A tavalyi 1,8 százalékos zsugorodás után a szerb gazdaság az idén erőre kap; a reformfolyamatot az IMF-program mellett az uniós remények is támogatják – írja Kevin Körner, a Deutsche Bank elemzője.

A szerb gazdaság prognózisunk szerint fokozatosan erősödik 2015-ben, de a 2014. évi 1,8 százalékos csökkenés után az idén is negatív adatra, 0,3 százalékos zsugorodásra számítunk. A fiskális megszorítások a belső keresletet továbbra is nyomás alatt tartják, az alacsonyabb olajár és az exportpartnerek gazdaságának erősödése ugyanakkor támogatja a kilábalást. (A szerb export körülbelül 30 százaléka Németországba és Olaszországba irányul, az Európai Unió részaránya 60 százalékos.)

Az államadósság tovább növekszik

A GDP-arányos államadósság tavaly meghaladta a 70 százalékot; az év végén prognózisunk szerint 77 százalék körül alakulhat. A tavalyi 6,7 százalékos hiány után az idei GDP-arányos költségvetésideficit-cél 5,3 százalék; az IMF-fel egyeztetett konszolidációs csomagban többek között a nyugdíjak és a közszféra béreinek csökkentése is szerepelt. 2015 első öt hónapjában a költségvetési hiány mindössze harmada volt annak, ami az IMF által jóváhagyott ütemtervben szerepelt. Nem kizárt azonban, hogy a 2015-ös fiskális célkitűzéseket végül mégsem sikerül megvalósítani: olyan kulcsfontosságú reformok vannak késésében, mint a több mint 500 állami vállalat átszervezése, illetve a közszférában alkalmazottak számának csökkentése.

[Az ábra a GDP-arányos államadósság (kék oszlop, bal oldali skála), illetve a GDP-arányos költségvetési hiány (narancssárga kör, jobb oldali skála) 2015-ben várható szintjét mutatja Szerbiában, Horvátországban, Albániában és Bosznia-Hercegovinában; forrás: IMF, Deutsche Bank.]

A külső adóssággal együtt nő a sérülékenység

A teljes külső adósságállomány nagyjából a GDP 80 százaléka. Az államadósság körülbelül 75 százaléka devizában denominált, és erőteljesen „eurósodott” a bankszektor is: 2014 végén a betétek 74, a hitelek 67 százaléka volt euróban az IMF adatai szerint). Mindezek együttvéve kiteszik a gazdaságot a devizaárfolyam-változásoknak és a külső sokkhatásoknak. A dinárra nehezedő nyomás enyhítése érdekében a szerb jegybanknak az év elején fel kellett használnia a devizatartalék egy részét. Júniusban a tartalék már újra elérte a 10,3 milliárd eurót, ami több mint 100 százaléka az ország 2015-ös külső finanszírozási igényének. A folyó fizetési mérleg hiánya a várakozások szerint az idén kismértékben csökkenhet (az alacsonyabb árupiaci áraknak köszönhetően), de még így is meglehetősen magas, GDP-arányosan nagyjából 5 százalékos.

Új IMF-program

Szerbia februárban állapodott meg az IMF-fel egy új, 1,2 milliárd eurós készenléti hitelről, amely a remények szerint mérsékli a külső sokkhatásokat, erősíti a befektetői bizalmat és biztosítékot jelent arra, hogy az egyre sürgetőbb reformokat valóban végrehajtják. A reformfolyamatot erősítheti, hogy Aleksandar Vučić miniszterelnök kormánya stabil többséggel rendelkezik a parlamentben. Júniusi jelentésében az IMF megerősítette: a programban foglalt célkitűzések „kényelmes biztonsági tartalékkal” teljesültek. A megszorítások ára azonban a lakosság elégedetlenségének erősödése, ami a reformfolyamat lassulásához – vagy akár megfordulásához – vezethet.

Uniós remények

Szerbia 2014 januárjában kezdte meg a tárgyalásokat az Európai Unióval a 2020-as csatlakozás reményében. Az első tárgyalási fejezetet a remények szerint még az idén megnyitják; 2017-ben tervezik az uniós standardoknak is eleget tevő új alkotmány elfogadását.

Kevin Körner, a Deutsche Bank elemzője
Forrás: Deutsche Bank Research

Kevin Körner Horvátországról szóló elemzése itt olvasható.