A 20–64 éves városlakók 70 százaléka foglalkoztatott, a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának a városlakók körülbelül 24 százaléka van kitéve – tájékoztatott az Eurostat.
Az urbanizációs fokot mérő uniós osztályozás három kategóriát különböztet meg:
- városi térségek és nagyvárosok (cities), ahol a lakosság legalább fele városi központokban él;
- városok és elővárosok (towns and suburbs), ahol a lakosok kevesebb mint 50 százaléka él városi központokban és kevesebb mint 50 százaléka falvakban;
- vidéki térségek (rural areas), ahol a lakosok több mint 50 százaléka falvakban él.
2015-ben az EU-ban élő 20–64 évesek közül 124,4 millióan éltek városi térségekben vagy nagyvárosokban, 96,3 millióan városokban vagy elővárosokban és 81,6 millióan vidéki térségekben.
A leginkább „nagyvárosi” tagállam az Egyesült Királyság, ahol a 20–64 évesek 60 százaléka városokban él (azaz a fenti osztályozás szerinti 1. kategóriájú területen); 50 százalék feletti aránnyal még Ciprus (54 százalék) dicsekedhet. A korosztályból a legkevesebb a városlakó Szlovákiában (19 százalék), Szlovéniában (20 százalék) és Luxemburgban (21 százalék).
A foglalkoztatottsági rátát tekintve uniós átlagban nincs komolyabb különbség a három kategória között: a városi térségekben és a nagyvárosokban 70,0, a városi-elővárosi térségekben 70,2, míg a vidéki térségekben 69,8 százalék.
A városlakó 20–64 évesek körében Svédországban a legmagasabb (79,8 százalék), Görögországban pedig a legalacsonyabb (53,0 százalék) a foglalkoztatottság. A tagállamok többségében a városi foglalkoztatottsági mutató magasabb, mint a vidéki térségeké; a két ráta közötti különbség Bulgáriában (16,7 százalékpont) és Litvániában (10,5 százalékpont) a legnagyobb. 11 tagállamban ugyanakkor a vidék nyeri a „foglalkoztatottsági versenyt”: Belgiumban 9,1, Ausztriában 8,7, Németországban 6,0 százalékponttal.
Magyarországon a foglalkoztatottság az urbanizáció fokával együtt csökken: a 20–64 évesek körében a nagyvárosokban 71,8, a városi-elővárosi térségekben 69,5, a vidéki térségekben pedig 65,8 százalékos volt a ráta 2015-ben.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség veszélyének 2014-ben uniós átlagban a városlakók 24,4 százaléka volt kitéve (50,5 millió fő), a városi-elővárosi lakosok körében ez az arány 22,2, a vidéki térségekben 27,1 százalék. Magyarország a legsűrűbb népességű területeken „jobban teljesít” az EU-átlagnál: a városlakónak „mindössze” 24,0 százaléka van kitéve ezeknek a kockázatoknak. A 31,6 százalékos városi-elővárosi és a 37,8 százalékos vidéki mutató azonban rosszabb, mint az uniós átlag.
A legtöbb városlakó Görögországban (34,1 százalék), Bulgáriában (30,0 százalék) és Belgiumban (28,6 százalék) van kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, a legalacsonyabb városi mutatóval Csehország (13,9 százalék) és Szlovákia (15,0 százalék) rendelkezik.
