Szeptemberben az ipari termelés volumene 2,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,7 százalékkal csökkent – erősítette meg második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Augusztushoz képest 0,3 százalékkal mérséklődött a szezonálisan kiigazított kibocsátás. A termelés havi csökkenése negyedik hónapja tart, de szeptemberben volt a legkisebb az augusztusi 2,9 százalék után.
A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 szeptemberében – fűzte hozzá a KSH.
Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 3,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 19,1, az energiaiparé 15,0 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipari alágak többségében növekedést mért a KSH, legjobban a villamos berendezés gyártása emelkedett, 28,2 százalékkal.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23 százalékát képviselő járműgyártás jelentősen, 25,9 százalékkal visszaesett, éves összevetésben harmadik hónapja a júliusi 6,7 százalékos és az augusztusi 34,1 százalékos csökkenés után. A visszaesést nagyrészt a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások okozták. A közúti gépjármű gyártásának volumene 29, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 26 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is visszaesett, 11,4 százalékkal a júliusi 4,1 százalékos és az augusztusi 3,5 százalékos csökkenést követően. Az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 10,2, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 23 százalékkal csökkent.
A feldolgozóiparból mintegy 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 11,1 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően.
Folytatódott a növekedés a kisebb súlyú gép, gépi berendezés gyártásában is. A termelés volumene 13,3 százalékkal nagyobb volt a tavaly szeptemberinél.
A vegyi anyag, termék gyártásában megállt a hónapok óta tartó növekedés. Szeptemberben a kibocsátás 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, főként a meghatározó súlyú műanyagalapanyag-gyártás visszaesése miatt.
Az ipari export volumene január óta először csökkent, 0,2 százalékkal maradt el a tavaly szeptemberitől. A járműgyártás kivitele immár harmadik hónapja csökkent szeptemberben 27,0 százalékkal az augusztusi 33,1 és a júliusi 8,6 százalék után. Szintén harmadik hónapja esett vissza a számítógépek, elektronikai, optikai termékek kivitele 12,0 százalékkal, jobban, mint az augusztusi 5,5, és a júliusi 4,9 százalék után. Az élelmiszerexport növekedési üteme az augusztusi 14,2 százalékosról 18,5 százalékosra ugrott, a gyógyszerek kivitele viszont 4,7 százalékkal elmaradt a tavaly szeptemberitől.
Az ipar belföldi értékesítése 7,0, a feldolgozóiparé 5,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A járműipar belföldi eladása 23,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a számítástechnikai termékeké viszont 8,1 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar belföldi értékesítése 9,3 százalékkal meghaladta a tavaly szeptemberit.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 6,8 százalékkal kisebb volt a tavaly szeptemberinél. Az új belföldi rendelések 5,5, míg az új exportrendelések 7,0 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 12,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a belföldi rendelésállomány 14,0 százalékkal alacsonyabb, az export rendelésállomány viszont 14,7 százalékkal nagyobb lett.
Az első három negyedévben az ipari termelés 12,8 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 13,5, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 12,6 százalékkal emelkedett – közölte a KSH.
(Forrás: MTI, fotó: Varga György)
