Tavaly átlagosan 4 millió 352 ezren dolgoztak Magyarországon, 141 ezerrel többen, mint 2015-ben. Az elmúlt évben átlag 235 ezren voltak munka nélkül, 73 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A tavalyi utolsó negyedévben átlagosan 4 millió 411 ezer embernek volt valami munkája, a foglalkoztatottak száma 3,6 százalékkal hakadta meg az egy évvel korábbit. A növekedés teljes mértékben az elsődleges munkaerőpiac bővülésének volt köszönhető, ugyanis mind a magukat közfoglalkoztatottnak vallók, mind pedig a külföldi telephelyen dolgozók száma csökkent – közölte a KSH.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 363 ezren tartoztak a 15-64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,7 százalékponttal, 67,5 százalékra emelkedett. A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma három százalékkal, 2 millió 365 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,6 százalékponttal, 73,9 százalékra nőtt. A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 3,7 százalékkal, 1 millió 998 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,8 százalékponttal, 61,2 százalékra javult.
A 15-24 éves foglalkoztatottak létszáma 310 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,4 százalékponttal, 29,2 százalékra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves), valamint az idősebb (55-64 éves) foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,8 százalékponttal, 82,9 százalékra, utóbbiaké 4,4 százalékponttal, 51,1 százalékra.
A 20-64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,9 százalékponttal, 72,6 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,7, a nőknél 65,7 százalék.
A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben, 4 százalékponttal az Észak-Alföldön. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (71,7 százalék), Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (62,4 százalék). A magas foglalkoztatottsággal jellemezhető Közép-Dunántúlon a foglalkoztatottság szintje minimálisan (0,1 százalékponttal) növekedett, és Nyugat-Dunántúlon is az átlagosnál alacsonyabb volt a növekedés mértéke (1,3 százalékpont).
Tavaly egész évben így összességében átlagosan 4 millió 352 ezren dolgoztak Magyarországon, 141 ezerrel többen, mint 2015-ben. A növekedés 90 százalékban az elsődleges munkaerőpiacon jelentkezett, de némileg – a mintavételi hibahatáron belül – nőtt a közfoglalkoztatottak és a külföldön munkát vállalók száma is. A foglalkoztatottak közül 4 millió 309 ezren tartoztak a 15-64 évesek körébe, foglalkoztatási rátájuk 2,6 százalékponttal, 66,5 százalékra emelkedett. A férfiak esetében a növekedés nagyobb mértékű volt, 2,7 százalékponttal, 73 százalékra, a nőknél 2,4 százalékponttal, 60,2 százalékra emelkedett.
A főbb korcsoportokat különböző mértékű rátanövekedés jellemezte. A fiatalok foglalkoztatási aránya 2,5 százalékponttal, 28,1 százalékra, a legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseké 1,6 százalékponttal, 82,2 százalékra emelkedett. A legnagyobb növekedés az idősebb munkavállalók esetében történt, körükben 4,5 százalékponttal magasabb, 49,8 százalékos volt a foglalkoztatási mutató értéke. A 20-64 éveseket 2,7 százalékpontos növekedés jellemezte, így foglalkoztatási arányuk 71,5 százalék volt.
A tavalyi utolsó negyedévben így a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 76 ezer fővel, 205 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent. A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 36 ezer fővel, 110 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,5 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 40 ezer fővel, 95 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk két százalékponttal, 4,5 százalékra mérséklődött.
A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,7 százalékponttal, 11,6 százalékra csökkent, de a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,7 százalékponttal, 3,9 százalékra, míg az utóbbiaké 1,1 százalékponttal, szintén 3,9 százalékra. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,9 hónap, a munkanélküliek 46,6 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.
A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében minden régióban mérséklődött. A legjelentősebb változás Dél-Alföldön következett be, ahol 2,5 százalékponttal, 4,6 százalékra csökkent a munkanélküliség, illetve Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön, ahol 2,2 százalékpontos csökkenés mellett 5,9 százalék, valamint 8 százalék volt a ráta. A munkanélküliségi ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (2,1 százalék), míg Észak-Alföldet az átlagot meghaladó javulás ellenére is a legmagasabb ráta jellemezte a régiók között.
Tavaly átlagosan 235 ezer fő volt a munkanélküliek száma, 73 ezer fővel kevesebb, mint 2015-ben. A 15-74 éves munkanélküliek száma 73 ezer fővel kevesebb, 235 ezer fő volt, míg a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékos értéke 1,7 százalékponttal volt alacsonyabb. A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 34 ezer fővel, 128 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,5 százalékponttal, 5,1 százalékra csökkent. A munkanélküli nők mutatói a férfiakéinál nagyobb mértékben csökkentek; számuk 39 ezer fővel, 107 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 1,9 százalékponttal, szintén 5,1 százalékra mérséklődött.
A legnagyobb változás a fiatalok körében volt, rátájuk 4,4 százalékponttal, 12,9 százalékra csökkent. A 25-54 évesek és az 55-64 évesek körében közel azonos mértékű, 1,5, illetve 1,4 százalékpontos mérséklődés mellett a munkanélküliségi ráta 4,5, valamint 4,4 százalék volt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma december végére 19 százalékkal, 273 ezer főre csökkent.
