A nehézségek és a szankciós politika ellenére Szentpétervár számos befektetési lehetőséget kínál – hangzott el szerdán a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz üzletember fórumán.
Rövid időn belül kétszer is elkövette Magyarország azt a hibát, hogy visszakozott az orosz piactól, először az 1990-es évek elején, majd a pénzügyi válság éveiben – mondta Tóth Imre, az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott fórumon. A BKIK tiszteletbeli elnöke szerint még egyszer nem szabad elkövetni ilyen hibát, a kamara is arra törekszik, hogy kormánytámogatással régi-új piacot teremtsen a magyar vállalkozások számára.
Mint mondta, aki visszakozik, annak a helyére hamarosan újak lépnek, s az elvesztett pozíciót nagyon nehéz visszaszerezni. Oroszország ellen az Európai Unió és az Egyesült Államok továbbra is érvényben tartja a büntető intézkedéseket a Krím-félsziget 2014. márciusi visszacsatolása miatt, ami tavaly alaposan visszavetette a magyar-orosz kereskedelmi forgalmat. A válaszlépés, az orosz agrárembargó pedig kimondottan érzékenyen érinti a magyar cégeket, ám mindezek ellenére bőven van olyan terület, amelyen lehet dolgozni, mert nincs a tiltó listán.
Tóth Imre elmondta, hogy az orosz piacon jelenleg 800 magyar vállalkozás van jelen, s tapasztalatai szerint a többség abban érdekelt, hogy hosszú távon ott is maradjon. Amilyen segítségre szükség van, azt az MKIK és a BKIK megadja, ahogy fogalmazott: a magyar vállalkozásokat nem kell félteni, szívós, kitartó partnerek. Ezért is nevezte fontosnak, hogy Szentpétervár, a kamara és 70 vállalkozás képviselője most először Budapesten mutatkozik be és tárgyal a kapcsolatfelvételről.
Volt már konkrét eredmény is, hiszen hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szentpétervár kormányzójával, Georgij Poltavcsenkóval aláírta a regionális együttműködésről szóló dokumentumot. Hasonló megállapodást kötött tavaly a magyar kormány Kurszk megyével és Tatárfölddel – a keleti nyitás folytatásának jegyében.
Erről már Pana Petra, a minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára tájékoztatta a résztvevőket. Azt is elmondta, hogy idén nyáron a hagyományos szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon Szijjártó Péter vezeti majd a magyar küldöttséget. A magyar kormány elsősorban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a városüzemeltetés, az autóipar, az energetika és nem utolsó sorban az idegenforgalom terén lát kitörési pontokat. Idén minél több oroszországi szakkiállításon való bemutatkozást is terveznek, és szóba kerülhetnek különböző területeken vegyesvállalatok alapítása is.
A szentpétervári kormányzó népes küldöttség élén megbeszélést folytatott Tarlós István főpolgármesterrel is – mondta Szeneczey Balázs, a városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes. Hasonlónak nevezte Budapestet és Szentpétervárt, olyan európai nagyvárosoknak, amelyeknek hasonlóak a lehetőségei, a gondjai és kihívásokra reagáló képessége. Az orosz delegáció tagjainak figyelmébe ajánlották a Városházán, hogy az elmúlt hat évben a magyar főváros milyen látványos eredményekkel büszkélkedhet. Ezek alapján lehet együttműködési, befektetési pontokat találni a városfejlesztésben, a tömegközlekedésben, közműépítésben, hulladékkezelési módszerekben épp úgy, mint egy sor kulturális kérdésben. Mindezek megvalósításához természetesen vállalkozók kellenek, élő kapcsolatok, a másik megismerése, amiből Szeneczey Balázs szerint „csak jó sülhet ki”.
Makszim Mejkszin, Szentpétervár iparpolitikai és fejlesztési bizottságának elnöke a város gazdaságáról beszélt. A Néva-parti városban 23 ezer ipari cég és vállalkozás működik, nagy részük kis és középvállalkozás és 750 nagyvállalat. Az iparban 350 ezren dolgoznak, az iparhoz köthető cégeknél pedig további 700 ezren. Az 5,3 millió szentpétervári 40 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a városban Oroszország egyetemeinek, főiskoláinak, kutató központjainak 10 százalékát találjuk. Innovációs fejlesztésekkel 50 intézményben foglalkoznak, 8 ipari park és 8 inkubátorház működik.
Az elnök kiemelte az energetikai, gyógyszeripari, autóipari és főleg a hajógyártási területet. A hajógyártó klaszternek 40 tagja van, 50 ezer dolgozóval. Gyógyszergyártásban is az elsők között vannak Oroszországban, évente 10 új szabadalmaztatott szert vezetnek be a piacra. Szentpétervár a jelenlegi nehéz körülmények között is megtesz mindent azért, hogy vállalkozásbarát város legyen. A legalább 800 millió rubeles befektetést hozó cégeknek adókedvezményt nyújtanak.
Elgisz Kacsajev, az Iparpolitikai és Innovációs Bizottság elnöke szerint Szentpétervár nem csak ablak Európára, hanem ajtó az orosz piacra vezető úton. Azt mondta: aki náluk megveti a lábát, annak kimondottan jó lehetőségei lesznek a további terjeszkedéshez. A városban összesen 400 ezer vállalkozás dolgozik, tavaly 25 ezer új céget jegyeztek be. Minden második vállalkozó kkv-ban tevékenykedik, minden ötödik pedig a szolgáltatásban. A városi önkormányzat a kamarával együtt mindent megtesz a bürokrácia csökkentésére. A vállalkozások nettó bevételei után idén a korábbi 15 százalékos adót 7 százalékra csökkentették, és ugyancsak idéntől a szociális szférában dolgozó egyéni vállalkozók két évig adómentességet élveznek.
Elgisz Kacsajev egy sor meghívást tolmácsolt a magyar partnereknek. Szerinte mindenképp érdemes tapasztalatot gyűjteni a Vállalkozás-támogatási Központban, az Exportösztönző Központban, a Vállakozás-fejlesztési Inkubátorházban, a Hitelezést segítő Alapítványnál vagy a város központjában átadott kamarai bemutató teremben, ahol valamennyi szentpétervári gazdasági információ egy helyen megtalálható. Nem rég bevezették a Szentpétervári Minőség márkajegyet, amelyet szigorú kritériumok alapján kaphatnak meg a termelők és szolgáltatók.
A bizottsági elnök kritikát is megfogalmazott. Magyarország évekig képviseltette magát a karácsonyi vásáron, ám tavaly nem ment el. Pedig a háromhetes rendezvényen 2,5 millió vendég fordult meg – ennél hatékonyabban nehéz lenne országimázst építeni. Biztatott is mindenkit, hogy idén ne hagyják ki a magyarok a lehetőséget. Mint mondta: Szentpétervár a magyar fővároshoz hasonlóan vendégszerető város, jobb egyszer megnézni mindent, mint tízszer hallani a lehetőségekről.
KamaraOnline
