Október 18-20. között a BKIK Kézműipari Tagozata együttműködésével zajlott a Beauty & Style Nemzetközi Szépségipari Kiállítás a Hungexpo G pavilonjában. A rendezvény keretében a szakoktatás átalakításáról is sok szó esett.
A rendezvényen 5000 négyzetméteren mutatkoztak be az iparág legjobb gyártó és forgalmazó cégei a kozmetika, fodrászat, kéz- és lábápolás területéről. A Kézműipari Tagozat szervezésében rendezték meg a 61. Országos Fodrász és Kozmetikai Bajnokságot, valamint körmös és kozmetikai versenyekre is sor került. Divat Viadal néven a nagy rendezvényszínpadon mutatkoztak be a női és férfiszabó szakokon tanulók is saját tervezésű és kivitelezésű öltözékekkel. A megmérettetés témája a koktélruha volt.
A BKIK Kamara Pódium elnevezésű helyszínén számos elméleti és gyakorlati előadást hallgathattak meg a résztvevők. Nagy érdeklődés kísérte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási igazgatója, Vörös-Gubicza Zsanett előadását, aki a szakképzés rendszerének folyamatban lévő átalakításáról számolt be.
Az igazgató elmondta, hogy a munkaerőpiac változásai és az új generációk belépése okán a jövőben sokkal gyakoribb változtatásokra kell felkészülni a szakképzésben. Jelenleg zajlik a szakképzési törvény teljes újraírása is, melynek során ágazatonként vizsgálják meg a képzés különböző területeit.
Az új szakmajegyzékben szereplő 174 szakma 2020. szeptemberétől csak iskolarendszerben lesz oktatható. Ennek két pillére a 3 éves szakképző iskola és az 5 éves technikum lesz. A technikum első két (9-10.) éve az ágazati alapozás, ezt követően kell majd szakosodniuk a diákoknak. A 12. év végén előrehozott érettségi tehető a közismereti tárgyakból, amelyeket a gimnáziummal azonos szinten tanítanak majd. Az utolsó, 13. osztályban a technikusi vizsgára, az érettségire és egy idegen nyelv oktatására koncentrálnak majd. A technikusi vizsga emelt szintű érettségi tárgynak számít. Újdonság, hogy a negyedik év végén a rendszerből nem lehet érettségivel kilépni, ennek oka, hogy korábban a diákok majdnem fele kilépett ezen a ponton a rendszerből. Gimnáziumi érettségi után viszont 2 éves nappali képzéssel szerezhető technikusi végzettség. A szakképző iskola első éve az alapozás, ezt ágazati alapvizsga és szakosodás követi. Ezen a ponton különbözeti vizsgával át lehet lépni technikumba is. A 11. év végén szakmai vizsgával alapszintű szakmai végzettséget szerez a diák, ezt követően pedig akár esti képzésben is szerezhet érettségi bizonyítványt. A 10-11. évfolyam elsősorban duális képzésben zajlik, melyhez szakképzési munkaszerződést kötnek a korábbi tanulószerződés helyett. A német mintára bevezetett új modell célja, hogy a vállalatok is jobban saját munkavállalójuknak érezzék a tanulót. Mindkét iskolatípusban működni fog ösztöndíjrendszer is, ennek részleteit még nem dolgozták ki.
További nyitott kérdés, hogy mi lesz azzal a közel 500 képzéssel, amelyek nem kerültek be a Szakképzés 4.0 rendszerébe. Ezek többnyire rövid ciklusú képzések, képzés-ráépülések, illetve kisszámú szakembert igénylő szakmák. A tervek szerint háromféle képzéstípus létezne: az iskolarendszerben tanulható alapszakképesítések mellett létezne szabályozott keretek között (programkövetelményekkel és állami vizsgával), valamint teljesen a szabadpiacon működő képzések is. Utóbbiakra például szolgálnak a vállalati belső tréningek is, amelyekről szeretne statisztikai adatokat gyűjteni a kormányzat. Az alapszakképesítésekre a jelenlegi felnőttképző intézmények december 30-ig indíthatnak képzéseket, utána ezeket már csak a szakképzési centrumok oktathatják.
Jelenleg a 19 ágazatban működő, zömmel vállalati delegáltakból álló, 6-18 fős Ágazati Készségtanácsok dolgoznak a részletek és a szakmai tartalmak kidolgozásán, természetesen a szaktárca képviselőinek részvételével. A www.akt.mkik.hu oldalon a tanácstagok és a szakképzési jegyzékek mellett – regisztrációt követően – a tanácsok valamennyi dokumentuma is elérhető lesz a társadalmi egyeztetés előmozdítása érdekében.
Az új szakképzési rendszert évente-kétévente felülvizsgálják majd. Jelenleg az tűnik a legnagyobb kérdésnek, hogy a hosszú képzési idejű alapszakokon lesz-e elegendő jelentkező, az ő összetételük megfelel-e majd a célcsoport-várakozásoknak, illetve a szakképzési centrumokban lesz-e elegendő szakoktató.
Ahogy a képzési igazgató fogalmazott: „Ma már felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy bármit is hosszú távra előre lehetne jelezni a szakképzésben. A fő feladatunk jó alapkompetenciákat adni, amelyek képessé tesznek arra, hogy a diákok a változó szakmákhoz és technológiákhoz életük során alkalmazkodni tudjanak.”
Díjazták a BKIK munkatársát
A rendezvény keretében adták át a BKIK Kéz-lábápoló, műkörömépítő osztályát vezető Balogh Lajosné Vali részére a Remeka portál Szépészetért érdemérmét, a szépségipari szakmákkal régóta foglalkozó Remek Annamária weboldalának díját.
