A geotermikus energia közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található. A rendelkezésre álló potenciálra alapozva azonban még tovább fokozható a helyben elérhető erőforrás felhasználása. A cél, hogy 2030-ig megkétszerezzük a geotermikus energia hazai felhasználását.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Földhő Stratégiában vázolt intézkedések a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát. A kedvező adottságok hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés növeléséhez és az energiaárak megfizethető szinten tartásához.
A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele. Így nagyon erős a földi hőáram, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia sokrétű hasznosításához.
A Nemzeti Földhő Stratégia alapvető célja, hogy a jelenleg 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználás már 2026-ig ötödével (8 PJ-ra), a következő évtized elejére pedig a bázisérték duplájára (12-13 PJ-ra) növekedjen. A stratégia időtávján 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki 2035-ig, érdemben csökkentve az importkitettséget.
A kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának támogatásában. A beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet összesen mintegy 165 milliárd forint támogatás teremtheti meg. A geológiai és pénzügyi kockázatok csökkentését, részbeni átvállalását szolgáló pályázati felhívás indulhat első körben 34 milliárd forint kerettel. A fúrások, hőközpontok, vezetékrendszerek megvalósítását kedvezményes és tervezhető feltételrendszerrel könnyítheti meg a Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció. A településfűtés elterjesztése céljából legalább 20 milliárd forint értékű támogatás ösztönözheti fejlesztésekre a közintézményeket. A földhő kiterjedtebb hasznosítását geotermikus hőszivattyú telepítési program is elősegítheti.
Az energetikai szempontból szükséges beruházásokkal szembeni fontos elvárás, hogy nemzetgazdasági szinten megtérüljenek, növeljék a versenyképességet, a nemzeti energetikai gépgyártást zöld alapokon újjáélesztve megrendelést adjanak a hazai iparnak, kiaknázva a településfejlesztési és turisztikai lehetőségeket is. A társadalmi egyeztetésre induló Nemzeti Földhő Stratégia teljes szövege elérhető a kormányzati honlapon.
2010 után több mint négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia kitermelése, de bőven van még tere a zöldenergia további felhasználásának. Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként meghirdetett pályázat nyerteseinél 4,8 milliárd forint mérsékli a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait. Március elején nyílt meg a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítésének vagy állami tulajdonban levő szénhidrogén-kutak termálkúttá alakításának támogatására.
(Forrás: Energiaügyi Minisztérium)
