Uniós szintű keretszabályozást, az átlátható árképzés biztosítását és visszatartó erejű szankciókat javasol az Európai Parlament a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozó állásfoglalásában. Magyar javaslatra került fel a tisztességtelen gyakorlatok listájára a beszerzési, illetve előállítási költség alatti áron történő értékesítés tilalma.
A tisztességtelen forgalmazói gyakorlatok a kereskedelem számos területén előfordulnak, s ebbe az élelmiszerlánc különböző szintjei is beletartoznak. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalása szerint a nemzetközi szinten eddig megtett lépések nem elegendőek a probléma kezeléséhez. Uniós szintű keretszabályozásra van szükség, ami biztosítja a termelők és vásárlók számára a tisztességes értékesítési és vásárlási feltételeket.
Az EP felkérte az Európai Bizottságot egy, a nemzeti hatóságokat összehangoló hálózat létrehozására. Állásfoglalásukban hangsúlyozzák, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása érdekében egységes, önálló szabályozásra van szükség az unióban – írja közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Az élelmiszer-előállítási láncban meglévő, a versenyképességet is akadályozó egyenlőtlenségek leginkább a kis- és közepes méretű termelőket, élelmiszer feldolgozókat sújtják. Ez a teher arra is ösztönözheti az érintett vállalkozásokat, hogy a nyereség megtartása érdekében költségeiket akár az élelmiszerminőség rovására is csökkentsék.
Az EP állásfoglalásában javaslatot tett a tisztességtelen és tisztességes gyakorlatok példáit bemutató lista bővítésre. A gyűjteménybe magyar kezdeményezésre került bele a beszerzési, illetve előállítási költség alatti áron történő értékesítés. Az EP megerősíti, hogy az árképzésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, az eladási árban megjelenítve az elsődleges termelők által hozzáadott értéket is. Kitérnek arra is, hogy eddig nem fordítottak kellő figyelmet a saját márkák ipari márkákkal szembeni versenyére. Az EP álláspontja szerint erősíteni kell a szakmai szervezetek részvételét a kivizsgálások kezdeményezésében.
Az EP hangsúlyozza, hogy a végrehajtási szerveknek visszatartó erejű intézkedéseket és szankciókat kell alkalmazniuk. Magyarországon a tisztességes termelők, előállítók védelme eddig is kiemelten fontos feladat volt. Ezt igazolja, hogy már 2010. január 1. óta hatályos a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény, ami alapján ezt a területet hazánkban a Nébih felügyeli. A hivatal az egész országban végez ellenőrzéseket és már jelenleg is az EP elvárásainak megfelelő szabályozási, szankcionálási megközelítést alkalmaz.
