Szeptemberben az építőipari termelés volumene 14,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az augusztusi 10,1 százalékot követően. Az augusztusihoz képest 4,2 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az épületek építése 21,2, az egyéb építményeké 6,7 százalékkal magasabb volt a tavaly szeptemberinél, míg az előző hónapban 16,0, illetve 2,6 százalékos volt az éves növekedési ütem.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 30,1, az egyéb építmények építésében 12,7 százalékkal bővült a termelés. A speciális szaképítésé 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az év első kilenc hónapjában 10,5 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.
A megkötött új szerződések volumene 16,1 százalékkal csökkent a tavaly szeptemberihez mérve, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 28,4 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 34,9 százalékkal kisebb volt.
Az építőipari vállalkozások szeptember végi szerződésállományának volumene 12,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 21,4, az egyéb építményeké 7,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A harmadik negyedévben az építőipari termelői árak emelkedése 12,8 százalékosra gyorsult az előző negyedévi 9,3 százalékosról. Az előző negyedévhez képest 4,2 százalékkal emelkedtek az árak, a magasépítésben 5,2 százalékkal, a mélyépítésben 2,4 százalékkal, míg a szaképítési munkákat tekintve 4,8 százalékkal. Egy év alatt az épületek építésében 14,8, az egyéb építmények építését tekintve 8,6, a legnagyobb súlyú speciális szaképítésben 14,4 százalékkal nőttek az árak.
Az építőipar termelése felefelé húzta a harmadik negyedévi gazdasági növekedést, az alapanyaghiány és az energiahordozók drágulása és a béremelkedés azonban a későbbiekben is szítja a termelői árak növekedését – állapították meg a szeptemberi adatokat kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az építőipari termelés éves növekedését az alacsony bázisidőszaki adat és az azóta helyreállt magas kereslet egyaránt magyarázza. Ugyanakkor az építőanyag-hiány fékezőleg hathatott a termelésre. Az építőipar a harmadik negyedévben érdemben felfelé húzhatta a gazdasági teljesítményt. A legfrissebb adatokból látszik, hogy az ágazatot jellemző dinamikus árnövekedés a harmadik negyedévben is folytatódott. Tekintettel a stabilan magas keresletre, amit az új uniósköltségvetési ciklus és a közös uniós hitelfelvétel forrásainak várható lehívása, a kormányzati beruházássegítő programok is támogatnak, a jövőben is folytatódhat az ágazat termelésének bővülése amennyiben a szükséges munkaerő és alapanyag rendelkezésre áll – állapította meg Regős Gábor.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a KSH jelentéséhez fűzött kommentárjában kiemelte: a tavalyi pandémiás év után idén minden valószínűség szerint jobb éve lesz az építőiparnak a jelentős beszerzési problémák, csúszások és az évek óta tartó erőteljesen bérinfláció folytatódása ellenére is. A 3 millió forintos felújítás támogatási program, a visszavezetett 5 százalékos újlakás áfa, a csok-támogatások, illetve az illetékmentesség is érdemben tovább fűti az ingatlanpiacot. A működőtőke beáramlása következtében pedig az ipari épületek, gyárak, logisztikai és raktárberuházások területén is érdemi kereslet mutatkozik.
A Takarékbank vezető elemzője azonban figyelmeztetett arra is, hogy az építőipar idei legnagyobb kihívása az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákból adódnak, ami jelentős kínálati problémákat okoz az iparágban. Ennek csúszások, kivitelezési viták és elhalasztott beruházások lehetnek a következményei, miközben a kereslet továbbra is erős, mind magán, mind állami oldalról. Az építőipari termelői árak harmadik negyedévi emelkedését az azóta bekövetkezett energiaválság tovább táplálja elősorban a tégla, cserép, égetetett kerámia, cementgyártás, valamint a legtöbb építőipari kemikáliák terén.
Vida Tamás, a KÉSZ Csoport vezérigazgatója szerint a szeptemberi adatok azt mutatják, hogy lendületben van az ágazat. Az építőipar fontos szerepet játszik a járvány okozta sokk utáni gazdasági fellendülésben.
A pandémiához köthető bizonytalanság, alapanyag-ellátási zavarok enyhülése után – a magasabb építőipari termelői árak ellenére – újra tartós bővülés várható az ágazatban, így a szektor hosszabb távon támaszt adhat a GDP-bővülésnek.
Uniós szinten is kiemelkedő eredménynek tekinti Vida Tamás, hogy a magyar építőipari termelés 2018 nyara óta átlagosan 50 százalékkal haladja meg a 2015-ös szintet.
A jövőben várhatóan az uniós és állami forrásokon alapuló infrastrukturális fejlesztések mellett a lakásépítések, épületépítések is segítik majd a fejlődést. A KÉSZ Csoportnál úgy látják, hogy a járvány előtti sikerévekben kiépült kapacitások pedig – ha nehezen is -, de várhatóan elbírják a fokozott tempót a következő időszakban – vélekedett a vezérigazgató.
(Forrás: MTI)
