A 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 644 ezer volt 2022 januárjában. A 2021. november – 2022. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 676 ezret tett ki, 75 ezerrel volt több, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma 2022 januárjában 201 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Ebben a három hónapban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 75 ezerrel több, 4 millió 676 ezer volt, míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 15 ezerrel csökkent – írta a KSH.
Január és november között a 15-64 évesek közül 4 millió 568 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,9 százalék volt.
A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 420 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 0,9 százalékponttal, 78,4 százalékra nőtt. A nőknél a foglalkoztatottak létszáma 58 ezerrel, 2 millió 148 ezerre, a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett.
A fiatalok 15-24 éves korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 274 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 28,0 százalékra nőtt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,5 százalékponttal, 87,7 százalékra, míg az idősebb 55-64 éves korosztályban 3,5 százalékponttal, 64,3 százalékra emelkedett.
A 2021. november – 2022. januári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 183 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt.
Ebben a három hónapban a 15-74 éves munkanélküliek száma 26 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
November és január között a férfiak körében a munkanélküliek száma 95 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra mérséklődött.
A nőknél a munkanélküliek száma 88 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal 3,9 százalékra csökkent.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 36 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 11,7 százalék volt. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok közül került ki.
A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55-74 éveseké 0,4 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent november és január között az előző év azonos időszakához képest.
A munkakeresés átlagos időtartama 8,8 hónap volt, a munkanélküliek 33,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.
Január végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 16,6 százalékkal, 249 ezer főre csökkent az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva – tájékoztatott a KSH.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kiemelte, decemberről januárra csökkent a foglalkoztatás és növekedett a munkanélküliség, ám ebben leginkább szezonális okok játszottak szerepet, hiszen januárban a foglalkoztatás jellemzően alacsonyabb, mint az előző év decemberében, amit az ünnepek elmúltával kisebb kiskereskedelmi forgalom és ehhez kapcsolódó alacsonyabb foglalkoztatás magyaráz.
A Századvég üzletágvezetője kifejtette, éves alapon ugyanakkor a foglalkoztatottak száma jelentősen, a januári adat alapján több mint 100 ezer fővel, míg a 3 havi átlagot tekintve több mint 70 ezer fővel emelkedett, és a munkanélküliségi ráta is érdemben csökkent. Ebben egyaránt szerepe lehetett a kedvezőbb gazdasági teljesítménynek, és annak, hogy idén nem voltak a koronavírushoz kapcsolódó szigorú korlátozások.
Az elsődleges munkaerőpiacon 87 ezer fővel növekedett a foglalkoztatás, miközben a közfoglalkoztatás szerepe továbbra is csökken. Fordulat látszik ugyanakkor a külföldön dolgozók számában, az előző időszak csökkenéseit minimális növekedés követte januárban – mutatott rá Regős Gábor. Összességében a foglalkoztatás magas szinten állandósul Magyarországon, minimális tartalékok még vannak, azonban ezek mozgósítása és munkaerőpiaci integrációja egyre nehezebb, így amennyiben a munkaerő iránti kereslet továbbra is magas marad, sőt, tovább bővül, az a munkaerőhiány súlyosbodását eredményezheti – írta a Századvég szakértője.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, szezonális hatások miatt kissé nőtt a munkanélküliség, a munkanélküliek száma alig 3 ezer fővel emelkedett az előző háromhavi átlaghoz képest, azonban jelentősen, 26 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, így a munkanélküliségi ráta minimálisan, 3,8 százalékra emelkedett az előző háromhavi 3,7 százalékról, azonban csökkent az egy évvel ezelőtti 4,3 százalékhoz képest.
A Takarékbank vezető elemzője úgy látja, hogy a munkaerőpiac teljesen helyreállt, noha annak szerkezete érdemben módosult. Mivel a hazai gazdaságban már a járvány előtt is megjelent a munkaerőhiány, a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok, illetve új igények megjelenése fel tudta szívni a járvány által negatívan érintett ágazatok munkavállalóit, így a válság sem rázta meg komolyabb mértékben a munkaerőpiacot. Kedvezőnek nevezte, hogy a létszám elsősorban a kifejezetten magas hozzáadott értékű infokommunikáció és szakmai, tudományos, műszaki területeken nőtt. A munkaerőpiac helyreállását a kormányzati támogatások, adócsökkentések, a beruházásokérdemi támogatása is segítették, így valóban több munkahely jött létre, mint amennyit a járvány tönkretett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elemzésében rámutatott, hogy a havi munkanélküliségi ráta 2021 áprilisa óta nem látott szintre ugrott, a 4,2 százalékos arány messze felülmúlta az elemzői várakozásokat.
Véleménye szerint a januári romlás mögött elsősorban szezonális hatások állhatnak, ahogy az elmúlt évek folyamán többször is látható volt, hogy a munkanélküliek száma megemelkedik januárban, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság is csökken havi összevetésben. Ez a szezonalitás azóta különösen erős, amióta az új közfoglalkoztatási rendszer van érvényben – jegyezte meg.
A januári adatok alapján messzemenő következtetések nem vonhatók le a munkaerőpiaci helyzetről. Vélhetően sokkal inkább statisztikai változásról van szó, sem mint arról, hogy trendforduló következett volna be. A munkaerőpiaci helyzet továbbra is kedvező a gazdasági növekedés szempontjából. Ugyanakkor a munkaerőhiány 2022-ben tovább erősödhet, különösen, ha az év második felében a vállalatok egyre kevésbé kényszerülnek a termelésük korlátozására az alapanyaghiány miatt. Mindez a bérek további emelkedésének irányába mutat, ami a már most is magas inflációs várakozásokat tovább emelheti – fejtette ki Virovácz Péter.
(Forrás: MTI)
