Az átdolgozás alatt álló szakpolitikai dokumentum a drasztikusan megváltozott nemzetközi környezetben Magyarország energiafüggetlenségének erősítését helyezi középpontba. A klímasemlegességi, fenntarthatósági célok elérését is segíti, hogy a tervezet nagymértékben növeli a kibocsátás-csökkentéséhez és a megújulók részarányához kapcsolódó célszámokat.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv 2020-as elfogadása óta jelentősen átalakultak az energetikai keretfeltételek. Magyarország energiaszuverenitásának növelése, az importkitettség mérséklése így már nemcsak szakpolitikai prioritás, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Az energiafüggetlenség sokrétű technológiai-mix megvalósításával, a hazai alternatív energiaforrások fokozott hasznosításával és az energiahatékonyság javításával erősíthető. Az ezt célzó intézkedések a nukleáris energia mellett elsősorban a megújuló energiaforrásokra támaszkodva a rövid és hosszú távú klímavállalások teljesítését is előmozdítják.

A klímasemlegesség elérése érdekében Magyarország az eddigi 40 helyett 1990-hez képest legalább 50 százalékkal tervezi csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását 2030-ig. Energiahatékonysági célkitűzés, hogy hazánk végsőenergia felhasználása a korábban kitűzött 785 PJ felső határnál alacsonyabb, legfeljebb 750 PJ legyen 2030-ban. A megújuló energiaforrások arányát a hatályos 21 helyett 29 százalékra tervezi emelni a felülvizsgált NEKT. A bővüléshez a továbbiakban is a napenergia járul hozzá a legnagyobb mértékben, az összes beépített kapacitás a korábbi várakozás kétszeresére, 12 gigawattra nőhet 2030-ig. A kedvező hazai adottságokra építve teret kell nyerniük az időjárástól független megújulóknak, elsősorban a geotermikus energiának.

Az átdolgozott Nemzeti Energia- és Klímaterv szerinti intézkedések összesített beruházási költségigénye mintegy 4000 milliárd forint. E ráfordítások hozzávetőleg háromnegyede azonban a fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen csökkenő működési költségekben és kvótakiadásokban akár már a NEKT időtávján megtérülhet.

Az Energiaügyi Minisztérium május óta több körben egyeztetett az iparági szereplőkkel, társadalmi szervezetekkel a felülvizsgálatról. Az átdolgozott dokumentum rövidített változatának online véleményeztetése mellett a tárca újabb fordulókban vitatja meg a szakmai partnerekkel a tervezet tartalmát. A vonatkozó uniós rendelet értelmében az aktualizált Nemzeti Energia- és Klímatervet 2024 június végéig kell hivatalos formában benyújtani az Európai Bizottságnak.

(Forrás: Energiaügyi Minisztérium)