalékkal, a ruházati termékek és cipőké pedig 27,8 százalékkal esett.

Az unió egészében a benzinkutak forgalma 15,3 százalékkal, a ruházati termékek és cipőké pedig 26,6 százalékkal esett vissza, míg az élelmiszer-, alkohol- és dohányáruké 2,4 százalékkal emelkedett novemberben.

A legnagyobb mértékben Németországban (8,8 százalék), Dániában (8,7 százalék) és Hollandiában (6,6 százalék) nőtt éves összehasonlításban a kiskereskedelmi forgalom. A legnagyobb csökkenést Franciaországban (-15,7 százalék), Szlovéniában (-14,2 százalék) és Belgiumban (-11,7 százalék) mérték.

Magyarországon havi összevetésben 1,0 százalékkal emelkedett, éves szinten viszont 0,8 százalékkal visszaesett a kiskereskedelmi forgalom volumene novemberben az Eurostat adatai szerint.

(Forrás: MTI)