Egy kastélyszálloda alapvetően más, mint egy hagyományos hotel – mondja Belasics Edit a KamaraOnline-nak adott interjúban. A bölcskei Szent András Kastély tulajdonosa és igazgatója azt szeretné, ha a kastély öt éven belül jelentős művészeti központtá nőné ki magát.
A kastély talált meg engem – mondja Belasics Edit, a bölcskei Szent András Kastély tulajdonosa. Még 2007-ben egy tréning utolsó napján képzelte el, hogy öt év múlva majd egy sárga, klasszicista kastély ablakából integet a távozó gyerekeknek.
Eltelt két év, s Edit azt gondolta, ha valóra akarja váltani az álmot, tennie kell érte. Felhívta két korábbi évfolyamtársát, hogy a Kis-Balatonnál és a Balaton-felvidéken bóklásszanak. Csodaszép helyeket látott, mégsem volt meg benne a „megérkeztem” érzése.
Úgy döntött, hogy pihenteti a témát, ám két hét sem telt el, amikor megcsörrent a telefonja. Egy férfi megkérdezte tőle: „Maga akar kastélyt venni?” Mint kiderült, egy távoli ismerőse beszélt neki a tervéről. A férfi elmondta az ajánlatot, Edit megnézte az interneten az épületet, egy sárga, klasszicista kastély romos épületét. Szerelem volt első látásra – tudta, hogy „megérkezett”.
Belasics Edit így jutott el Tolna megyébe, a Bölcske melletti Szentandráspusztára, ahol korábban soha nem járt. Így kezdődött.
A történet végülis mesébe illő, pedig ma már sokkal több benne a napi realitás. Belasics Edit a tervekről, a véget nem érő munkáról és persze az álmokról is beszélt a KamaraOnline-nak.
– Mennyi időbe telt a romokból kastélyszállodát varázsolni?
– 2009 októberében vettem meg a kastélyt és a hozzá tartozó 7,5 hektár területet. 2015. május 20-án volt az ünnepélyes megnyitó. Az öt év alatt nem csak a kastélyt újítottuk fel, hanem a régi intéző ház helyén ugyanolyan méretekkel és kialakítással építettük fel a Szent András fogadót, a régi kocsma helyén pedig az András Pusztai Vendégházat. Kialakítottunk egy pezsgőpincészetet, a régi angolparkból pedig másfél hektáros parkerdőt hoztunk létre, és egy biogazdaságot is beindítottunk. Már most is a kertből származnak a tea „alapanyagok”, a menta, citromfű, akác, hárs, zsálya. Készülnek különböző feldolgozott termékek is, lekvárok, fűszervajak, fűszerolajok.
Folyamatosan fejlesztjük a birtokot, mindig figyelemmel arra, hogy mit kínál éppen magából, vagy mit kíván még. Kerestünk például egy jó helyet a reggelizéshez – ezt a 85 éves édesanyám találta meg a hajdani baromfiudvar átalakításával. Azt is kerestük, hogy hol adja magát legjobban a napozóterasz? Ezt pedig a fiam látta meg. Ugyanígy kutattuk, hogy milyen halacskák kerüljenek a tóba?
Az a véleményem, ha kellő figyelemmel és megértéssel közelítünk, a terület „elmondja”, mit kíván. Egyébként éppen a terület az, amelyik sok türelmet és figyelmet igényel. Sok-sok évtizedig nem gondozta senki, teljesen elvadult. Nem lehet egyik napról a másikra átépíteni, meg kell várni, amíg „kinövi” magát.
– Jelent valamilyen plusz feladatot kastélyszállodát igazgatni egy „hétköznapi” hotelhez képest?
– Egy kastélyszálloda alapvetően más, mint egy hagyományos hotel, legalábbis így érzem. Egy kastélyszálloda elsősorban kastély, ami azt jelenti, hogy már előttem közel 200 éve, és ha a felújítás jól sikerül, akkor utánam is sok-sok évig jelen lesz és alakítja a környezetet, az itteni életet. Teljes figyelemmel kell lennünk a már több évszázados értékekre, teljes alázattal kell elvégezni a helyreállítást, úgy, hogy az a jövőben is értéket képviseljen. Ugyanakkor az a véleményem, hogy már nem a 19. században élünk, abszolút meg kell felelni a jelenkor igényeinek. Nem múzeumot, hanem a mai igényeket kielégítő HELY-et hoztunk létre. Itt jól megférnek a 19. századi értékek, a mai fiatal művészek munkáival. A nagyterem lámpái például Franta Ági lámpatervező iparművész munkája. A kastélyszállodákban van egyfajta intimitás, bensőségesség, ami kevésbé jellemző a hagyományos szállodákra. Ezeket az értékeket erősítjük és visszük be a mindennapi életünkbe.
– Lehetséges nyereségesen üzemeltetni egy kastélyszállót?
– A Szent András Kastély május 20-án ünnepelte legújabb kori történetének 2. születésnapját. Vagyis ezen a téren még nincs nagy tapasztalatunk. Hála Istennek nagyon szépen alakulnak a programjaink, fontos számunkra, hogy értéket adjunk azoknak a vendégeknek, akik megtisztelnek bennünket azzal, hogy bennünket választanak. Őszintén hiszek abban, hogy ha értéket adunk, akkor az hosszú távon értéket hoz számunkra is – ezzel biztosítva az itt dolgozók minőségi életét és a kastély hosszú távú működését.
– A személyzet tagjai között vannak helybéliek?
– Valamennyi állandó munkatársunk helybéli, beleértve magamat is, mert egy éve már én is bölcskei lakos vagyok. Azok a dolgozók viszont, akik egy-egy rendezvényre jönnek hozzánk, vagy speciális a munkaterületük, sok-sok kilométerről érkeznek. Igaz, személyükben ők is „állandóak”. Megbízható, jól összeszokott csapatot sikerült kialakítanunk. A szakmát meg lehet tanulni, de számomra az a fontos a munkatársaimmal kapcsolatban, hogy emberként tudjunk együttműködni.
– A felújításkor kelta leletekre is bukkantak. Ezek hol láthatóak?
– Jelenleg csak fotókon nézhetők meg, illetve az ásatás helyét tudjuk megmutatni a vendégeknek. Az egész terület régészeti védelem alatt áll. Ez azt jelenti, hogy ha 30 centiméternél mélyebb talajmozgatást végzünk (például ásunk), ki kell hívnunk a régészeket, hogy megvizsgálják, van-e lelet a gödörben. Így bukkantunk a három kelta házra is. A régészek feltárták a 2000 éves épületek maradványait, és mindent dokumentáltak. Karkötő maradványokat is találtak, melyeket elvittek Szekszárdra, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumba. A feltárás után aztán betemették az épületmaradványokat. Terveink között szerepel az épületek korhű helyreállítása és látogathatóvá tétele. Azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy akár ki is lehet majd próbálni, és egy-egy éjszakát el lehet tölteni bennük. A feltáráshoz és helyreállításhoz szívesen szervezünk nemzetközi régésztábort is, amelyhez a szállást és étkezést biztosítjuk. Bízunk a múzeum rugalmasságában, reméljük, hogy biztosítanak régészt a munkálatokhoz.
– Festményeket gyűjt? Hány festményük van, állandóan bővül a „tárlat”?
– Hogy műgyűjtő lennék? Inkább azt mondanám, hogy szeretem a művészeteket. Számomra a művészet az, ami a szándék-elhatározás-ellenállás-közömbösség ellenére, vagy ezek mellet is HAT. Fontos, hogy legyen, éljen, teret kapjon és eljusson a lehető legtöbb befogadóhoz, az emberhez. Ezért fontos számomra, hogy a kastély az a HELY legyen, ahol a különböző művészeti ágak és a befogadók egymásra találnak. Ez megint csak olyan érték, amit a kastélyok régi értékeiből áthozhatunk és társíthatunk a kortárs művészekkel, művészetekkel.
„Művészek a kastélyban” elnevezéssel 2015- ben indult képzőművészek számára nyitott alkotóműhelyünk a Kastélyban. Három hónapon keresztül egy-egy festő lehetőséget kapott, hogy szabadon alkothasson az inspiráló környezetben. A projekt keretében Magyarországon töltött egy-egy hónapot a német Friederike Walter (júliusban) és Verena Freyschmidt (szeptemberben), valamint az ukrán Anna Sydorenko (augusztusban). A kezdeményezés célja, hogy értéket teremtsünk, miközben fiatal festőket támogatunk. A vendégművészeknek köszönhetően létrejövő művészeti érték a hely, illetve a környező régió színvonalát emeli majd. A kastélyban 20. századi magyar festők alkotásai láthatóak. Az „Artists is Residence” program résztvevőinek nálunk készült alkotásaikból egy-egy szintén megtekinthető a kastélyban. Azt szeretném, ha a Szent András Kastély öt éven belül jelentős művészeti bázissá nőné ki magát.
– Hogyan ápolják Molnár Gábor író, Brazília-kutató emlékét?
– „Mint valami elvarázsolt kastély – nézek vissza a hatalmas platánokon túli sárga kúriára…” – Molnár Gábor így említi a kastélyt önéletrajzi regényében. Készítettünk egy kiadványt „Bölcske-Szentandráspuszta – az ókortól napjainkig” címmel, amelyben szerepel egy fejezet Molnár Gábor író itteni életéről. Mielőtt elindult Brazíliába, a birtokon gyakornokoskodott egy évet. Részletesen ír az itteni életről Makk és Jaguár című önéletrajzi könyvében. Az egyik fogadó épületét pontosan a valaha itt állt intézőház hajdani kialakítása szerint építettük vissza. Molnár Gábor ebben élt az itt töltött egy évben.
A kastély vendége volt, itt kártyázott esténként a dunaföldvári kántortanító, Sárdi János is. 2018-ra tervezzük, hogy Sárdi-estet tartunk a szlovák-magyar színművész, Derzsi György közreműködésével.
– Mi adta az ötletet a pezsgő manufaktúra létrehozására? Megszületett már a kastély pezsgője?
– Dolgozunk rajta. A hagyományos, kézműves pezsgőkészítés elsajátítása hosszú folyamat. Az első palack elkészítése optimális esetben is nagyjából négy évig tart a technológia kialakítása és a hosszú palackos érlelési idő miatt is. Ehhez természetesen hozzájön a megfelelő bio szőlő termesztése vagy felvásárlása, illetve a szakértők megtalálása is. Ebben segítségünkre van Szentesi József, a magyarországi kézműves pezsgőkészítés legnagyobb szakértője. Esküvőkre, rendezvényekre, cégeknek saját címkés üvegeket is készítünk, ezek nagyon népszerűek. Céges tréningeken a résztvevők akár meg is tervezhetik a saját pezsgőjük megjelenését.
– Van valamilyen szimbolikus jelentése, hogy éppen 101 fás a gyümölcsöskertjük?
– Nincsen. Egyszerűen csak ennyi fért el a területen a kiválasztott fajtákból. Az volt fontos a telepítésnél, hogy kora tavasztól késő őszig legyen helyben érett gyümölcs, amit a vendégek akár le is szedhetnek a fáról. Nem csak a gyümölcsösre fordítunk hangsúlyt, hanem a fűszernövényeket is megtermeljük és a zöldséges kertünk is egyre terebélyesedik. Ezeknek nagyon nagy az élőmunka igénye, mert fontos számunkra, hogy egészséges legyen, amit akár mi magunk, akár a vendégeink esznek meg. Biodinamikus gazdálkodást folytatunk a területen. Az épületek kialakításánál is fontos szempont volt a környezetvédelem. Saját kútból történik a vízellátás, 120 méter mélyről jön a friss víz. Természetesen rendszeresen minősítik a vizet. A fűtés szintén geotermikus.
– A vendégek körében melyek a legnépszerűbb programok?
– A Szent András Kastély nem tipikus kastélyszálloda. Baráti, családi, céges rendezvények helyszíne vagyunk. Az a HELY, ahol történik valami, ahol van program, amelyre elhívjuk az érdeklődőket, vagy befogadunk olyan programokat, amelyek a kastélyt és a parkot választják helyszínül. A zene, színművészet és a gasztronómia (bizonyos szinten ez is művészet!) fontos alkotóeleme a programjainknak.
Hagyományt kívánunk teremteni négy nevezetes napunkkal. Tavasszal Szent György napján, nyáron Szent Iván éjjelén, ősszel Szent Mihály és télen Szent András napon az évszaknak és a régi hagyományoknak megfelelően egész napos művészeti rendezvényeket tartunk. Ezeken a napokon a kastélyban fiatal festők vagy fotósok alkotásait, a kastélykertben, illetve a belső terekben kortárs szobrászok munkáit mutatjuk be. A zenei mellett irodalmi és színművészeti programokat is szervezünk. Ilyenkor az évszaknak megfelelő ételeket, italokat kínálunk a vendégeinknek.
Az ősztől tavaszig tartó időszakban évente legalább 4 jazz- vagy akusztikus koncertet tartunk. Évente többször tangó hétvégék is vannak kezdő és haladó táncosoknak. Koncertjeink is lesznek. Tavaly játszott nálunk Molnár Ferenc Caramel, vagy az Elek István Jazz Band, s már biztos, hogy Caramel újra jön augusztus 25-én. Kamarás Iván pedig Sinatra-műsorával lép fel.
A wellbeing programok, amelyek nem tévesztendők össze a wellness-szel, ugyancsak fontos alkotóelemei a kínálatunknak.
– Mire épül a marketingjük? Van a szállodának szlogenje?
– Eredetileg úgy hívtuk: A HELY. Később ez így egészült ki: A HELY Európa közepén, mégis a Világ végén. Vagyis: A HELY, ahol a vendég olyan intim, támogató környezetet talál a kastélyban, a környezetében, a személyzetben és a programokban, ahol „kiengedhet”, ahol az élet róla szól. A személyes ajánlásban hiszünk, az elégedett vendég szava mindennél többet ért.
– Évente hány céges rendezvényt szerveznek? Elsősorban honnan érkeznek a cégek?
– Mielőtt a kastéllyal egymásra találtunk, több éven keresztül foglalkoztam céges tréningek szervezésével. Ezen „minőségemben” igen sok helyszínt láttam. Megtapasztaltam, hogy mire van szükség, mi az, ami fontos ezeken a programokon a résztvevők és a tréner számára, mi az, ami a környezet oldaláról segítheti a munkát. A földszinti közösségi terek és a nagyterem kialakításánál fontos szempont volt, hogy ezeket az igényeket kielégítsük. A kastély alkalmas kis csoportok és nagyobb rendezvények számára is, rendelkezünk azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek a tréningekhez. Nem tudom tipizálni a partnereinket, az ország különböző részéről, Budapestről és vidékről, multi cégek és magyar vállalkozók is jönnek hozzánk. A legnépszerűbbek közé tartoznak a felső vezetői, vezetői, sales, kommunikáció, prezentáció, wellbeing tréningek.
– Évente hány esküvőt tartanak?
– Kora nyártól késő őszig foglaltak a hétvégék. A parkban álló felszentelt kápolna egyelőre csak jelen van, de nem használható, ám a birtok így is tökéletes esküvői helyszín. Hozzánk azok jönnek, akik nem hétköznapit szeretnének. Egyre népszerűbbek a szabadtéri szertartások és lakodalmak is. A kinti terekben, akár a tóparton, erdőben vagy a kastély előtti fő téren szinte korlátlan lehet a létszám, legfeljebb a „B” verzió szab határt eső vagy hideg esetén. 120 főt tudunk vendégül látni. A kastélyban és a vendégházakban összesen 50 főt tudunk elszállásolni, valamint a falubeli fogadóban további 50 vendéget.
– Hogyan emlékszik vissza Caramel esküvőjére?
– Nem kétséges: ha Caramel, akkor esik az eső! Az esküvőjük napján végig szakadt, majd a koncertjén is kétséges volt, hogy azt meg tudjuk-e tartani a szabadban. Rendkívül kedves volt, ahogy helyszíni szemlére jöttek. Varga Kovács Tímea esküvőszervező felhívott, hogy hoz egy párt, akiknél szóba jöhet helyszínként a kastély. Mindez még 2015-ben történt, amikor nyitottunk! Szándékosan nem mondta meg, hogy kikkel érkezik. Hárman jöttek, Timi, a menyasszony és a vőlegény. A vőlegény Caramel volt… Ahogy meglátta az egyik földszinti szobában a zongorát, azonnal leült játszani. Szilvi, a menyasszony rögtön mondta, azért zongorázik ám, mert zenész. „Nyugtatgatott”, hogy nem tesz kárt a hangszerben. Bólintottam, hogy tudom! Mikor elmentek, azt mondták, megnéznek még egy helyszínt, de 99 százalék, hogy minket választanak. Így is lett. Rendkívül szerény, kedves, jó szándékú embereket ismertem meg bennük. A kapcsolatunk azóta is tart.
– Elsősorban kik választják a kikapcsolódást a kastélyszállóban?
– Miután nem hagyományosan működő hotel vagyunk, hozzánk csoportok jönnek, akár családi, akár céges, akár egyének valamilyen wellbeing programra. Az a közös pont, hogy szeretik a természetet, a természetes életet, a szabadságot, az intimitást, a jó levegőt, a nyugalmat, a gondoskodást, a madárcsicsergést.
– Külföldről főleg honnan érkeznek vendégek?
– Miután még csak két éve „működünk”, csak felsorolni tudom, hogy eddig honnan voltak vendégeink. Volt már olasz vőlegényünk, moldáv menyasszonyunk. A külföldi vendégek között a legtöbb az olasz és az angol, de voltak Brazíliából, Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Svájcból, Belgiumból, Hollandiából. Írországból például egy szállodaigazgató vendégeskedett nálunk.
– Van valamilyen kapcsolata a korábbi tulajdonosok leszármazottaival?
– Igen. Amikor megvásároltam a kastélyt, kerestem az eredeti tulajdonosokat, és meg is találtam őket. Meghívtam a három, ma is élő unokát, akik eljöttek hozzánk. Sok régi seb nyílt ki és gyógyult be – ezt tőlük tudom. Azóta már többször jártak a kastélyban, elhozták a gyermekeiket és az unokáikat is. Kaptunk fotókat, régi újság cikkeket, amelyek megtekinthetők a kastély falain. A megnyitón a család elültetett egy tuját, amely jelképezi a család „itt létét”.
– Ha külföldön jár, betér kastélyszállodákba?
– Igen. Régebben inkább a nagy, neves szállodaláncok tagjait szerettem, mára ez teljesen megváltozott. Inkább a kicsi, intim, sajátos stílusú helyeket keresem, amilyennek a mi kastélyunkat is szeretem látni. Minden kastélyszálloda egy-egy „egyéniség”. Miután a tanult szakmám nem a vendéglátás, szívesen tanulok másoktól. Hatalmas inspiráció egy-egy ilyen hely.
– Szíve szerint még mibe ruházna be?
– Mi sosem leszünk wellness szálló, nem is ez a célunk. Nyárra egy kültéri medence mindenképpen hasznos tud lenni, napozóterasszal. A napozóterasz már az idén kész lesz, a medence még várat magára. A tó mellett van egy hangulatos nyári kiülő, főzőhely, ahová kemencét tervezünk építeni. A terület egyik sarkába az aktívabbaknak strand röplabda pályát alakítottunk ki. A vendégek nagyon szeretik az óriás hintát, amelynek az ősi platán egyik ága nyújt tartó kart. Esküvői fotózáskor is előszeretettel igénybe veszik, de volt már, aki azon töltötte az éjszakát. A kastélyhoz vezető utat szívesen beültetném újra a Molnár Gábor által idézett platánsorral. A kápolna – amely országos védelem alatt áll és a katolikus egyház tulajdona – szintén „megérne egy misét”.
A koncertek miatt pedig ott van a színpad, a hangosítás. Azt hiszem, tudnám még sorolni, egy darabig lesz feladatunk…
– Mire a legbüszkébb igazgatóként? Van kedvenc terme, szobája, története?
– Számomra a HELY nem munkahely vagy egyszerű vállalkozás. Évtizedeken keresztül éreztem magam „átmeneti állapotban”. Bárhol éltem, bármit csináltam, éreztem, hogy tovább fogok állni, nem az a végállomás. Már el is fogadtam, hogy „átmeneti állapotban” fogok meghalni. Ide viszont „megérkeztem”, és ez az első pillanatban teljesen nyilvánvaló volt számomra. Már ide is költöztem Szentandráspusztára. Nem a kastélyba, de a közelébe. Míg a saját otthonom elkészült, úgy 8 hónapig, laktam a kastélyban is. Akkor kiválasztottam a számomra legkedvesebb szobát. Ez közvetlenül a bejárat fölött van, kicsi, nagyon különleges szoba, 1920-as évekbeli berendezéssel, fürdőkáddal. Állítólag valamikor ebben lakott a „kisasszony”, Margitka is. Összességében úgy szeretem az egészet, ahogy van, és teszem a dolgom teljes szívből, a legjobb tudásom szerint.
– Milyen előnyökkel jár, hogy a Kastélyszállodák Szövetségének a tagja a szálloda?
– Amikor először részt vettem a Szövetség fórumán, még csak a felújításnál tartottunk. Ezen a rendezvényen három kastélytulajdonos is használta a szerelem kifejezést. Igazuk volt, kastélyt felújítani és üzemeltetni, csak szerelemmel lehet. Ehhez hozzátenném azt is, hogy szerelemmel és alázattal. Azon az első fórumon azonnal elköteleztem magam. Szívből hiszem, hogyha együttműködünk, akkor együtt működünk! Ez olyasmi, mint a matematika. Vannak törvények, amelyek akkor és csak akkor igazak, ha… Ez is ilyen. Akkor és csak akkor működünk, ha együtt, közösen, mindenki hozzáadja, ami neki van. Kastélyt, ötletet, kapcsolatot.
Borbás Marcsi szarvasraguja
Egy stabilan jól működő konyha kialakítása a pezsgőkészítéshez hasonló nagyságú feladat – vallja Belasics Edit. A Szent András Kastélyban hisznek a jó minőségű bio alapanyagokban, és lehetőség szerint a 0 kilométeres konyhában. Amit csak tudnak, a kastélykertben termelik meg, vagy a környékről szerzik be.
Náluk a főzés az élelmiszer-termeléssel kezdődik. A konyha nem fine dining, hagyományos ételeket kínálnak. Nagyon odafigyelnek az alapanyag minőségére, a hagyományos, vidéki ízekre, a fűszerezésre.
A kastély szerepelt Borbás Marcsi Gasztroangyal című tévé műsorában. Marcsi szüreti szarvasragut készített, mivel éppen szüret idején forgattak, s mivel a környék gazdag vadban. Olyannyira gazdag, hogy a kastély parkjában is gyakori vendégek az őzek és a fácánok.
Szerdahelyi Csaba
Fotók: Szent András Kastély
