2017 I. negyedévében a szolgáltatások exportja 1591 milliárd, importja 1095 milliárd forintot tett ki. A bevételek értéke folyó áron 10, a kiadásoké 7,5 százalékkal emelkedett 2016 I. negyedévéhez képest. Az aktívum 497 milliárd forint volt, amely 68 milliárd forinttal meghaladta 2016 azonos időszakának többletét – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Turizmus

A turizmus 2017. I. negyedévi részletes adataival a „Nemzetközi utazások, 2017. I. negyedév” című kiadvány foglalkozik. Ettől eltérően a szolgáltatás-külkereskedelmi adatok turizmusról szóló része nem tartalmazza a nemzetközi közlekedéshez, biztosításhoz, tartós fogyasztási cikkek beszerzéséhez köthető kiadásokat, de tartalmazza az illegális szolgáltatásokat, így az ebben a fejezetben közölt adatok eltérnek a fenti kiadványban megjelent adatoktól.

2017 I. negyedévében a turizmusból származó bevétel 307 milliárd, a kiadás 134 milliárd forint volt, a 2016. I. negyedévinél 4,6, illetve 2,4 százalékkal nagyobb. A szolgáltatáscsoport aktívuma 173 milliárd forintot tett ki, ami 10 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban – olvasható a KSH „Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2017. I. negyedév” című kiadványában.

Az I. negyedévben a külföldiek 11 millió utazást tettek Magyarországra, hasonlóan a 2016. I. negyedévihez. A külföldi látogatók átlagos napi kiadásainak összege 14 ezer forint volt, ez 15 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A hazánkba látogató külföldiek kiadásai közül a teljes költés 31 százalékát tette ki a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordított összeg, amely kismértékben, 0,6 százalékkal csökkent. A kiadások több mint ötödét kitevő egyéb vásárlások (például ajándékok) forgalma 15 százalékkal bővült. Az egészségmegőrzéssel összefüggő költések is növekedtek, 22 százalékkal. A külföldiek az egy évvel korábbinál kevesebbet fordítottak élelmiszerre és italra (2,6 százalékkal), valamint üzemanyag-vásárlásra (3,0 százalékkal).

A magyarok az I. negyedévben 4,3 millió alkalommal utaztak külföldre, 3,2 százalékkal többször, mint 2016 I. negyedévében. Az átlagos napi kiadás összege 12 ezer forint volt, 6,3 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. A külföldre látogató magyarok külföldi költéseinek 20 százalékát a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordított kiadások tették ki, amelyek 11 százalékkal visszaestek az I. negyedévben. Az élelmiszer- és italvásárlásra fordított kiadások összege 10 százalékkal csökkent. A kiadások 29 százalékát kitevő egyéb vásárlások (például ajándékok) forgalma 23 százalékkal nőtt. A külföldre utazó magyarok üzemanyag-vásárlásra 9,3, kulturális programokra 2,7 százalékkal többet fordítottak, mint egy évvel korábban.

Szállítási szolgáltatások

A szállítási szolgáltatások exportja 412 milliárd, importja 247 milliárd forint volt, ez a bevételek 6,2, a kiadások 7,8 százalékos növekedését jelenti 2016 I. negyedévéhez viszonyítva. A szállítási szolgáltatások aktívuma 165 milliárd forint volt, 6,2 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. A forgalom jelentős részét (az export 83, az import 82 százalékát) az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az uniós országok viszonylatában a szállítási szolgáltatások exportja 7,6, importja 12 százalékkal nőtt 2016. I. negyedévhez képest.

A szállítási szolgáltatások egyenlegének javulásához a legnagyobb mértékben a légi szállítási szolgáltatások aktívumának növekedése járult hozzá. E szolgáltatáscsoport exportja 10 százalékkal bővült 2016 I. negyedévéhez viszonyítva, összefüggésben a légi személyszállítási szolgáltatások exportjának 9,1 százalékos bővülésével.

A szállítási szolgáltatásokon belül a legjelentősebb súllyal a közúti szállítási szolgáltatások csoportja rendelkezik, ennek bevétele 3,1, kiadása 9,2 százalékkal emelkedett 2016 I. negyedévéhez képest. A közúti áruszállítási szolgáltatások exportja 2,1, importja 2,5 százalékkal csökkent. A közúti szállítást kiegészítő szolgáltatások (például szállítmányozás, úthasználati díjak, rakománykezelés) exportja és importja egyaránt jelentősen, 16, illetve 34 százalékkal nőtt.

Az egyéb kiegészítő szállítási szolgáltatások (multimodális szállítás, szállítmányozás, raktározás) bevétele 5,7, kiadása 22 százalékkal bővült. A vasúti szállítási szolgáltatások exportja 17, importja 6,7 százalékkal emelkedett 2016 I. negyedévéhez hasonlítva.

A szállítási szolgáltatások közé sorolt, kisebb súlyú szolgáltatások közül a postai és futárszolgálat exportja 2,6 százalékkal csökkent, importja 25 százalékkal bővült. A belvízi szállítás exportja 24, importja 7,1 százalékkal visszaesett 2016 I. negyedévéhez viszonyítva. A csővezetékes szállításhoz és villamosenergia-átvitelhez kapcsolódó kiadások 24 százalékkal növekedtek.

Üzleti szolgáltatások

Az üzleti szolgáltatások bevétele 712 milliárd, kiadása 650 milliárd forintot tett ki, ez az export 16, az import 5,7 százalékos növekedését jelenti 2016 I. negyedévéhez képest. Az üzleti szolgáltatások egyenlege 62 milliárd forinttal javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva (2016. I. negyedévben még passzívum keletkezett). A forgalom jelentős részét (az export 62, az import 71 százalékát) az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az üzleti szolgáltatások uniós országokkal folytatott exportja 9,3, importja 5,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A számítástechnikai és információs szolgáltatásokból származó bevétel 6,7, az ehhez kapcsolódó kiadás 7,1 százalékkal bővült. A szellemi tulajdon használatáért kapott díjak összege 13, a fizetett díjak összege 9,3 százalékkal emelkedett.

Az egyéb üzleti szolgáltatások adják a legnagyobb szolgáltatáscsoportot. Esetükben az export 12, az import 0,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül az uniós tagországokat tekintve az export 4,1 százalékkal nőtt, az import 1,4 százalékkal csökkent. Az egyéb üzleti szolgáltatások közül az üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatások exportja 33 százalékkal bővült, importja nem változott. A kutatás-fejlesztési szolgáltatások bevétele 6,5 százalékkal emelkedett, kiadása jelentősen, 30 százalékkal visszaesett. Az építészeti, mérnöki, tudományos és egyéb műszaki szolgáltatásokból származó bevétel 5,9 százalékkal mérséklődött, az ehhez kapcsolódó kiadás 9,8 százalékkal nőtt. A számviteli, könyvelési, könyvvizsgálói és adótanácsadói szolgáltatásokból származó bevétel 13 százalékkal növekedett, az ehhez köthető kiadás 18 százalékkal csökkent. A jelentős súllyal bíró egyéb, máshová nem sorolt üzleti, szakmai szolgáltatások exportja 9,5, importja 25 százalékkal bővült.

A kisebb súlyt képviselő szolgáltatáscsoportok közül a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások exportja 2,2-szeresére, importja 1,5-szeresére nőtt.

Legfontosabb partnerországok

Magyarország szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmában2 2017 I. negyedévében az export tekintetében hazánk legfontosabb partnere Németország volt, az összbevétel 17 százaléka ebben az irányban realizálódott. A Németországba irányuló export 1,6 százalékkal nőtt 2016 I. negyed- évéhez képest, amihez jelentősen hozzájárult a szállítási szolgáltatások növekedése.

Második legjelentősebb exportpartnerünk az Egyesült Államok, harmadik az Egyesült Királyság volt, a bevételek 9,3, illetve 8,9 százalékával. A legkiemelkedőbb partnereink közül az Egyesült Államoknak nyújtott szolgáltatások értéke bővült a legnagyobb mértékben, 46 százalékkal, amelyhez számottevően hozzájárult az egyéb üzleti szolgáltatások exportjának emelkedése. Az Egyesült Királyságnak nyújtott szolgáltatások értéke 2016 I. negyedévéhez képest 21 százalékkal nőtt, főként az üzleti szolgáltatások bővülése miatt.

Az Egyesült Királyságot Ausztria követte a sorban. Az országgal folytatott szolgáltatás-külkereskedelmi forgalomból származó bevétel 4,0 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.

2017 I. negyedévében az import tekintetében is Németország volt hazánk legfontosabb partnere, az összkiadás 20 százaléka ebben a viszonylatban merült fel. A Németországhoz kapcsolódó behozatali forgalom – a javítási és szállítási szolgáltatások növekedése nyomán – 1,5 százalékkal nőtt.

Második legjelentősebb importpartnerünk az Egyesült Államok, a harmadik Ausztria volt, a teljes forgalomból 10, valamint 7,9 százalékkal részesedtek. E két ország irányából érkező behozatali forgalom 12, illetve 2,0 százalékkal nőtt. Az Egyesült Államok esetében a bővülés a javítási és az egyéb üzleti szolgáltatások emelkedésének tulajdonítható. Ausztria vonatkozásában főleg a szállítási szolgáltatások növekedtek.

Az Egyesült Királyság az import tekintetében a 4. helyet foglalta el, a teljes forgalomból való részesedése nem sokkal maradt el Ausztriáétól. Az Egyesült Királysághoz kapcsolódó behozatali forgalom 24 százalékkal nőtt, amelyhez jelentősen hozzájárult az üzleti szolgáltatások változása.

Importoldalon a 10 legfontosabb partnerországunk közül egyedül Franciaország viszonylatában csökkent a forgalom, 29 százalékkal. A legnagyobb növekedés Románia esetében mutatkozott, az onnan érkező import 27 százalékkal bővült.

KSH