2015 III. negyedévében a szolgáltatások exportja 1695, importja 1088 milliárd forintot (5,4, illetve 3,5 milliárd eurót) tett ki. A bevételek értéke forintadatokból számítva (folyó áron) 6,7, a kiadásoké 4,3 százalékkal emelkedett 2014 III. negyedévéhez képest – jelentette a KSH.

A szolgáltatások külkereskedelmének aktívuma 607 milliárd forint (1,9 milliárd euró) volt, ez 62 milliárd forinttal (200 millió euróval) haladja meg 2014 III. negyedévének egyenlegét.

Turizmus

2015 III. negyedévében a turizmusból származó bevétel 510, a kiadás 180 milliárd forint volt, a 2014. III. negyedévinél számottevően, 14, illetve 16 százalékkal nagyobb. A szolgáltatáscsoport aktívuma 330 milliárd forint volt, 39 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban.

2015 III. negyedévében a külföldiek 16,5 millió látogatást tettek Magyarországon, 6,6 százalékkal többet, mint 2014 III. negyedévében. A hazánkba látogató külföldiek kiadásai közül a teljes költés 16 százalékát kitevő, étkezéssel igénybe vett szállások forgalma 17 százalékkal, míg az étkezés nélkül igénybe vett szállásoké harmadával bővült. A Magyarországra érkező külföldiek 88 milliárd forintot fordítottak ajándékok vásárlására a vizsgált negyedévben, ez 11 százalékos növekedés 2014 III. negyedévéhez viszonyítva. A vendéglátóhelyen elfogyasztott étkezések értéke 13 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Jelentősen bővült a szórakozásra, kulturális programokra és az egészségmegőrzésre fordított összegek nagysága is. A külföldiek a hazánkban vásárolt élelmiszerekre és italokra 2,9 százalékkal többet fordítottak (a teljes kiadás közel egytizedét), viszont üzemanyag-vásárlásra 4,9 százalékkal kevesebbet, az üzemanyagok árának visszaesése miatt.

A magyarok a III. negyedévben 5,1 millió alkalommal utaztak külföldre, 7,0 százalékkal többször, mint 2014 III. negyedévében. A külföldre látogató magyarok költéseinek több mint tizedét kitevő, étkezés nélkül igénybe vett szállásokra fordított összeg jelentősen, majdnem a felével, míg az étkezéssel igénybe vett szállásokra fordított összeg 11 százalékkal bővült. Szintén 11 százalékkal nőtt a kiadások legnagyobb részét, mintegy negyedét kitevő egyéb vásárlások (például ajándékok) forgalma. A magyarok külföldi költéseinek több mint tizedét adó üzemanyag-vásárlások és a vendéglátóhelyi étkezések értéke több mint ötödével nőtt. Ennél kisebb mértékben, 9,3 százalékkal bővült a külföldön élelmiszer és ital vásárlására fordított összeg. Nagymértékben nőttek a – külföldre utazó magyarok kiadásai között kisebb súlyt képviselő – kulturális programokhoz és szórakozáshoz kapcsolódó kiadások is.

Szállítási szolgáltatások

A szállítási szolgáltatások exportja 414, importja 237 milliárd forintot tett ki 2015 III. negyedévében, ez a bevételek 7,3, a kiadások 6,5 százalékos bővülését jelenti 2014 III. negyedévéhez viszonyítva. A szállítási szolgáltatások aktívuma 177 milliárd forint volt, 14 milliárd forinttal több, mint 2014 III. negyedévében. Az egyenleg javulásához a legnagyobb mértékben a légi szállítási szolgáltatások aktívumának növekedése járult hozzá. E szolgáltatáscsoport exportja 2015. július és szeptember között 17 százalékkal bővült 2014 III. negyedévéhez hasonlítva, a légi személyszállítási szolgáltatások exportjának 22 százalékos bővülésével összefüggésben. A szolgáltatáscsoporton belül ugyanakkor 14 százalékkal csökkent a kisebb súlyú, légi áruszállítási szolgáltatásokból származó bevétel, az ehhez kapcsolódó kiadás jelentősen, 41 százalékkal bővült.

A szállítási szolgáltatásokon belül jelentős súllyal bír a közúti szállítási szolgáltatások csoportja, ennek bevétele 6,1, kiadása 9,5 százalékkal emelkedett 2014 III. negyedévéhez képest. A szolgáltatáscsoporton belül meghatározó a közúti szállítást kiegészítő szolgáltatások exportjának 21 százalékos, illetve a kisebb súlyú közúti személyszállítási szolgáltatások mintegy harmadával való bővülése. A közúti áruszállítási szolgáltatások exportja kismértékben (3,1 százalékkal) csökkent. Az egyéb kiegészítő szállítási szolgáltatásokból (multimodális szállítás, szállítmányozás, raktározás) származó bevétel 4,2 százalékkal esett vissza, az import 9,2 százalékkal növekedett. A vasúti szállítási szolgáltatások exportja és importja is bővült némileg (1,8, illetve 4,2 százalékkal) a III. negyedévben 2014 III. negyedévéhez hasonlítva.

A szállítási szolgáltatások közé sorolt kisebb súlyú szolgáltatások közül a postai és futárszolgálat exportja jelentősen, 30 százalékkal bővült, a csővezetékes szállításból és a villamosenergia-átvitelből származó bevétel mintegy a felére esett vissza. Az importoldalon a postai és futárszolgálatnál szintén jelentős, 36 százalékos volt a növekedés.

Üzleti szolgáltatások

Az üzleti szolgáltatások bevétele 620, kiadása 624 milliárd forintot tett ki 2015 III. negyedévében, ez az export 1,9 százalékos növekedését jelenti 2014 III. negyedévéhez képest, míg az import alig változott. Az üzleti szolgáltatások passzívuma a III. negyedévben 4 milliárd forint volt, 10 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az exportoldalon a jelentősebb súlyú szolgáltatáscsoportok közül 5,3 százalékkal növekedett a számítástechnikai és információs szolgáltatások forgalma, míg a szellemi tulajdon használatáért kapott díjak összege ötödével csökkent. Közel ötödével bővült az építési-szerelési szolgáltatásokból (18 százalék), valamint a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatásokból (16 százalék) származó bevétel.

Az importoldalon kismértékű csökkenés figyelhető meg a nagy súlyú üzleti szolgáltatásoknál: a számítástechnikai és információs szolgáltatásoknál (1,6 százalék), illetve a szellemi tulajdon használatáért kapott díjaknál (3,1 százalék). Számottevő a növekedés a személyes, kulturális és szórakoztatási (25 százalék), valamint a pénzügyi (50 százalék) szolgáltatásoknál. Utóbbi azzal magyarázható, hogy a vállalatok által igénybe vett pénzügyi szolgáltatások, illetve a kamatfizetések szolgáltatástartalma emelkedett.

A legnagyobb szolgáltatáscsoport, az egyéb üzleti szolgáltatások exportja 11 százalékkal bővült, importja 3,0 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatáscsoport amerikai országokkal szembeni forgalma mindkét forgalmi irányban bővült: az export 15 százalékkal, az import majdnem negyedével, amihez a dollárnak a forinthoz viszonyított számottevő felértékelődése is hozzájárult. Az európai uniós tagországokat tekintve az egyéb üzleti szolgáltatások exportja mintegy tizedével bővült, míg az importja ugyanennyivel esett vissza.

A szolgáltatáscsoport exportjának növekedéséhez legnagyobb mértékben az üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatások ötödével való bővülése járult hozzá. A kutatás-fejlesztési szolgáltatásokból származó bevétel 18, az építészeti, mérnöki, tudományos és egyéb műszaki szolgáltatásokból származó bevétel 14 százalékkal növekedett. A szolgáltatáscsoport importján belül jelentősen, több mint harmadával növekedett a számviteli, könyvelési, könyvvizsgálói és adótanácsadói szolgáltatásokhoz köthető kiadás, míg több mint tizedével csökkent a kutatás-fejlesztési szolgáltatások importja.

Legfontosabb partnerországok

A szolgáltatás-külkereskedelem tekintetében (a turizmus adatok nélkül) hazánk legfontosabb partnere 2015 III. negyedévében is Németország volt: a bevételek 20, a kiadások 23 százaléka a vele folytatott külkereskedelemből származott. A Németországba irányuló export 2015 III. negyedévében 12 százalékkal bővült, míg az import alig változott.

Az export tekintetében a második legfontosabb partnerünk az Egyesült Királyság, a harmadik az Egyesült Államok, az összbevétel 9,0, illetve 7,6 százaléka származik tőlük. Az Egyesült Királyságba irányuló exportunk 2014 III. negyedévéhez képest 8,9 százalékkal bővült, melyet egyrészt a légi személyszállítási szolgáltatások mintegy harmadával való növekedése, másrészt az angol font erősödése okozott. Az Egyesült Államok esetén az export jelentősen, több mint negyedével bővült. A növekedéshez a szellemi tulajdon használatáért kapott díjak, a javítási és karbantartási szolgáltatások értékének emelkedése, illetve a dollár forinttal szembeni erősödése is hozzájárult. Az exportoldalon a legnagyobb csökkenés Olaszország esetében volt, a vele folytatott kereskedelmünk 13 százalékkal csökkent.

Az import tekintetében a második, illetve a harmadik legfontosabb partnerünk továbbra is az Egyesült Államok, illetve az Egyesült Királyság, 11, illetve 8,3 százalékos részesedéssel. Az ehhez a két országhoz kapcsolódó behozatali forgalom 1,3 százalékkal csökkent, illetve 6,6 százalékkal bővült. Az Egyesült Királyság esetén a növekedést a szellemi tulajdon használatáért fizetett díjak, valamint az audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások bővülése okozta. Az importoldalon 2015 III. negyedévében a tíz legfontosabb partnerországunkkal folytatott szolgáltatás-külkereskedelmünk értéke egyik ország esetén sem változott 11 százaléknál nagyobb mértékben.

Ausztria mindkét forgalmi irányban a negyedik legfontosabb partnerünk, a teljes forgalomból való részesedése nem sokkal maradt el a rangsorban harmadik helyezettől. Az Ausztriával folytatott szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmunkból származó bevétel 3,6, a kiadás 2,2 százalékkal bővült 2014 III. negyedévéhez képest.

2015 első három negyedéve

2015 első három negyedévét vizsgálva az export forintértéke 4508, az importé 2998 milliárd forint volt. Az export az előző év azonos időszakához képest 5,5, az import 1,5 százalékkal bővült. A turizmusból származó bevételek 1150, a kiadások 403 milliárd forintot tettek ki, az export 10, az import 8,5 százalékkal növekedett. A turizmushoz hasonlóan szintén jelentős aktívummal rendelkező szállítási szolgáltatások esetében az export 1172, az import pedig 681 milliárd forint volt, 7,6, illetve 6,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb forgalmú szolgáltatáscsoport, az üzleti szolgáltatások bevétele 1730, kiadása 1777 milliárd forint volt, 1,5 százalékkal több, illetve 2,1 százalékkal kevesebb, mint 2014 első három negyedévében.

KSH