Szeptemberben a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 687 ezer volt, 9 ezerrel több az előző havinál. A foglalkoztatotti létszámnak a KSH által fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlaga a július-szeptemberi időszakban 4 millió 663 ezret tett ki, ami 36 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában és 4 ezerrel több az egy hónappal korábbinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A belföldi elsődleges munkaerőpiacon 58 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma a tavalyi harmadik negyedévhez mérve, míg a külföldön dolgozók száma 19 ezerrel csökkent. A közfoglalkoztatottak is 3 ezerrel kevesebben voltak, mint egy évvel azelőtt.

A 15-64 évesek közül 4 millió 561 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,6 százalékos volt, 1,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az előző év azonos időszakához viszonyított 16 ezres növekedésből 19 ezret a munkanélküliek számának csökkenése adott, ám 3 ezerrel csökkent a gazdaságilag aktív népesség. A munkaerőpiactól távolmaradó 15-64 éves inaktív lakosság létszáma egy év alatt 75 ezerrel csökkent nagyrészt a korosztály lélekszámának 78 ezres csökkenése miatt, így a potenciális munkaerőtartalék 51 ezerrel lett kevesebb, ami 318 ezer embert jelent.

A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 27,9 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 87,4 százalékra, míg az 55-64 éves korosztályban 3,4 százalékponttal, 63,7 százalékra emelkedett.

Szeptemberben a munkanélküliek száma 195 ezer, a munkanélküliségi ráta az előző havival azonos, 4,0 százalékos volt. A július-szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos volt, 0,2 százalékponttal csökkent az egy hónappal korábbihoz képest.

A 15-74 éves munkanélküliek száma 18 ezerrel, a korcsoport munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal csökkent. A 15-24 éves munkanélküliek száma 46 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 14,5 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli csaknem egynegyede a fiatalok közül került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55-74 éveseké 0,4 százalékponttal, 2,7 százalékra csökkent.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 98 ezer volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 3,8 százalékra mérséklődött, míg a munkanélküli a nők száma 91 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal, 4,0 százalékra csökkent.

A munkakeresés átlagos időtartama 8,8 hónap volt, a munkanélküliek 34,1 százaléka legalább egy éve keresett állást – közölte a KSH.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év 73 ezerrel (22,6 százalékkal) 250 ezer főre csökkent szeptember végére. Az augusztusi 11 ezres emelkedés után 22 ezerrel csökkent az álláskeresők száma, majd októberben további 4 ezerrel apadt a létszámuk, amivel 60 ezerrel – 19,6 százalékkal – került az egy évvel korábbi alá.

A munkaerőpiac már újra a válság előtti állapotát mutatja. A vállalkozások bővítési szándéka egyre keményebb korlátokba ütközik, ami bérversenyhez vezet és az infláció erősödését vetíti előre – így kommentálták a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy a legfrissebb adatok szerint továbbra is stabilitás jellemzi a munkaerőpiacot. A munkanélküliségi ráta lényegében öt hónapja stagnál.

A részletes adatokból ugyanakkor egy rendkívül érdekes folyamat rajzolódik ki. A gazdaságilag aktívak száma egy hónap alatt közel 9 ezerrel emelkedett és közülük 8 ezren egyből el is helyezkedtek. Ez jól mutatja, hogy milyen jelentős felszívó ereje van jelenleg a magyar munkaerőpiacnak. Egyre több szektorban jelentkezik munkaerőhiány, miközben a munkaerő kínálata továbbra is korlátos.

A munkanélküliek számának stagnálása munkaerőpiaci súrlódások jelenlétére, sőt talán erősödésére utal – jegyezte meg az elemző.

Kitért arra is, hogy folyamatosan és jelentősen csökken a potenciális munkaerő-tartalék, ami egyre inkább súlyosbítja a munkaerőhiányt. A gazdaság tehát dinamikusan bővül, de közben a munkáltatók nem képesek betölteni az újonnan létrejövő – vagy épp régóta meglévő – üres álláshelyeket. Tehát a munkaerőpiac is utolérte a válság előtti állapotát. Mindez jelentős munkahelyi fluktuációt hozhat, folyamatosan emelve a bérnyomást, így az ING Bank szakértőjének értelmezése szerint a legfrissebb adatok továbbra is a várhatóan erősödő inflációs nyomásra világítanak rá.

Előretekintve Virovácz Péter szerint az év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az egyre erősödő munkaerőhiány talán képes lehet felszívni a tartós munkanélküliek egy kis részét.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt emelet ki, hogy a nyári felfutással párhuzamosan új csúcsra emelkedett a foglalkoztatottság.

A harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a hazai munkaerőpiac. A nyitási lehetőséggel párhuzamosan láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a hazai piacra.

A Takarékbank várakozása szerint idén 4,0 százalékos jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelyek megőrzéséhez – jegyezte meg. Úgy látja: az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki. Ez egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokhoz fűződő aggodalmakat is, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még mindig nem épült fel teljesen, továbbra is jelen van a globális alapanyaghiány és egyelőre a mértéke sem látszik enyhülni – mutatott rá.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a gazdaságban folytatódó kilábalást mutatja, hogy szeptemberben tovább emelkedett a foglalkoztatás, és ezzel már érdemben meghaladja a válság előtti szintjét. A munkaerőpiac bővülése elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, mivel a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma csökkent és mérséklődött a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is, akik a járványhelyzetre tekintettel hazatérhettek.

A munkaerőpiac bővülése a következő időszakban tovább folytatódhat, amennyiben nem kerül sor a gazdaság széles körét érintő lezárásokra, illetve sikerül orvosolni a kínálati oldalon megjelent problémákat, mint az egyes ágazatokat érintő alapanyaghiány vagy az energiaárak emelkedése. A munkaerőpiac azonban fokozatosan a demográfiai korlátokba ütközhet, ami a munkaerőhiány erősödését, így a bérek emelkedését vonhatja maga után.

(Forrás: MTI, fotó: Máthé Zoltán)