Karácsonyra teljesen lerombolhatják a kelet-szíriai Aleppót – mondta Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja az Európai Parlament külügyi és a fejlesztési szakbizottságának keddi ülésén.
A szír háború immár a hatodik éve tart, az ország kormányerők által ostromlott keleti feléből a napokban mintegy 50 ezer civilnek kellett elmenekülnie, hogy mentse az életét. Az ENSZ különmegbízottja szerint muszáj, hogy politikai megoldás szülessen a válság megoldására. Staffan de Misturát (képünkön) az Európai Parlament sajtósai kérdezték.
– Adna nekünk egy gyors helyzetjelentést, hogy mi zajlik most Szíriában?
– Szomorú és egyben rémisztő, ahogyan azt látjuk, hogy a katonai erők egyre gyorsabban próbálják lezárni a konfliktust. Immár hat éve szenvednek az emberek, mára mintegy 16 ezren költöztek el Aleppó keleti részéről. Ez nagyon komor képet fest a helyzetről humanitárius szempontból.
Nemzetközi nyomásra van szükség ahhoz, hogy ne folytassák a nehézbombázásokat. Igazság szerint jelenleg nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország bombázza Aleppó keleti részét, a szír haderőre viszont igen. Nem tudom meddig tartható a helyzet Aleppóban. Karácsonyra, mire a kormányerők valószínűleg átveszik az irányítást, már óriási lesz a kár. A humanitárius segélynek még azelőtt kell a városba jutnia, hogy ez megtörténik.
– Mennyi esélyt lát a politikai megegyezésre?
– Azt lehet mondani, hogy ez csaknem lehetetlen küldetésnek tűnik. Elég, ha a geopolitikai helyzetet nézzük, vagy azt, hogy aligha láttunk már konfliktust, amelyben ennyire sokan vesznek részt és harcolnak mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, ide értve a Daesh-t is.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs megoldás. Van erre egy akciótervünk: az ENSZ 2554. állásfoglalása. Végre kell hajtanunk, sohasem késő. Akármi is történik, nem létezik katonai megoldás politikai megegyezés nélkül.
Nemcsak reménykedni kell benne, hanem egyenesen szükség van a tárgyalásokra. Nem lehetünk mindig a katonai események foglyai. Az a titok, hogy minden résztvevő komolyan kész legyen tárgyalni, a kormányt is ideértve.
– Mi Oroszország szerepe a konfliktusban? Az amerikai elnökké választott Donald Trump említette, hogy együttműködne az országgal a szíriai konfliktus rendezésében, mit jelent ez pontosan?
– Afelől nincs kétség, hogy megváltoztak a dolgok, amikor Oroszország bevonódott a konfliktusba. Hivatalosan a prioritásuk az, hogy ne legyen még egy líbiai helyzet, és fokozatos átmenet történjen, ne pedig puccs.
Oroszország másik célja az, hogy a Daesh ellen küzdjön. Amennyiben Donald Trump megtartja amit mondott és valóban prioritás lesz számára a Daesh elleni harc, akkor meggyőződésem, hogy jó ötlet, ha egyezségre jut Putin elnökkel. Mindannyian küzdeni akarunk a Daesh ellen, de ahhoz hogy legyőzzük őket, a politikai megoldás is szükséges.
– Az EU és tagállamai a legnagyobb adományozók a humanitárius válság megoldására. Mi lehet az unió szerepe Szíria újjáépítésében, ha egyszer véget ér a háború?
– A szír válság Európát érinti a leginkább: a menekültválság a politikai stabilitás egyik fő próbája lett. Európának az elsők között kell lennie, akik támogatják az ENSZ-t, ahogyan Frederica Mogherini teszi. De szintén sokat tehet az EU a közvetítés terén, Irán, Szaúd-Arábia és más szereplők között a régióban.
A legfontosabb azonban mégis az újjáépítés lesz. Egy intézmény sem olyan elkötelezett, hogy hozzájáruljon Szíria újjáépítéséhez, mint az EU. De ismétlem, ehhez egy hiteles, politikai megoldás szükséges.
