Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi, idei utolsó kamatmeghatározó ülésén. A kamatfolyosó két szélét sem módosította a testület.
Tartósan maradnak a szigorú monetáris kondíciók, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél elérését fenntartható módon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatdöntés követően kiadott közleményében.
A tájékoztatás szerint az MNB azonban továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza.
A tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges az árstabilitási cél eléréséhez a monetáris politikai horizonton. Folyamatosan értékelik a beérkező adatokat és az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén megteszik a megfelelő lépéseket – közölték.
Azt is kiemelték, hogy az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére, miközben a monetáris szigorítás a bankközi likviditás szűkítésével tovább folytatódik. Az MNB november végén 2 hónapos futamidejű betéti tendert tartott a bankrendszer likviditásának tartós lekötésére, továbbá december elejétől ismét megkezdődtek az év végén átnyúló futamidejű, eurolikviditást nyújtó devizaswaptenderek és diszkontkötvény-aukciók. Az MNB az aktív piaci jelenléttel erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát.
Felidézik: a jegybank október közepén hozott célzott intézkedései a gyorsan változó kockázati környezetben erősítették a pénzpiaci stabilitást. Az egynapos betéti gyorstender- és devizacsere-ügyletek a hozamgörbe rövidebb szegmensében szigorúbb kamatkondíciókat eredményeznek. Az MNB a következő hónapokban is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igényt.
A közlemény szerint a hazai GDP 2022-ben 4,5-5,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal bővül.
2022 novemberében az éves összevetésben számított infláció 22,5, a maginfláció 23,9 százalék volt. Az infláció növekedését döntően az élelmiszerár-emelkedés gyorsulása magyarázta. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.
Az üzemanyagokra érvényes ársapka kivezetése és a vártnál magasabb élelmiszer-infláció miatt az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest érdemben magasabban alakul – jelezte az MNB. Úgy vélik, a jövő év elejétől az infláció lassulását külső és belső tényezők is támogatják. Az energia- és a nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek várható mérséklődése, az értékláncokban lévő feszültségek oldódása és a globális konjunktúra lassulása tovább fékezi a külső inflációt.
A belső tényezők közül az adóintézkedések bázishatásának kifutása, illetve a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését. A szigorú monetáris kondíciók elősegítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken, a mutató 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja a Pénzügyminisztérium által jelzett idei költségvetési cél elérését – írta az MNB. Így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 74 százalék közelébe csökken. Az őszi hónapokban a gázárak mérséklődésével és a belső kereslet alkalmazkodásával párhuzamosan megkezdődött a folyó fizetési mérleg hiányának mérséklődése.
A jegybank szerint 2023-tól a fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételeinek növekvő többlete és az egyre szélesebb körű energiapiaci alkalmazkodás gyors javulást eredményezhet. A normalizálódó világgazdasági környezet és cserearányok, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával a külkereskedelmi egyenleg érdemben javulhat, ami a folyó fizetési mérleg hiányának további csökkenését eredményezi. A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv elfogadása jelentősen mérsékelte az európai uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságot – mutat rá a jegybank.
Az elemzők szerint a várakozásoknak megfelelő volt a monetáris tanács keddi döntése.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kifejtette: a várakozásaiknak megfelelően 13 százalékon maradt az alapkamat, és maradnak az októberben bevezetett eszközök. Úgy vélte, a jegybanki közlemény egyik legfontosabb üzenete, hogy a monetáris tanács megítélése szerint az uniós forrásokhoz kapcsolódó megegyezés kedvező fejlemény, ugyanakkor továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulására fókuszálnak, és az október közepén bevezetett eszközöket a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazzák.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy marad a rendkívüli monetáris szigor. A jegybank szerint bár a belső kockázati tényezők terén (magas folyó fizetési mérleg hiány, az EU pénzekkel kapcsolatos polémiák) történt előrelépés az egy hónappal ezelőtti ülés óta, a felsorolt külső kockázati faktorok (háború, európai energiaválság, a globális befektetői hangulat alakulása, nagy jegybankok kamatemelési ciklusa) összességében inkább negatív irányba változtak. Ennek megfelelően egyelőre nincs lehetőség a rendkívül szigorú kamatkondíciók enyhítésére – írta.
Az elemző szerint a várakozásoknak megfelelő döntés nem igényel változtatást az előrejelzéseikben. A rövid lejáratú bankközi kamatok legalább a jövő év elején is a mostani szintek körül ingadozhatnak. Megjegyezte, hogy bár az uniós megállapodás ténye fontos állomás volt Magyarország szempontjából, de a pénzek tényleges beérkezése és így a devizamérleg szignifikáns javulása még várathat magára.
Nagy János úgy vélte, várhatóan a jövő év első felében – amennyiben tényleg tartós javulás következik be a kockázati megítélésben – a jegybank elkezdheti közelíteni a most effektívnek számító 18 százalékos egynapos betéti kamatot az alapkamat irányába. A 13 százalékos alapkamat csökkentésére azonban az érdemi inflációs fordulat, azaz a jövő év második fele előtt nem számít az Erste Bank elemzője.
(Forrás: MTI)
