A Vállalkozói Tudástár szakértői cikkében a 2019. január 1-től hatályos fontos változásokra és az azokkal járó kötelezettségekre hívja fel a figyelmet Soósné dr Gáspár Gabriella ügyvéd.
A két éve megjelent jogszabály módosítás (a bürokrácia csökkentésről) 2019-től új feladatokat ró a társasházkezelőkre és az ingatlanügyi hatóságra (földhivatalra) is. A jelenleg ismert törvényi szabályozás több kérdést is felvet, és szükséges felhívni a leendő és jelenlegi közös képviselők, intéző bizottsági tagok figyelmét a várható kötelezettségekre.
A 499/2017 (XII.29.) kormányrendelet jelenleg az üzletszerűen végzett társasházkezelői és ingatlankezelői tevékenységet nyilvántartásba vételhez köti, amely nyilvántartást a kormányhivatalok vezetnek. A jelenlegi ingatlan-kezelői nyilvántartási rendszer, 2019-től kiegészül az ingatlanügyi hatósággal. E közben a társasházak feletti törvényességi felügyeletet a jegyző látja el. Az egyéni vállalkozókat a közigazgatási hatóság ellenőrzi. A cégek feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. Az adózási kérdéseket a NAV ellenőrzi. Ebből jól látszik, hogy a már most is sokféle adatkezelő szerv mellé érkező ingatlanügyi hatóság, a különböző nyilvántartó és ellenőrző szervezetek közötti együttműködés azonban még nincs pontosan kidolgozva. Kormányrendeletek ez év végéig még változtathatnak a jelenlegi helyzeten.
A két évvel ezelőtti jogszabály 2019-től elrendelte, hogy a közhiteles, nyilvános ingatlan-nyilvántartásba, a társasházak törzslapjára vezessék fel a társasházat kezelő közös képviselő vagy az intéző bizottság elnökének adatait. (2003 évi LXXXIII tv. – társasházi törvény -55/A. § (2) bekezdés)
A szabályozás célja (társasházi törvény 55/A. § (1) bekezdés) hármas. Részben az, hogy megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, (átláthatósága) ami üdvözlendő cél, mivel eddig úgy kellett kinyomozni, hogy az adott társasháznál ki az aktuális közös képviselő. Ha ezen vita volt, akkor a lakásvásárló nehezen jutott pontos információhoz.
A másik kimondott cél, hogy a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének hatékonysága biztosított legyen, úgy tűnik annak beismerése, hogy ez jelenleg nem elég jól működik. Nézetünk szerint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés csak akkor növeli a hatékonyságot, ha gyakoribbá válhat a jegyzők hivatalból történő eljárása a törvényes működés körében, mintegy rendszeres hatósági ellenőrzés tud megvalósulni, amely a típus hibákra is felhívja a figyelmet (pl. alapító okirat elavultsága, a szervezeti és működési szabályzat hiánya, vagy hibái, a közös képviselő tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása stb.) Jelenleg a jegyzők jellemzően akkor járnak el, ha valamelyik lakástulajdonos bejelentést tesz az ügyben.
Kimondottan cél az is, hogy a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást elősegítse a hatóságok között is a nyilvános adathoz való hozzáférés. Erre a jelen cikk második bekezdésében felsorolt sokféle nyilvántartó szerv miatt is szükség lesz a jövőben.
A közhiteles nyilvántartásba való feljegyzéshez ügyvédi közreműködésre is szükség lesz, ami segítség a közös képviselőknek. Különleges helyzetben lesznek azonban majd az olyan – jelenleg még kevés számú – társasházak, ahol ügyvéd látja el a közös képviselői tevékenységet, mivel az ügyvédek ezt már elvállalhatják. (2017. évi LXXVIII tv. – ügyvédi törvény – 3.§ (1) bek. k) pontja)
Véleményünk szerint akkor járnak el helyesen 2018 végén a közös képviselők, ha átnézik az érvényben lévő szerződéseiket, és szükség esetén a közgyűléssel meghozatják az új jogszabályi előírásnak megfelelő határozatokat.(dokumentumsablon fellelhető az ilex-iratminták.hu mintatárban). A gyakorlati tapasztalat eddig az volt, hogy a közös képviselő megválasztását egy rövid határozattal intézték el. Pl. „A … társasház közgyűlése az Első Emelet és Kis Ház Bt-t megválasztotta közös képviselőnek.” Ez nyilvánvalóan nem elegendő, mivel a megbízott pontos adatain (társasházi törvény 55/B. § (1) bekezdés) kívül, a megbízó ház adatait (helyrajzi szám!) is tartalmaznia kell a határozatnak, enélkül az ingatlan-ügyi hatóság a közös képviselő feljegyzésére irányuló kérelmet el fogja utasítani. A hatóság rá fogja vezetni a társasház törzslapjára az ingatlant kezelő közös képviselő vagy intéző bizottsági elnök pontos adatait is, ezért elengedhetetlen, hogy ők a személyes adataikat megadják, és hozzájáruljanak, (dokumentumsablon az ilex-iratmintak.hu mintatárban fellelhető) hogy azokat bejelentsék a nyilvános adatbázisba.
Még nem tudjuk, milyen földhivatali nyomtatványon kell a bejelentési kötelezettségnek eleget tenni. Jelenleg két nyomtatvány van forgalomban, az Ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány és az adatváltozás bejelentésére is szolgál egy nyomtatvány. Mivel a feljegyzés ingatlan-nyilvántartási eljárás keretében történik, nézetünk szerint a kérelem nyomtatványt kell majd használni. Abban az esetben azonban, ha a kérelmező adataiban történik csak változás (pl. megváltozik a társasházkezelő Kft ügyvezetőjének neve), akkor nézetünk szerint elegendő az adatváltozásra szolgáló nyomtatvány használata, mivel a jogi személy nem változik meg. (E nyomtatványok a földhivatal online oldalán word formátumban is megtalálhatók.) Még nem tudjuk, hogy az általános földhivatali eljárási díj (6600 forint) megfizetésére lesznek- e kötelesek a közös képviselők, vagy az első bejelentéskor ez még ingyenes lesz, és csak az adatváltozás bejelentésekor kell majd fizetni (2000 forintos díjat). Ez lenne a logikus szerintünk.
Nemsokára az ingatlan-nyilvántartásban (földhivataloknál) is elterjed az elektronikus eljárásra való áttérés, tehát e bejelentések is nagy valószínűséggel ún. elektronikus nyomtatványon fognak történni, mivel a jogszabály úgy rendelkezik, hogy e szabályokat a kormányrendeletből fogjuk majd megismerni. (Ttv. 65. § 3. pont) Ezeket jelenleg az Általános Nyomtatvány Kitöltő rendszer (ÁNYK) biztosítja, és viszonylag könnyen telepíthetők egy számítógépre. Az ügyvédek már ismerik és használják ezeket, tehát az új nyomtatvány bevezetése is zökkenőmentes lehet.
A törvény haladékot is ad a meglévő közös képviselőknek 2019. május 1. napjáig, amennyiben a jelenlegi közös képviselők elláthatják addig a tevékenységet. (társasházi törvény 64/A. §) Az új társasházak azonban már 2019. január 1-t követően kötelesek bejelenteni e tevékenységük megkezdését nem csak a kormányhivataloknál, hanem az ingatlanügyi hatóságnál is.
Nem rendezi a jogszabály, mi a helyzet a lakásszövetkezeti elnökökkel? Nekik az eddig is nyilvános cégnyilvántartásban szerepelnek a személyes adataik, az ingatlan-nyilvántartásba azok könnyen átemelhetők lennének, a mérleget szintén eddig is be kellett küldeniük minden évben, mivel gazdasági társaságként működnek. Ezért megkönnyítené az eljárást, ha a végrehajtási szabályok lehetőséget adnának arra, hogy a jogi személy lakásszövetkezetek esetében a cégnyilvántartás adatait az érintett nyilvántartó szervezetek egymás közötti együttműködés keretében adnák át, és kerülne átvezetésre az ingatlan-nyilvántartásban. (cégbírósági adatközlés alapján kerülne be az adat a földhivatalhoz).
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az új szabályozás szerint a társasházi közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámolót is be kell nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. A beszámoló benyújtásának tényét az ingatlanügyi hatóság a társasház törzslapra feljegyzi ugyanúgy, mint a közös képviseletet ellátó személyét. (Ttv 55/B§ (2) bekezdés)
A társasházak számláit vezető bankok figyelmét is célszerű felhívni a jogszabályváltozásra. A bank prudens működése esetén ugyanis a bankok akkor járnak el helyesen, ha csak abban az esetben fogadják el az új társasházi közös képviselőt a társasház bankszámlája feletti rendelkezőként, ha az ingatlan-nyilvántartásban már jogerősen feljegyzésre kerültek.
A jogvitás helyzetek esetén azt a megoldást tartanánk a jelenlegi jogi szabályozási keretek között indokoltnak, ha a közös képviselet leváltásával kapcsolatos perindítás ténye is feljegyzésre kerülne a társasház törzslapjára. Sokszor ugyanis a leváltott közös képviselő pert indít a társasház ellen a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt. Ezek a perek évekig is eltarthatnak, mire jogerős ítélet születik az ügyben, miközben a ház működésének jogi környezete bizonytalanná válik, de a lakástulajdonosok erről nem mindig értesülnek. Megjegyezzük, hogy a cégnyilvántartásba már jelenleg is bejegyzik, ha folyamatban lévő per van, ezért ez a lakásszövetkezetek esetén nem akkora gond, mert ott megnézhető az adat. Ezért nem látjuk akadályát annak, hogy az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetésre kerüljön e tény.
Az átmeneti időszakra persze ügyvivő közös képviselőt is lehet választani, de őt szintén be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
A magyar valóságban a társasházak jelentős részének alapító okirata még 1995 előtti, (az önkormányzatok készítették el a tanácsi bérlakások eladása előtt) sok helyen még nincs elfogadott szervezeti és működési szabályzat benyújtva az ingatlan-nyilvántartásba. Az új bejelentési kötelezettség előírása talán előmozdítja, hogy a régi hiányosságokat pótolják. Ha ez volt a célja a jogalkotóknak, az mindenképpen üdvözlendő.
Soósné dr. Gáspár Gabriella ügyvéd
iLex együttműködő partnere, Társasházi Divízió – vezető
kérdések/észrevételek: https://ilex-iratmintak.hu/kapcsolat/
Letölthető iratminták: