A magyarok kevesebb mint 40 százaléka elégedett otthonával. A legtöbben változtatni szeretnének, ám pénzhiányra hivatkozva a törekvések elakadnak, pedig a legnépszerűbb felújítási munkálatok költségeinek közel negyedét akár az állam is fedezheti.
A magyarországi lakások minőségi jellemzői 2003 óta töretlenül javulnak a KSH adatai szerint. Mára 12 százalékuk duplakomfortos, közel kétharmaduk összkomfortos. A félkomfortos, komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások adják a hazai lakóingatlanok 7 százalékát. Azon lakások aránya, amelyekben nincs vezetékes víz, fürdőszoba vagy vécé 3 százalék alá csökkent, továbbá 13 százalékra mérséklődött a közcsatorna nélküliek aránya is.
A magyarok kétharmadának nincs problémája a lakásmérettel, ám összességében a többség mégis elégedetlen a lakhatási körülményeivel, és szükségesnek tart legalább egyféle felújítási vagy karbantartási munkát. A városi bérházak lakóinak háromnegyede véli például úgy, hogy tatarozásra szorulna otthona. A felújítást elodázók 84 százaléka a pénzhiányra hivatkozik, mint akadályra – emelte ki az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.
Köntös Péter szerint a felújítási szándék főleg a hőszigetelési megoldásokra, fűtés- és energetikai korszerűsítésre vonatkozik. Ezeknek a munkálatoknak a zöme a legelterjedtebb társasház méretnél másfél-kétmillió forintból megvalósítható, aminek hozzávetőlegesen negyedét állja az állami támogatás a lakástakarékpénztári megtakarítással rendelkezők esetében.
