Szeptemberben 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,0 százalékkal nőtt a forgalom volumene. Az élelmiszer-kiskereskedelem 74 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,6 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké az előző havi csökkenés után ismét 1,4 százalékkal nőtt.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 8,1 százalékkal haladta meg a tavaly szeptemberit. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 23,2 százalékkal, a használtcikk-üzletekben 16,3 százalékkal nőtt. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,8 százalékkal, ezen belül a gyógyszertárakban 9,8, az illatszertárakban 6,8 százalékkal nőtt a forgalom.

A könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben az augusztusi szerény 1,2 százalékról 5,0 százalékosra erősödött a forgalom növekedési üteme. A forgalom volumene 6,2 százalékkal esett vissza a bútor-, műszakicikk-üzletekben, ahol tavaly júniusban mért utoljára a növekedést a KSH.

Az árucikkek széles körére kiterjedő és a kiskereskedelmi forgalomból 8,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 18,7 százalékkal tovább bővült, ami négy hónapja a legszerényebb ütem.

Az üzemanyag-kiskereskedelemben – a tavaly szeptemberi alacsony bázis eredményeként – 8,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene a tavaly szeptemberihez mérve.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 5,5 százalékkal csökkentek.

Az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi üzletek naptárhatástól megtisztított forgalma 2,8 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,3 százalékkal nőtt az értékesítés volumene – közölte a KSH.

Pozitív meglepetéssel fogadták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a kiskereskedelmi forgalom szeptemberi mutatóit, amelyekből arra következtetnek, hogy a harmadik negyedévi GDP-adatra is kedvező hatással lehetnek.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint komoly pozitív meglepetést hozott a kiskereskedelemi forgalom szeptemberben, az elemzői konszenzus jóval mérsékeltebb bővüléssel számolt. Kommentárjában rámutatott: a növekedés nem csak az alacsony bázis miatt következett be, mivel az előző hónaphoz képest is érdemi növekedést mutatott a szektor. Az adat egyben azt jelenti, hogy kezd magára találni a kiskereskedelem és tavasz óta már trendszerű növekedés mutatkozik. Ráadásul az utóbbi hónapokban a trend egyre meredekebb, vagyis közelíti a Covid-krízis előtti dinamikát – állapította meg Virovácz Péter.

A szeptemberi kedvező teljesítmény elsősorban az üzemanyagforgalom jelentős emelkedésének köszönhető. A nyári szabadságolások végeztével, valamint az ismét fizikai jelenlétet kívánó iskola megkezdésével az utak forgalma is jelentősen megnőtt. Emellett a nem élelmiszer kiskereskedelem ismét jól teljesített az erős augusztus után.

Az elmúlt két hónap jó teljesítménye mindenképpen bíztató a harmadik negyedéves GDP-növekedés tekintetében. Az ING Bank szakértőjének becslése szerint a kiskereskedelmi forgalom 1,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez mérve. Emellett a szolgáltatásoktól is komoly növekedési hozzájárulásra számíthatnak a bank elemzői. A kiskereskedelmi adatot látva az ING Bank elemzői fenntartják azon várakozásukat, miszerint a harmadik negyedévben is folytatódik a gazdaság növekedése az előző negyedévhez mérve 1,0 százalék körüli mértékben nőtt a GDP.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedésének szeptemberi gyorsulásában közrejátszott a tavalyi alacsony bázis, főleg a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben, de nagy szerepe lehetett a turizmus újraindulásának, az emelkedő béreknek és a foglalkoztatásnak is.

A kiskereskedelmi forgalom alakulásából arra lehet következtetni, hogy a harmadik negyedévben is a fogyasztás lehetett a növekedés legfőbb motorja, ezen belül is elsősorban a szolgáltatások iránti kereslet nőhetett meg a gazdaság újraindítását követően. Előretekintve pedig arra lehet számítani, hogy a kiskereskedelmi forgalom a következő időszakban tovább emelkedhet, amennyiben fennmaradnak a kedvező munkaerőpiaci folyamatok és nem kerül sor széleskörű lezárásokra. A jövő év elején pedig a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, illetve a családok szja-visszatérítése adhat majd újabb lökést a kiskereskedelmi forgalomnak – jelezte Molnár Dániel.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a szeptemberi kiskereskedelmi adatokat kommentálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő időszakban ellentétes hatások határozhatják meg a piacot. Negatívan befolyásolhatja a forgalmat az árak emelkedése mellett az esetleges újabb járványkorlátozások bevezetése. Másik oldalról keresletélénkítő hatása lehet a nyugdíjemelésnek, a jövő év elején esedékes szja-visszatérítésnek, továbbá szintén kedvező hatást gyakorolhat a kiskereskedelemre a jövő évben várható béremelés is.

(Forrás: MTI)